Szőnyegek, textíliák és becsüsök titkai

Cikk dátuma 2015. február. 24. | Mozaik
Szőnyegek, textíliák és becsüsök titkai

A szőnyegbecsüs tárgyazonosítása húsz percig tarthat

„Szőnyegbecsüs szeretnék lenni” - mikor hallottuk ezt egy pályaválasztás előtt álló fiataltól. Tudjuk –e valójában, hogy mivel foglalkozik a szakma képviselője, és mit jelent a szenné csomózás, mi a mafracs, vagy a csuval. Ezekre a rejtélyekre kaphat választ az olvasó. 

Nagyon kevés figyelmet kapnak a szőnyegek. Néha maga a tulajdonos sem tudja, milyen értéket képvisel az otthonában lévő darab. Sokszor elő fordul, hogy ránéz „kopott szakadt biztos, értéktelen”, általában ezek után pedig kidobja. Csak a szakértő veszi észre, hogy a por és a kosz alatt egy XVII. századi szőnyeg van. Az ilyen antik szőnyegeknek a hazai aukciós piacon is lehet akár egymillió forint fölött a kikiáltási áruk, állapottól függően. Nagyon sokszor ezek az értékes darabok sajnos már csak a hagyaték felmérésnél bukkannak elő. 

Magyarországon van jelenleg az egyik legkiemelkedőbb szőnyeggyűjtemény. Az Iparművészeti Múzeum anatóliai szőnyeggyűjteménye teljesen egyedülálló a világon.

Nem szabad megfeledkeznünk e darabokról és magáról a szőnyegek évezredeken átívelő történelmi jelentőségeiről sem.

Miért nem kapnak nagyobb figyelmet ezek a tárgyak, ha ilyen értékesek? Mert nem ismerjük őket. Ez persze nem volt midig így. A Bauhaus korszakban, vagyis a 20-század első felében a belsőépítészek és a lakberendezők nagyon kedvelték a keleti szőnyegeket.

Ma, ha műkereskedelemről kérdezünk bárkit, akkor hamar a festményekre terelődik a téma. Azért alakulhatott így, mert erről a műtárgytípusról hallunk a televízióban, rádióban és az újságokban. A műkereskedelemi piac is háttérbe szorítja e kivételes műtárgy típust.

A becsüsi szakmában a szakértők inkább a műtárgyak és a festménybecslésre specializálódnak, nagyon kevesen vannak azok, akik a szőnyegeket választják szakterületüknek.

Ennek oka, hogy a szőnyegek azonosítása nagyon nehéz. Itt nem elég a mintavilágot tudni, ismerni kell az adott régióban használatos anyagokat pl.: pamut vagy gyapjú. Különböző korszakokban használatos színezékeket, is pontosan ismerni kell, amiből hatalmas választék van. Például: bíbortetű (vörös), festőbuzér (vörös), gránát alma (arany), sáfrány (sárga), indigó (kék), festő csülleng (kék) stb.. Ezek csak a természetes színezékek a manapság használatos mesterséges színezékekről nem is szólva.

A szakembernek még a különböző csomózási típusokat is azonnal fel kell, tudni ismerni.

pl.: gördesz csomó, amit még szoktak szimmetrikus csomónak nevezni, de előfordul, a törökcsomó elnevezés is. szenné csomó típust, amit aszimmetrikus vagy perzsa csomónak is neveznek. Ezeken kívül még nagyon sok csomózási technika van.  

A becsüsnek nagyon nagy rutinnal kell rendelkeznie, hogy beazonosítsa az aktuális darabot, hiszen egy tárgyazonosítás húsz percnél nem lehet hosszabb. Ez alatt az idő alatt el kell döntenie a szakértőnek, hogy átveszi-e értékesítés céljából az általa vizsgált tárgyat.

A szőnyegek forgalmi képességét is szem előtt kell tartania; az adott szőnyeg mennyit ér a mostani piachoz viszonyítva.  

A műkereskedelemben előforduló szőnyegek 1860-1920 között készültek, vagyis öreg szőnyegek, ahogyan a becsüsök szokták nevezni őket. Nagyon ritkán, de előfordulnak „antik” 17-18. századi szőnyegek a piacon. Mindig magas áron indulnak, és találnak vevőt is.

A szőnyegbecsüsök tudása nem csak a szövött és csomózott szőnyegekre korlátozódik. Egy szőnyegbecsüs a falikárpitokat és a különböző textíliákból készített használati tárgyakat is meg tudja különböztetni. Be tudja határolni, hol és mikor készülhetett és mi a forgalmi képességük ma.

Néhány keleti használati tárgy, ami megtalálható ma is az aukciókon: duz torbaszi (sótartó), mafracs (ágyneműtartó), torba (élelmiszer/gabonazsák), csuval (kelengye/ruhászsák), jolami (jurtákat lekötő szalag) stb.  

A felsorolt tárgyak a hazai aukciós piacon is előfordulnak, a kikiáltási áruk nagyon változó. A különböző textíliák gyűjtői köre pedig nagyon szűk.  A tárgyak ára ezért a ritkaságuk, kivitelezésük és állapotuktól függ. A szőnyegeket és a különböző szőtteseket a mai napig rejtélyek és titkok övezik.

Sipos Attila

szőnyeg és bútorbecsüs 

 

Kodolányi János Egyetem

Kodolányi János Egyetem
Cím: 5900 Orosháza, Gyopárosi út 3/f.
Kodolányi János Egyetem
Cím: 1139 Budapest, Frangepán utca 50-56.
Telefon: (1) 238 9327

Kodolányi János Egyetem
Cím: 8000 Székesfehérvár, Fürdő utca 1.
Telefon: (22) 543-400
Impresszum | Szerzői jogok | Etikai kódex | Médiaajánlat