Műkereskedelem, műkincsek,értő szakemberek

Cikk dátuma 2015. június. 01. | Mozaik
Műkereskedelem, műkincsek,értő szakemberek

Mennyit ér a „családi ezüst” avagy mitől értékes a féltve őrzött komód

Sok izgalmas kérdést vet fel a műkereskedelem, kezdve onnan, hogy mitől válik egy tárgy értékessé, hogyan mérjük fel saját tárgyainkat. Kétségkívül szeretnénk azt is tudni, kitől kérhetünk segítséget tárgyaink forgalmi képességének megállapításához, milyen gyűjtőkörök léteznek, mit kezdjünk, ha alacsonyabb árkategóriás tárgyaink vannak és értékesíteni szeretnénk.

A gyűjtők hosszú éveken, évtizedeken keresztül kitartóan gyűjtenek egy bizonyos tárgycsoportot, így meglehetősen sokat tudnak az általuk választott tárgyakról. Ismereteiket folyamatosan gyarapítják, hasonló gyűjtőkkel tartják a kapcsolatot, egymástól vásárolnak, vagy cserélnek tárgyakat is.

A gyűjtői csoportok érdeklődése széles skálán mozog; bútorok, falikárpitok, festmények, porcelánok, iratok, könyvek, hangszerek, vallásos tárgyak, híres filmek tárgyai, fotók, bélyegek, érmék, üvegtárgyak, adott művész alkotásai, fegyverek és szobrok egyaránt megtalálhatóak a gyűjteményekben.

Sokakban felmerül az a jogos kérdés a műkereskedelem kapcsán, hogy milyen tényezők befolyásolják egy-egy tárgy értékét, min múlik az, hogy egyik tárgy néhány ezer forintba kerül, míg a másik több millió forintot is érhet. Nos, az ár kialakulásában olyan érték-meghatározó szempontokat veszünk figyelembe, mint például a felhasznált anyagok (aranyozás, drágakő berakás, faragványok, drága fafajták), az egyediség (utolsó darabok egyike), vagy nagy művészhez köthető tárgyak.

Egy-egy aukció általában kétszázötven-háromszázötven darabból áll össze, s a fent említett különleges tárgyak gyakran eredményeznek nagy sajtóvisszhangot, s ezek az aukciók csalogatói.

Hogy lehet az, hogy az egyik komód esetén az aukción ötvenezer forint a kikiáltási ár, míg egy másik darabnak, amely ugyanolyan konstrukciójú, ugyanolyan szerkezetű és kivitelű, annak viszont háromszázezer forint a kikiáltási ára? 

Az árkülönbséget nyilvánvalóan az okozza, hogy második komód valamilyen híres személyhez köthető, vagy pedig ismert hagyatékból származik és a tárgy eredetisége biztosabb. Gyűjtők ilyen háttérrel rendelkező tárgyakat keresnek és vásárolnak maguknak.

Ha a műtárgypiacon szeretnénk vásárolni, az legyen az első lépés, hogy bizonyosodjunk meg a kiválasztott tárgy eredetiségéről.

Alacsonyabb árkategóriás tárgyak esetén nyilvánvalóan kevésbé ismert a tárgyak múltja, ami egyébként komoly utánajárást igényel. Az aukciós galériák a nagyobb értékű műkincsek esetében nem kevés időt és pénzt áldoznak a múlt feltárására.  Az ilyen típusú tárgyaknál a korszaknak megfelelő kialakítást, a felhasznált anyagokat, a különböző szerkezeti kötéseket veszik figyelembe, és ezek alapján mondanak forgalmi árat, illetve alakítják ki a tulajdonos beleegyezésével a tárgy aukciós piaci árát.

Az is előfordul időnként, hogy a megvásárolt tárgy esetén a vásárló maga kezd el nyomozni a tárgy múltjával kapcsolatban. Múzeumi restaurátorokat és különböző szakértőket megkérdezve kiderülhet, hogy a tárgy értéke akár ötszöröse a vételi árnak, ugyanakkor ennek a fordítottja is könnyen előfordulhat. Akinek nincs rutinja a műtárgyak adás-vételében, forduljon segítségért szakavatott gyűjtőhöz vagy becsüshöz, hiszen komoly anyagi veszteséget eredményezhet a tapasztalat vagy a szakértelem hiánya.

Műtárgyak árát egyébként további számos tényező is befolyásolhatja, például egy-egy évforduló kapcsán az adott korszakba tarozó tárgycsoportok ára megemelkedhet.

Gyakran felmerül, hogy érdemes-e megnézetni régi tárgyainkat szakértővel.  Ha a tárgy laikus szemmel is értékesnek tűnik, mindenképpen kérjük ki egy becsüs szakvéleményét. Ne egyetlen szakvélemény alapján hozzunk döntést, két-három szakvélemény alapján lehet ténylegesen eldönteni az adott tárgy sorsát. A becsüsök általában tizenöt-húsz perc alatt határozzák meg egy-egy tárgy értékét, és előfordul, hogy ami fölött elsiklik az egyik, azt a másik becsüs észreveszi.

Ugyancsak felmerül kérdésként, hogy letisztítsuk-e régi tárgyainkat mielőtt szakértőhöz vinnénk vagy eladnánk. A különböző vegyszerek (savak, lúgok) rongálhatják a tárgyat, ezért ez egyáltalán nem ajánlott. Az 1860-1920 között készült szőnyegeket említeném példaként, hiszen ezek a szőnyegek nagy számban vannak jelen a műkereskedelemben. A laikus eladó azt hiszi, ha otthon a kádban kimossa és utána viszi értékesíteni, akkor spórol a tisztítással, és „biztosabb lesz az értékesítése”. Azt viszont nem tudja, hogy néhány festék engedhet a tisztítás során (un. levérzés történik), és a szőnyeg értéktelenné válhat. Vigyük szakemberhez (szőnyegszalonokba, restaurátorokhoz), akik színpróbát végeznek néhány szállal, és ez alapján fogják kitisztítani a szőnyeget. Igaz, az ilyen típusú tisztítások költségesek, ugyanakkor megtérül az áruk.

Gyakran előfordul, hogy a tulajdonos nagyra tart egy-egy tárgyat, mert mondjuk a dédnagymamáé volt, és úgy gondolja, hogy mivel régi tárgyról van szó, sokat érhet. Ez esetben is a szakember véleménye a döntő, hiszen attól, hogy egy tárgy régi, nem biztos, hogy értékes is.

Egyre népszerűbb az interneten történő adás-vétel, ám itt is érdemes óvatosnak lenni. Az online piacot nem javasolom használni árkialakításra, mivel nem tudhatjuk, hogy szakértő állapította meg az árat vagy pedig találomra írták ki.

A gyűjtők egyébként segítséget kaphatnak a BÁV Zrt. szakembereitől is, hiszen a vállalat kiemelt feladatának tekinti segíteni a gyűjtőket abban, hogy ne vásároljanak hamis vagy bűncselekmény útján szerzett műtárgyakat. 2013-ban már a 42. évfolyam végezte el a Becsüs Akadémia tanfolyamait, ahol festmény, ékszer és bútor-szőnyeg szakirányokon folyik a képzés.

Sipos Attila

bútor- és szőnyegbecsüs

 

Kodolányi János Egyetem

Kodolányi János Egyetem
Cím: 5900 Orosháza, Gyopárosi út 3/f.
Kodolányi János Egyetem
Cím: 1139 Budapest, Frangepán utca 50-56.
Telefon: (1) 238 9327

Kodolányi János Egyetem
Cím: 8000 Székesfehérvár, Fürdő utca 1.
Telefon: (22) 543-400
Impresszum | Szerzői jogok | Etikai kódex | Médiaajánlat