Történelmi határokról a szabadegyetemen

Cikk dátuma 2015. március. 04. | KáVé
Történelmi határokról a szabadegyetemen

Időutazás Sallai János professzorral

A tavaszi szemeszter első szabadegyetemi programjában Prof. Dr. Sallai János, tanszékvezető, egyetemi tanár (Nemzeti Közszolgálati Egyetem) „Magyarország történelmi határai a honfoglalástól napjainkig” címmel tartott kiváló előadást. Az érdeklődést jelzi, hogy a KJF Budapesti Oktatási Központjának nagyelőadójában a nappali és levelező tagozatos hallgatókon kívül a távoktatásban tanulók is nagy számban képviseltették magukat. 

A téma nem csak érdekes, hanem örökké aktuális, hiszen a magyarság e vonatkozásban számos történelmi traumát élt át, amelyeket máig nem dolgoztunk fel, nem tudunk megbékélni a múltban gyökerező vélt vagy valós sérelmeinkkel. Néhány történelmi esemény majdhogynem tabunak számít, ahelyett hogy kibeszélnénk, helyére tennénk. Olvastam valahol, hogy a múlttól nem félni kell, hanem erre az értékre kell építkezni és tanulni belőle. Ilyen építkezés kezdődhetett el Sallai János professzor előadása során: szilárd alapok erősödhettek észrevétlen a hallgatóság körében.

A honfoglalástól napjainkig eltelt több mint 1100 év alatt a Kárpát-medencét fokozatosan népesítették be a magyarok és a ma velünk élő kisebbségek. A határok időről-időre változtak, az országban élő emberek pedig tudomásul vették, hogy éppen hova tartozik a lakóhelyük.

Volt, amikor gyepü ékelődött  a lakóhelyek közé, az előadáson felidéződött a gyepü fogalma is: olyan lakatlan, lakhatatlan, nehezen járható területsáv, amely a szomszédos népeket, országokat egymástól elválasztotta.

A teljesség igénye nélkül, csak néhány villanás az időutazásról. Elsőként álljon itt a Karlócai béke.

1699. január 26-án kötötték meg I. Lipót magyar király és II. Musztafa oszmán szultán követei a karlócai békét, amely lezárta a Bécs 1683. évi ostromával elkezdődött háborút. A másfél évtizedes küzdelem eredményeként az Oszmán Birodalom végleg visszaszorult a Duna medencéjéből; Magyarország több mint 150 év után felszabadult a török uralom alól, Lengyelország megszerezte Podóliát, Velence meghódította a Peloponnészoszt, Nagy Péter Oroszországa pedig Azov kikötőjével gyarapodott.

„Rólunk de nélkülünk” – így kommentálták akkoriban a hazai rendek a karlócai békét, holott a valóságban hazánk számított e nemzetközi jelentőségű egyezmény legnagyobb győztesének: 15 évnyi háborúskodás árán a szinte teljesen elnéptelenedett Temesköz kivételével egész Magyarország felszabadult az oszmán uralom alól.

Aztán jöjjön 1772, amikor az elzálogosított  szepesi települések  visszakerültek Magyarországhoz. Zsigmond király sokszor került pénzügyi zavarba, s hogy bevételekhez jusson, gyakran rendkívüli hadiadót vetett ki, vagy elzálogosított várakat, falvakat. Így történt, hogy 1412-ben tizenhat szepesi helységet zálogosított el a lengyel királynak harminchétezer cseh garasért.

Az újkori történemünkből nem maradhatott ki Trianon, végezetül pedig Churchill 1946. március 5-i fultoni beszédét emelte ki Sallai professzor. Híres beszédében az egykori miniszterelnök kijelentette, hogy a „Balti-tengertől az Adriai-tengerig vasfüggöny ereszkedett le a kontinensre”.

A történelmi időutazáson a tényeken alapuló ismereteket  Sallai professzor kutatásokhoz kapcsolódó történetei, fotográfiái tették élvezetessé, elevenné, s ami ennél is több: érthetővé, elfogadhatóvá.

 

Virágh Ildikó

 

Kodolányi János Egyetem

Kodolányi János Egyetem
Cím: 5900 Orosháza, Gyopárosi út 3/f.
Kodolányi János Egyetem
Cím: 1139 Budapest, Frangepán utca 50-56.
Telefon: (1) 238 9327

Kodolányi János Egyetem
Cím: 8000 Székesfehérvár, Fürdő utca 1.
Telefon: (22) 543-400
Impresszum | Szerzői jogok | Etikai kódex | Médiaajánlat