Szabadegyetem: A „prágai tavasz” a magyar éterben

Cikk dátuma 2018. szeptember. 28. | KáVé

Ötven éve ért véget Dubcek álma

 

Elstartolt az új szemeszter és ezzel együtt a szabadegyetemi programsorozat is a Kodolányi János Egyetemen. A székesfehérvári előadásokat a Városi Levéltár és Kutatóintézettel közösen szervezte az egyetem, és külön érdekessége a programsorozatnak, hogy a szabadegyetem rendezvényei a Harmadik Kor Egyeteme közönségének is szólnak.    

Nyitásként „A prágai tavasz a magyar éterben” címmel tartott kitűnő előadást Dr. Simándi Irén történész a székesfehérvári Szent István Művelődési Ház Szent László termében. A kiváló előadó történészt jól ismerik Székesfehérváron, s mint már annyiszor, most is zsúfolásig megtelt terem fogadta. 

Dr. Simándi Irén előadása izgalmas utazás volt a gondosan takargatott közelmúlt történelmébe, a „hallgatag” szocialista sajtó világába, felvillantva a meghiúsult magyar reményeket, az elmaradt nyugati fellépést, illetve Románia kimaradásának okait. Le kell szögezni, hogy annak idején vajmi keveset tudott a magyar halandó a prágai tavaszról és az augusztusi végjátékról. Általános iskolásként csupán amiatt figyeltem fel az azóta történelemmé vált nyárvégi eseményre,  mert  egy falumbeli katonafiú édesanyja hetekig beszélt erről sírva a  boltban, a buszmegállóban, a templomban gyermeke életéért aggódva.  Még egy dolog bukkan elő erről a korról az emlékeim közül, ez pedig a BUM, a boldog új mechanizmus köszöntés január elsején. 1966 novemberében a Központi Bizottság elfogadta a gazdasági reform alapelveit, majd 1968. január 1-jén bevezették az új gazdasági mechanizmusként elhíresült intézkedéscsomagot. Nos, ennyi mozaik az emléktáramból, mintegy érzékeltetve, hogy a tegnapi történelem a mai korosztályok számára nincs is olyan távol.

Az előadás az évfordulóhoz kapcsolódott: nyomon követhettük, hogy ötven évvel ezelőtt, 1968 januárjában hogyan köszöntött be a „prágai tavasz”, az „emberarcú szocializmus” kísérlete Csehszlovákiában. Megtudtuk, hogy a prágai tavasz politikatörténete ma már alaposan feltárt a nemzetközi és a hazai irodalomban , s az előadó e publikációk kiegészítésére vállalkozik azzal, hogy a rádió hírműsorait követve ismerteti és elemzi, miként tárta a politika a csehszlovákiai eseményeket az ország nyilvánossága elé.

„A rádióhallgatók a prágai tavasszal kapcsolatos ügyekről csak részben kaptak-kaphattak tájékoztatást: óvatos megfogalmazásokat találunk, amelyek a legszűrtebb protokollhírek közé tartoztak, amivel, tudatosan, a „sorok között” olvasást már elsajátító hallgatókhoz szóltak. Ugyanakkor gyakran egyáltalán nem említenek meg találkozókat, amint ez kiderült a híranyagok szövegének és az MSZMP iratanyagának az összehasonlításából. Ennek okai között szerepel, hogy még élénken élt az 1956-os forradalom, a szovjet csapatok bevonulásának az emléke, valamint hogy Magyarországon a prágai reformokat időben jóval megelőzve, de éppen ebben az időben már bevezetésre kész, a szovjet modelltől eltérő új gazdasági mechanizmus A prágai reformok Kádár számára potenciális szövetségest jelentettek az MSZMP gazdasági reformtörekvéseihez, nemkülönben a KGST ehhez remélt átalakításához.” – emelte ki a történész.

Mindazok, akik többet szeretnének megtudni Dr. Simándi Irén témával kapcsolatos kutatásairól és azok eredményeiről, olvassák el a KV-Tudomány rovatban megjelent cikkét:

http://www.kodolanyi.hu/kv/cikk/otven-eve-ert-veget-alexander-dubcek-alma-1082

Kép és szöveg: Virágh Ildikó

Kodolányi János Egyetem

Kodolányi János Egyetem
Cím: 5900 Orosháza, Gyopárosi út 3/f.
Kodolányi János Egyetem
Cím: 1139 Budapest, Frangepán utca 50-56.
Telefon: (1) 238 9327

Kodolányi János Egyetem
Cím: 8000 Székesfehérvár, Fürdő utca 1.
Telefon: (22) 543-400
Impresszum | Szerzői jogok | Etikai kódex | Médiaajánlat