Mi lesz veled Ukrajna

Cikk dátuma 2014. február. 13. | Kitekintő
Mi lesz veled Ukrajna

Lőwi Ildikó nemzetközi tanulmányok  MA, II.évfolyam:

Polgárháborús veszély Ukrajnában?                                      

Ami mostanság Ukrajnában – főleg fővárosában, Kijevben – történik, az lassan a polgárháborús állapotok egyre több ismérvét kimeríti. 

Az előző tiltakozási hullám a tavalyi év utolsó hónapjaiban még viszonylag „civilizáltabb” körülmények között csengett le, ám a mostani januári már olyannyira véres és erőszakos, hogy ezt tárgyalások útján rendkívül nehéz lesz rendezni. Viktor Janukovics elnöknek és kormányának már régen le kellett volna vonnia a viszonylag még békésebb tiltakozási hullám tanulságait, s a demokrácia és az európai elkötelezettség irányába tenni lépéseket.

Hogyan is kezdődött? Tüntetés, tiltakozás Kijevben.

Az ukrán kormány 2013. november 21-én leállította az Ukrajna és az Európai Unió közötti társulási megállapodás aláírása érdekében folytatott felkészülési folyamatot. A kormány október 18-án hagyta jóvá az Európai Unióval kötendő, szabad kereskedelmet is magában foglaló társulási megállapodás tervezetét, amelyet az Unió november 28-29-i vilniusi keleti partnerségi csúcsértekezletén készültek aláírni. Ehhez Kijevnek már csak az ügyészségekről szóló törvényt kellett korszerűsítenie, illetve megoldania a bebörtönzött és a fogva tartása alatt meggyengült egészségi állapotú Julia Timosenko volt kormányfő külföldi gyógykezelésének ügyét. Janukovics határozottan elzárkózott attól, hogy elnöki jogkörével élve legalább részleges kegyelemben részesítse politikai ellenfelét. Az ukrán államfő bécsi látogatása alatt csütörtökön ismételten leszögezte, hogy Timosenko ügyét csakis jogszabályi keretek között lehet rendezni. Kijelentette ugyanakkor, hogy Ukrajna "folytatja útját az európai integráció felé”.[1] Az ukrán kormány emellett kezdeményezte, hogy hozzanak létre egy háromoldalú bizottságot Ukrajna, az EU és Oroszország részvételével az áttekintendő kérdések megvitatására. Ukrán híradások szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök előre támogatásáról biztosította Kijev ez irányú javaslatát, még annak elhangzása előtt kijelentette, hogy Oroszország kész részt venni egy háromoldalú tárgyaláson. Az ukrán média emlékeztetett arra, hogy az utóbbi hetekben Viktor Janukovics ukrán államfő két alkalommal is folytatott titkos tárgyalásokat Putyinnal.[2]

Rendkívül érzékeny helyzetben találta magát az Európai Unió az ukrajnai válság közepette. Az ellenzéki megmozdulások résztvevői az ukrán mellé az uniós zászlót is kitűzték a barikádokra, és a rohamrendőrökkel dacoló tömegben is sokan magukra öltötték a kék alapon 12 aranycsillagos szimbolikát. Ráadásul a két zászló színei- kék és sárga-azonosak. Ebben a helyzetben Brüsszel először is óvatos egyensúlyozásra kényszerült. A 28 tagállam egységes ugyan abban, hogy az ukrán társadalom előtt fenn kell tartani az európai integráció perspektíváját, de azt is el akarja kerülni, hogy az Unió belebonyolódjon egy gazdasági, történelmi, nemzeti, nyelvi és vallási ellentétekkel súlyosbított válságba. Ezt a dilemmát fokozta a Kijevben drámai módon eszkalálódó erőszak is. Brüsszel tehát megpróbál közvetíteni, de ehhez az kell, hogy megőrizze pártatlanságát, vagyis, hogy senki se tekinthesse az ellenzék valamiféle szövetségesének, annál is inkább, mert a tarka ukrán ellenzékben egyre nagyobb szerepet játszanak a szélsőséges nacionalisták.[3]

A legjelentősebb három parlamenti ellenzéki erő, a Julija Timosenko bebörtönzött volt kormányfő mögött álló Haza (Batykivscsina) párt Arszenyij Jacenyuk vezetésével, a Vitalij Klicsko vezette Ütés (UDAR) és a nacionalista Szabadság (Szvoboda) párt élére állt a demonstrációknak, amelyen már nemcsak Ukrajna európai integrációját, hanem a kormány leváltását, Janukovics államelnök távozását és teljes hatalomváltást kezdték követelni. A Viktor Janukovics által összehívott ellenzéki vezetők elégedetlenül távoztak arról a kerekasztal-megbeszélésről, melyen az elnök még a találkozó előtt értésére adta az ellenzéknek, hogy nem hajlandó meneszteni a kormányt. Az ellenzék újabb "népi nagygyűlést" hirdetett meg immár a negyedik egymást követő vasárnap Kijev főtérére, s a megmozdulásnak a Méltóság napja elnevezést adták. Céljuk volt, hogy kifejezzék elkötelezettségüket Ukrajna európai integrációja mellett, továbbá tiltakozzanak az ellen, hogy Janukovics elnök megállapodást kössön a Moszkva irányította orosz-kazah-fehérorosz vámunióhoz való csatlakozásról.[4] 2014 januárjának közepétől még feszültebbé vált a hangulat Kijevben, a zavargások január 19-én meghaladták a decemberiek mértékén.[5] Mindez annak az ellenállási-tiltakozási hullámnak a keretében történt, amely a miatt vett új lendületet, hogy az ukrán törvényhozás az előző héten alaposan megszigorította a gyülekezési szabadságra vonatkozó szabályokat.[6]

Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő szerint az ukrán ellenzék és a kormány is gyenge. Az ellenzék megosztott, még az is elő fordulhat, hogy Ukrajna kettészakad – vélekedett a szakértő. A rendkívüli állapot bevezetéséhez pedig nincs meg a megfelelő kormányzati hatalom, így a hadsereget sem meri a kormány bevetni. Az egész folyamat spontán alakul, Klicsko nem tudja vezetni az ellenzéket –vélekedett Tálas, miután Viktor Janukovics ukrán elnök miniszterelnöki posztot ajánlott az ellenzék egyik fő politikusának, és Klicskót is beemelné a kormányba (miniszterelnök-helyettes lehetne). Engedményeket tenne az alkotmány ügyében is.[7]

Julija Timosenko bebörtönzött volt ukrán kormányfő arra kérte hétfőn az ellenzéki vezetőket, hogy határozottan utasítsák vissza Viktor Janukovics elnök „megalázó” ajánlatait, beleértve a kormányzati tisztségekre vonatkozókat. „Az ukrán nép nem azért ment ki a térre, hogy az ellenzéki vezetőket tisztségekhez jutassa, és nem is a diktatórikus törvények eltörléséért. Az emberek azért mentek ki, mert gyökeresen meg akarják változtatni az életüket, hogy Ukrajnában igazságosságot és európai értékrendet teremtsenek. Újabb lehetőségük erre, mint amilyen most van, többé nem lesz” – hangsúlyozta Timosenko.[8]

Az Unió párti megmozdulásoknak már halálos áldozata is van.[9] Az Európai Bizottság elnöke az első halálos áldozatok után elsősorban az ukrán kormány felelősségéről beszélt, de az ellenzéket is önmérsékletre szólította:”Sokkoltak bennünket a halálos áldozatokról érkező hírek, a leghatározottabban elítéljük az erőszakot, amelyért az ukrán hatóságokat terheli az alapvető felelősség. A válság megoldáshoz valódi párbeszédre van szükség az ellenzékkel és a civil társadalommal!”-mondta múlt hét szerdán Jose Manuel Barroso.[10] Az Európai Uniónak világossá kell tennie, hogy nem fogadja el az erő alkalmazását - fogalmazott a parlamenti elnök. Martin Schulz kijelentette: nézete szerint az unió zárolhatja az ukrán vezetők bankszámláit, illetve utazási korlátozásokat léptethet életbe velük szemben, amennyiben Kijevben nem jön létre megegyezés.[11]

 

Az Uniós vezetők előtt ott áll a kérdés, milyen szerepet szánjanak Oroszországnak. Az illetékesek eddig kizárták, hogy Moszkvát is belevonják a rendezésbe, de Ukrajna politikai és gazdasági stabilitásának biztosításához szükség lenne valamiféle orosz segítségre. Schulz szerint Brüsszelnek közreműködnie kell a válság megoldásában, de ebbe Oroszországot is be kell vonni, Oroszország ugyanis nagy befolyással bír Viktor Janukovics ukrán államfőre. Ha az ukrán elnök nem tudna felülkerekedni ellenfelein, és a jelenlegi békétlenség rezsimváltást eredményezne Kijevben, akkor a legnépszerűbb opció Moszkvában Ukrajna "felosztása" lenne. E forgatókönyv szerint az ország keleti és déli részét, ahol a lakosság többsége orosz ajkú, Moszkva kaparintaná meg, a nyugatabbra fekvő területeket pedig, amelyeken amúgy sem kedvelik az oroszokat, úgymond átengednék az EU-nak és az Egyesült Államoknak. Kelet-Ukrajnában amúgy is Moszkvát tekintik fővárosnak, nem pedig Kijevet. Bár az orosz politikai elit egyáltalán nem bízik meg a korrupt Janukovics elnökben, saját magára nézve is alapvető - a Nyugat által kreált - fenyegetésnek tartja a kijevi tüntetéseket. A moszkvai elit saját túlélését tekintve is fontosnak tartja, hogy megakadályozzon egy esetleges újabb ukrán "színes forradalmat" (mint amilyen a 2004-2005-ös narancsos forradalom volt). Attól tartanak ugyanis, hogy ez Oroszországban és a Moszkva által saját befolyási övezetének tartott Független Államok Közösségének más tagországain belül is hasonló kormányellenes mozgalmakhoz vezetne. Oroszországnak nem érné meg mélyebben beleavatkoznia a helyzetbe és konfliktusba kerülnie az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval Ukrajna miatt, mivel a szomszédos ország egy mind jelentéktelenebb földdarab, amelynek társadalma megosztott, gazdasága romokban áll, elitje korrupt, erőforrásai pedig igen szerények.[12]

Bronislaw Komorowski a PAP lengyel hírügynökségnek adott interjúban kijelentette: az ukrán hatóságoknak tudniuk kell, hogy a szankciók bármelyik pillanatban elrendelhetők, ha nem vetnek véget az erőszakos cselekményeknek. Az elnök úgy vélte, hogy Ukrajna nagyon rossz úton halad,ezért szükséges segítségnyújtás okán a keleti szomszéd mellé állni: érezhetően többen támogatják Ukrajna EU-csatlakozását és a vízumkényszer eltörlését. Lengyelország érdeke az Ukrajnával való szoros együttműködés.[13]

Joe Biden amerikai alelnök ugyancsak arra szólította fel az ukrán államfőt, hogy haladéktalanul tegyen lépéseket az erőszak megállítására, és keressen érdemi kompromisszumot az ellenzékkel a tüntetők "legitim” aggodalmainak megválaszolására. A további vérontás Kijev és Washington kapcsolataira negatív következményekkel járna. A Jamestown Foundation[14] viszont úgy látja, hogy a jelenlegi ukrajnai krízis potenciálisan a legsúlyosabb kelet-nyugati szembenállássá fajulhat a hidegháború vége, a Szovjetunió 1991-es felbomlása óta. Moszkva számára Ukrajna ugyanis sokkal fontosabb, mint Szíria, Líbia, Irán, Szerbia vagy Grúzia, amellyel Oroszország 2008-ban háborúzott, lényegében azért, hogy megakadályozza a korábbi szovjetköztársaság közeledését a NATO-hoz és a Nyugathoz.

 

Az európaiak nem fognak a közeljövőben fontos szerepet játszani Ukrajnában, az Egyesült Államok pedig csak annyiban érdekelt, hogy Ukrajna révén irritálja Oroszországot, de nem vállal komoly kockázatot - fejtette ki az ukrajnai tüntetések kilátásait elemezve George Friedman, a Stratfor alapítója a texasi agytröszt Geopolitical Weekly című internetes kiadványában.[15]

A lényeg az, hogy Ukrajna ma lázad, s a jobbik része követeli az Európához való csatlakozást. A kijevi véres összetűzésekben már egyre több a halálos áldozat, s ez – előbb-utóbb – Janukovics elnök és kormánya bukásához fog vezetni. A miniszterelnök lemondásának elfogadása nem oldotta meg a konfliktust. Janukovics érezhetően a sarokba szorult, melyből sérülés nélkül kijönni nem valószínű. A jövő héten tehát egyrészt kulcsfontosságú lesz Chaterine Aston, külügyi főképviselő”de facto” közvetítési kísérlete Kijevben, illetve Vlagyimir Putyin, orosz elnök látogatása Brüsszelben. A legvégső, egyelőre elképzelhetetlennek tűnő forgatókönyv ugyanis Ukrajna totális gazdasági összeomlásán túl már azzal is számol, hogy az ország valóban kettészakad az eddigi törésvonalak mentén. Ez pedig senkinek sem érdeke Európában.

Bibliográfia:

http://atlatszoktatas.blog .hu/2014/01/27/az_igazsagugyminiszterium_is_a_tuntetoke_ukrajna_percrol_percre.Let:2014.01.29.

http://kárpátalja.net/.Let:2014.01.18.

http://kitekinto.hu/europa/2014/01/24/lengyelorszag_kiall_ukrajna_mellett/#.UukWJvt_7qQ.Let:2014.01.29.

http://kulfold.hirfal.hu/darabokra_szakadhat_ukrajna-6223549.html http://www.ma.hu/kulfold/199983/Let:2014.01.28.

MTA. Egyenes beszéd. http://www.atv.hu/kulfold/2014.01.27.

MTI Európai Körkép.In:Kossuth Rádió 2014.01.27.9.30..

168 Óra Online írása - Forrás: MTI.Let:2014.01.28.

http:/ /translate .google .hu/translate hl= hu&sl =en& u=http: //en. wikipedia.org/wiki/The_Jamestown_Foundation&prev=/Let:2014.01.28.

http://ukrajnai.blogspot.hu/2013/12/kudarc-targyalasokon-kormanyparti.html.Let:2014.01.28.

http://www.hirstart.hu/fk/ukrajna Let:2014.01.28.

http://www.ma.hu/kulfold/199992/Europai_szankciok_Ukrajnanak .Let:2014.01.28.

http://www.ma.hu/kulfold/200337/Ukrajna_Oroszorszage_marad

 



[1] Az ukrán parlament csütörtökön elutasította az összes törvényjavaslatot, amely Timosenko ügyét rendezhette volna. A kudarcért az ellenzék személyesen Janukovics elnököt és a mögötte álló Régiók Pártját tette felelőssé, a kormányzó párt frakciója ugyanis egyetlen javaslatot sem támogatott. http://kárpátalja.net/.Let:2014.01.18.

[2] http://www.hirstart.hu/fk/ukrajna Let:2014.01.28.

[3] A legutóbbi napokban a szkínhedekből és futball-huligánokból összeállt Jobboldali Szektor elnevezésű szélsőséges csoport megerősítette, hogy tagjai részt vettek a rohamrendőrök és a tüntetők között a Dinamo stadionnál kitört összecsapásokban. MTI Európai Körkép.In:Kossuth Rádió 2014.01.27.9.30.-kor.

[4] A kora esti órákban becslések szerint mintegy 8 ezer tüntető volt a Függetlenség terén, még körülbelül ezren a környéken elfoglalt épületekben melegedtek. Az európai integrációért és hatalomváltásért demonstrálók már mintegy 250 sátrat állítottak fel a téren. A parlamenttel szemközti Marijinszkij parkban a kormánypárti ellendemonstráción a rendőrség közlése szerint ugyanebben az időszakban mintegy 15 ezren tartózkodtak. http://ukrajnai.blogspot.hu/2013/12/kudarc-targyalasokon-kormanyparti.html.Let:2014.01.28.

[5] A becslések szerint legalább százezren, egyes források szerint pedig közel félmillióan vettek részt. A tüntetés békésnek indult, ám egy ponton túl a radikális tüntetők néhány ezres csoportja összecsapott a kormánynegyedet lezárva tartó rohamrendőrökkel a Dinamo-stadionnál.

[6]Lengyelország kiáll Ukrajna mellett Az ellenzéki tüntetések fő oka az a korábbi törvény, amely jelentősen korlátozza többek között a szabad gyülekezést, a politikai jogokat és a kormányon kívüli erők működését Ukrajnában. http://kitekinto.hu/europa/2014/01/24/lengyelorszag_kiall_ukrajna_mellett/#Let:2014.01.29.

 

[7] MTA. Egyenes beszéd. http://www.atv.hu/kulfold/2014.01.27.

[8] 168 Óra Online írása - Forrás: MTI.Let:2014.01.28.

[9] A szombaton elhunyt Roman Szenyiket 12 milliméteres vadásztölténnyel lőtték meg szerdán, mondta a kijevi 17. számú kórház főorvosa. Pénteken több mint kétszázan adtak vért a megmentéséért a tüntetők felhívására. (KyivPost) http:// atlatszooktatas. blog .hu/2014/01/27/az_igazsagugyminiszterium_is_a_tuntetoke_ukrajna_percrol_percre.Let:2014.01.29.

[10] MTI Európai Körkép.In:Kossuth Rádió 2014.01.27.9.30..

[11]http://www.ma.hu/kulfold/199992/Europai_szankciok_Ukrajnanak .Let:2014.01.28.

[12] http://kulfold.hirfal.hu/darabokra_szakadhat_ukrajna-6223549.html http://www.ma.hu/kulfold/199983/Let:2014.01.28.

[13]http://kitekinto.hu/europa/2014/01/24/lengyelorszag_kiall_ukrajna_mellett/#.UukWJvt_7qQ.Let:2014.01.29.

[14] Jamestown Alapítvány/1984/ egy washingtoni székhelyű intézet. Célja, hogy tájékoztasson a jelenlegi stratégiai fontosságú politikai döntésekről, eseményekről és trendekről, amelyek veszélyeztetik az Egyesült Államok nemzetbiztonságát. A Jamestown elfogultság, szűrő nélkül szállítja a politikai anyagokat. Gyakran az egyetlen információforrás,  mely  közvetlenül hozzájárult a demokrácia és a személyes szabadság terjesztésééhez  a volt kommunista blokk országaiban. http:/ /translate .google .hu/translate hl= hu&sl =en& u=http: //en. wikipedia.org/wiki/The_Jamestown_Foundation&prev=/Let:2014.01.28.

[15] http://www.ma.hu/kulfold/200337/Ukrajna_Oroszorszage_marad

Kodolányi János Egyetem

Kodolányi János Egyetem
Cím: 5900 Orosháza, Gyopárosi út 3/f.
Kodolányi János Egyetem
Cím: 1139 Budapest, Frangepán utca 50-56.
Telefon: (1) 238 9327

Kodolányi János Egyetem
Cím: 8000 Székesfehérvár, Fürdő utca 1.
Telefon: (22) 543-400
Impresszum | Szerzői jogok | Etikai kódex | Médiaajánlat