Nem kiváltság a home office

Cikk dátuma 2020. május. 19. | Mozaik
Nem kiváltság a home office

Gattyán Zoltán – kommunikáció és médiatudomány szak, III.évfolyam

Internet, globális munkaerőpiac, home office

 

Napjainkban a számítógép és az internet olyannyira megszokott része életünknek, hogy el sem tudjuk nélküle képzelni mindennapjainkat. Ez igaz volt már az elmúlt évtizedre is, most pedig kiemelt jelentőséget kapott, amikor az egész világot kétvállra fektette a koronavírus. Sokan elveszítették a munkájukat, akinek megmaradt az állása, az otthoni munkára, azaz home office-ra kényszerült. A home office nélkülözhetetlen feltétele az internet. Az online tartalom elérése sok szakmában – főleg a koronavírusos időkben - elengedhetetlen munkaeszköz lett, míg korábban sokaknak csak a szórakozást jelentette: zenét hallgatni, játszani, levelezni, napi hírekhez jutni lehetett a segítségével.

A szakemberek nem vitatják ma már, hogy a digitalizáció soha nem látott mértékben befolyásolja életünket, mindennapjainkat, a napi munkavégzést. Egyes vélemények szerint az adatáramlás, az információközlés olyan gyors, összetett és bonyolult lesz a közeljövőben, hogy a folyamat radikálisabban alakítja át világunkat, mint történelmünk bármilyen más eseménye. Ha úgy tetszik, egy újabb ipari forradalom küszöbén állunk. Ebben a folyamatban kikerülhetetlen szerepe lesz az online hírközlő felületeknek, a social média platformoknak, a legújabb, ma még alig ismert technikai megoldásoknak. A fenti tézis számos megválaszolatlan, a jövőnket alapjaiban érintő kérdés vet fel: vajon tudja-e bárki a választ ma arra, hogy veszélyes, önpusztító vagy éppen a lehetőségek tárházát kínáló, a szabadságot, a függetlenséget megtestesítő-e a gyors, új, jelenleg csak részben ellenőrizhető adatközlési forma. Nagy kérdés, hogy felkészült-e a társadalom az online, realtime adatközlésen alapuló platformok további terjedésére, azok befogadására. Elképzelhető-e ma, hogy a Facebook, a Twitter, a LinkedIn, a Snapchat vagy az Instagram már a múlt, s ezek helyett az ellenőrizhető, keretek közé szorítható felületek helyett már készülőben van egy teljesen új felület, amely világméretű rendszerré összeállva valóban megtestesíti a függetlenséget, az ellenőrizhetetlenséget, a decentralizált tartalmat. Az Internet hatása a társadalomra, a digitalizáció szerepe a munkahelyek teremtésében, betöltésében, a távoktatás online jövője, vagy éppen a mesterséges intelligencia térhódítása mind-mind korunk legizgalmasabb kérdései közé tartoznak.

 A digitalizáció hatása a magyar munkaerőpiacra

Kicsit lassabban ugyan, de hazánkba is elértek és az elmúlt években felgyorsultak a negyedik ipari forradalom folyamatai és hatásai.  Egyelőre korlátozott mértékben áll rendelkezésre információ és tényanyag, hogy Magyarországon a digitalizáció, robotizáció, milyen közvetlen hatást gyakorol a munkaerőpiacra, de abban mindenki egyetért, hogy a koronavírus okozta otthoni munkavégzést évtizedekkel felgyorsította Magyarország digitális átállását. Az interneten is bárki által elérhető McKinsey nemzetközi tanácsadó cég tanulmányában azzal számol, hogy Magyarországon 2030-ig egy millió ember munkahelyét érintheti az automatizáció, természetesen az egyes szektorokban dolgozókat eltérő mértékben. A gépgyártásban és az anyagmozgatásban, valamint adminisztrációban dolgozók találkoznak leginkább a megváltozott folyamatokkal és a munkájuk kiválthatóságával, ugyanakkor például a jogászok és a pedagógusok "védettebbek". Az automatizálható tevékenységek részaránya itthon a gyáriparban (64 százalék) a legmagasabb. A közvetlen termelésben dolgozó fizikai munkások tevékenységének 82 százaléka automatizálható a tanulmány szerint. Jövedelmet vizsgálva az alacsonyabb bevételűeket jobban, a magasabban fizetetteket kevésbé érinthetik a folyamatok. A jövőben változást a felsőoktatás átalakítása hozhat. Új, a mai kornak megfelelő, alkalmazható tudást adó képzésekre van szükség,azaz fel kell venni a versenyt a digitalizációval. A világjárvány a fenti folyamatokat, akár tízéves késlekedést, lemaradást, néhány hónapra lerövidítette. Ha döcögve is, de beindult a távoktatás és a home office is.

Távmunka és home office: egyre elterjettebb az online munkavégzés

Míg néhány hónapja még kuriózumnak számított otthonról dolgozni, addig ma már a vírusnak köszönhetően szinte magától értetődő, ha valaki otthonról végzi a munkáját. Ma már nem csak a szabadúszó vállalkozók kiváltsága a kényelmes és nyugodt életvitel, hiszen már a nagyobb cégek is átálltak a távmunkára. Nyolctól négyig vagy kilenctől ötig bent ülni egy íróasztal mögött, legtöbben így ismerjük a hagyományos munkaidőt. Ahogy távolodunk az előző évszázadtól és annak rögeszméitől, úgy válik egyre nyitottabb, szabadabb, kötetlenebb fogalommá a “távmunka”.

A jelenlegi munkaerőpiac és a munkavállalói szokások és igények, az utóbbi időszakban jelentős változáson mentek keresztül. Ennek egyik fő oka, hogy a jelenlegi pályakezdő, fiatal munkavállalók - akiket ugyebár köztudottan a legtöbb cég erősen preferál - már egy teljesen más közegben szocializálódtak, mint X generációs társaik. Az Y és Z generáció munkavállalói sokkal nagyobb szabadságot, sokkal rugalmasabb munkafeltételeket igényelnek. Mindemellett ezek a generációk már erősen liberalizálódott közegben nőttek fel. Kevésbé kedvelik a tekintélyelvű, konzervatív rendszereket. Lehet sok rosszat mondani azokról a bizonyos „mai fiatalokról”, de az vitathatatlan tény, hogy az új munkavállalói generáció tagjai, pontosan amiatt, mert eleve több perspektívát lát nakmaguk előtt karrierjükkel kapcsolatosan, hajlamosabbak kreatív, alternatív ötletekkel előállni. Ez pedig bármely cég hasznára válhat. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy le kellene írni a korábbi generációk munkavállalóit.

A vázoltak miatt érdemes lenne cégeknek rugalmasságot mutatni a munkavégzés módját illetően. Az informatikai szektorban már megszokott, sőt elvárt, hogy legyen lehetőség otthoni munkavégzésre is.  Természetesen vannak olyan munkakörök (pl. recepció, személyes vevőszolgálat), ahol igencsak elképzelhetetlen lenne az otthoni munkavégzést megoldani. A probléma az, hogy olyan munkakörök esetében sem megengedett a heti egy-két nap homeoffice, amelyeknél nem oem indokolt a nyolc órás irodában tartózkodás.

Míg korábban az volt a kérdés, hogy miért jó ez a foglalkoztatási forma, addig ma már az a kérdés, hogy ki nem csinálja így. Egyrészt jó a munkavállalónak, aki így sokkal jobban meg tudja teremteni a munka és magánélet egyensúlyát. Az élet számos területén okoz gondot a kötött munkaidő; gondoljunk csak bele, mennyi stresszel jár a szülőknek, hogy a kisebb gyermekeikért időben érjenek oda az óvodába, iskolába. Jelenleg a problémakör megoldása a diszkrimináció. Eleve nem szívesen alkalmaz egy cég sem olyan munkavállalót, akinek kisebb gyereke van, mondván, hogy a munka rovására megy. Itt jön a képbe az, hogy miért is lehet jó egy munkaadónak a kötetlenebb foglalkoztatási idő. Egészen biztos, hogy az a munkavállaló, aki lehetőséget kap, hogy a saját idejét szabadabban kezelje, nem tenné meg azt, hogy nem dolgozik. Ha a munkaadó cégek rugalmasabban kezelnék a foglalkoztatásnak ezt a módját, valószínűleg elégedettebb, kipihentebb és kevésbé stresszes munkaerőt kapnának, ami jó a munkaadónk. Érvényes ez azokra a munkavállalókra is, akik azért nem tudnak dolgozni adott helyen, mert távol esik lakhelyüktől. Itt most elsősorban azokról a kisebb településeken élőkről van szó, akik egy nagyobb város agglomerációjában élnek, és naponta küzdenek közlekedés nehézségeivel, a munkába jutás és a munka végét követő dugókkal a munkába járáskor. Éppen ezért sok cég nem is vállal olyan munkavállalóval együttműködést, akik egy óránál távolabb élnek a munkavégzés helyszínétől.

Nyilván a fenti állítások alaptézisek, amelyek a vírus előtti állapotot tükrözik. Hiszen a homeoffice egy ideális állapotban kecsegtető. Ha van iskola, ha van óvoda. Mindannyian emlékszünk még arra, amikor Robert Kelly élő bejelentkezése közben megjelent a háttérben a kislánya? Tökéletes példája volt ez annak, hogy milyen élmény otthonról dolgozni, gyerekkel.

A gyerekek mintha megéreznék, hogy mikor bonyolítasz fontos üzleti telefonokat. Ilyenkor a legnagyobb segítséget kétségkívül a némítás gomb jelenti a telefonon, amivel elkerülhető, hogy az ügyfelek is hallják, ahogyan a kisgyerek kikiabál a mosdóból, hogy sikeresen elvégezte a dolgát. De mit ehetünk még, ha összecsúszik az apa és az üzletember szerepe. Szülőként a munkavégzés akkor is stresszes, ha már közösségbe jár a gyerek, hiszen reggel akkor is időben kell indulni, és mindent megteszünk annak érdekében is, hogy ne a mi gyerekünk maradjon utoljára az oviban. Amerikában a tizennyolc év alatti gyermeket nevelő családok közel 62 százaléka esetében dolgozik mindkét szülő, ám 23 százalékuk végzi a munkáját otthonról. Kisgyermekes szülőként szinte felüdülés a nap folyamán a kollégákkal váltott pár mondat, egy kis szelet a felnőttek világából. Ha otthonról dolgozol, ritkán szállsz ki a szülői szerepedből, és könnyen elveszítheted a szakmai életed perspektíváját. Kétségkívüli tény, hogy a home office negatívumaival is számolni kell.

Nagy kérdés, ha nincs ez a járvány, miért nem terjedt el a home office itthon annak ellenére, hogy a statisztikák szerint mind a munkavállalónak, mind a munkaadó cégeknek előnyös a szabadabb munkaidő engedélyezése. Tőlünk nyugatabbra már nem okoz problémát ez a szemlélet, sőt, aktív kísérletezés történik a heti munkaóra csökkentésével kapcsolatosan is. Azt már bizonyították, hogy ez a legtöbb esetben hatékonyabbá teszi a munkavállalókat. Mi a gát Magyarországon? Röviden: a bizalom hiánya. A cégek tartanak tőle, hogy ekkora szabadság mellett nemcsak, hogy csökkenne a munka hatékonysága, de a munkavállalók vissza is élnének helyzetükkel. A probléma kétoldalú. Igaz, hogy akadnak munkavállalók, akik valóban visszaélnek az adott lehetőségekkel, de a többség nem ilyen. A munkaadók pedig, ha bizalmat szavaznak a dolgozói szabadságnak, a minden szempontból elégedett dolgozóikkal nagyobb eredményeket érhetnek el.

Hezitálásra nem sok idő maradt, a digitalizáció soha nem látott sebességgel mindent átalakít, hagyományos struktúrákat bont le és újakat épít, nincs ez másképp a munka világában sem. Míg korábban a túlzott digitalizáció amolyan ősellenség volt, most, a koronavírus idején, sok család számára a megélhetést biztosítja. „Normális körülmények” között az alacsony szaktudást igénylő, egyszerű, ismétlődő munkákat váltja ki először a digitalizáció, miközben komplexebb, új, digitális kompetenciákat igénylő munkaköröket hoz létre. Átmenetileg ezért digitális munkaerőhiány is kialakulhat, ahogy ezzel Magyarország is szembesül. Mind a digitalizáció, mind az egyre több helyen elérhető online világ alapjaiban változtatja meg a globális munkaerőpiacot is. Az online világ például a home office esetében egy bizalomra épülő rendszert alakít ki. Ameddig a munkaadó és a munkavállaló nem változtat a hozzáállásán, addig lehetetlen olyan bizalmi légkört kialakítani, ahol mindkét fél a közös cél érdekében - akár egy vállalkozás sikeres működéséért - a másikra bízza magát. Jelenleg a munkaadóknál pattog a labda, és számos hazai, sikerorientált cég már a zászlajára is tűzte: érdemes bizalmat fektetni a munkavállalókba. Meglepő változásokhoz vezethet.

 

Kodolányi János Egyetem

Kodolányi János Egyetem
Cím: 5900 Orosháza, Gyopárosi út 3/f.
Kodolányi János Egyetem
Cím: 1139 Budapest, Frangepán utca 50-56.
Telefon: (1) 238 9327

Kodolányi János Egyetem
Cím: 8000 Székesfehérvár, Fürdő utca 1.
Telefon: (22) 543-400
Impresszum | Szerzői jogok | Etikai kódex | Médiaajánlat