Mi is az a Pegida

Cikk dátuma 2015. január. 26. | Kitekintő
Mi is az a Pegida

 

Wittmann Edina írása -  nemzetközi tanulmányok MA

A PEGIDA jelentősége Németországban

A PEGIDA elnevezésű egyesület több mint három hónapja alakult, és közel egy hónapja a legtöbb híradásnak témája Németországban. A szervezet neve egy mozaikszó, amelynek jelentése a “Hazafi európaiak a nyugat iszlamizációja ellen” (Patriotische Europäer gegen die Islamisierung des Abendlandes). A szervezet a német parlament azon ülése után alakult, amelyen a Németországban betiltott Kurdisztáni Munkáspárt részére történő fegyverszállítás megszavazásra került. [1]

Németországban a PEGIDA október 20-a óta Drezdában szervez békés felvonulásokat, a mozgalom élén az egyesület alapítója, a negyvenegy éves drezdai Lutz Bachmann áll, aki a megmozdulások fő szónoka is.



A békés demonstrációkat az NDK hagyományoknak megfelelően hétfőnként tartják, és mint akkor most is a „Mi vagyunk a nép“ (Wir sind das Volk) jelmondat alatt sorolják a tüntetők a követeléseiket, amelyek a német bevándorlási és menekültügyi politika szerintük elhibázott lépéseit hivatottak korrigálni. [1]

A Pegida jelentősége a hétfői demonstrációkon résztvevők számával egyenes arányban nőtt, és egy addig tabutémaként kezelt problémát hozott napvilágra. Míg október 20-án csupán 350 polgár vett részt a tüntetésen, addig december 22-én már 17 500, a legutóbbi január 5-i tüntetésen pedig a hivatalos rendőrségi adatok szerint 18 ezer (nem hivatalos források szerint 30 ezer) drezdai résztvevő mellett már Köln és Würzburg Pegida felvonulások színtere lett. A résztvevők száma hétről hétre megduplázódott, azonban nem csupán a tüntetésen résztvevők szimpatizálnak a megmozdulással, hanem ennél jóval több polgár, a facebookon létrehozott profilt pár hét leforgása alatt több mint 100 ezer ember like-olta, és a megkérdezett német polgárok közel 30%-a támogatja a szervezet célkitűzéseit.[2]

Ez utóbbi szám már nem elhanyagolható, és ezáltal minden egyes kijelentés a politikusok részéről, amely a szervezet ellen irányul a német választópolgárok harmada szavazatának elvesztésével, vagy további ellenállás kiváltásával járhat.

Kérdéses hogy mik a szervezet céljai, kik a tagjai? A Pegida megítélése nagyon egyértelmű lehetne, ha szélsőjobboldali radikális pártok szimpatizánsai lennének zömében a felvonulók. Ebben az esetben ugyanis a közvélemény elítélné a megmozdulást és céljait, csupán azért mert nem kívánna egy szélsőséges ideológiával azonosulni. Ezt bizonyos politikai erők is felismerték, ezért a Pegida céljai támogatottságának növekedésével a szervezetet a szélsőségek irányába próbálták terelni. Ennek egyik eszköze a média volt, amely tudósításain keresztül a polgárok tudatos megtévesztésén dolgozott. Ma már bizonyított tény, hogy a Pegidáról közölt híradásokban megszólaltatott résztvevők a valóságban az RTL riporterei voltak[3]. A riporterek feladata “ál Pegida résztvevőként” rasszista, gyűlöletkeltő, ostoba, összefüggés nélküli nyilatkozatok adása volt. Céljuk a szervezet lejáratása és a közvélemény Pegida ellen hangolása volt. Kezdetben sikerrel, mivel az RTL csalás nyilvánosságra kerülését megelőzően Pegida ellenes megmozdulásokra került sor, ebben az egyházak, iszlám szervezetek, és szinte minden parlamenti párt képviseltette magát, azonban az ő számuk nem növekedett, hanem konstans  ötezer fő körül mozgott.

Az álriporterek bevetése tényének napvilágra kerülése után az RTL a felelősséget a riporterekre hárította, elbocsátotta őket, a hivatalos indoklás szerint a riporterek nem kaptak megbízást a ténykedéseikre, csupán az általuk készített tudósítás nézettségének növelése érdekében vetették be ezeket a televízió társaság szerint is elítélendő módszereket.[4]

Amennyiben azonban túlnyomórészt nem szélsőséges résztvevők vonulnak a Pegida által szervezett felvonulások során Drezda és több nyugat-német nagyváros utcáin, akkor valóban átlagos, konzervatív beállítottságú polgárok lennének a felvonulók? Mielőtt azonban erre választ kapnánk, és feltennénk a kérdést, hogy hogyan juthatott el Németország odáig, hogy polgárok tízezrei tiltakozzanak hétről hétre egy demokratikus berendezkedésű állam bevándorlási és menekültügyi politikája ellen, részletesen meg kell hogy ismerjük a szervezet követeléseit, és azokon keresztül megérthetjük a szervezet és támogatói céljait.

PEGIDA követelései

Kérdéses, hogy kik a Pegida felvonulások résztvevői. A szervezet 19 pontból álló követelései a következőek:

1. A Pegida helyt adna a háború elől menekültek, vagy a politikai-, vallási okok miatt üldözött emberek menedékjogi kérelmének. Ez a pont megegyezik a német alaptörvény idevágó rendelkezésével (161a, és 4.1 cikk).

2. A szervezet a bevándorlók integrációjához való jogát, és a beintegrálódást (mint a bevándorlóval szemben felállított követelést) is beillesztené az alaptörvénybe.

Jelenleg ezek egyike sem szerepel sem a német alaptörvényben sem bármely egyszerű törvényben. Bár léteznek a bevándorlók számára integrációs kurzusok, azonban ezek látogatása, vagy a német nyelv ismerete nem feltétele egy tartózkodási engedélynek. Csupán az állampolgárság odaítélésekor kell az igénylőnek egy középszintű nyelvtudással és a sikeres integrációt bizonyítandó teszt kitöltésével alkalmasságát bizonyítani.

3. A Pegida a háború elől menekülők decentrális elhelyezését támogatja, a jelenleg alkalmazott emberhez nem méltó körülményeket biztosító elhelyezéssel szemben.

Ez a pont az Alaptörvénnyel, és a hatályos német jogszabályokkal megegyezik, azonban a gyakorlati kivitelezés nem mindig felel meg ennek. 2014. nyarán Bajorországban a hatalmas menekültáradatra felkészülni nem tudó szervek sátrakat, és buszgarázsokat bocsátottak a menekültek rendelkezésére. [5]

4. Pegida a menekültek EU tagállamokon belüli arányos elosztását támogatja.

Az EU mediterrán államai is hasonló javaslattal álltak elő.

5. Pegida a menekültek hatékonyabb támogatását kezdeményezi, a jelenlegi 200:1-es arány (200 menekültre jut egy szociális munkás) javítását.

6. A Pegida célja a menekültjogi kérelmek gyorsabb és rövidebb elbírálása.

7. A Pegida a rendőrség leépítése ellen foglal állást.

8. A szervezet a hatályos menekültjogi törvények betartását, és azok végrehajtását támogatja.

Ez alatt a pont alatt a jogtalanul Németországban tartózkodó menekültjogi kérelmet benyújtó személyek kiutasítását érti a Pegida. Szerbiából és Bosznia-Hercegovinából minden év telén érkeznek kérelmek, annak ellenére, hogy ezek az országok biztonságosnak lettek besorolva, így a kérelmeket azonnal vissza kellene utasítani. A bürokratikus elbírálás miatt azonban minden a kiutasításról szóló végzést a kérelmezők csak 4-6 hónappal később kapják meg, addig pedig az állam gondoskodik a lakhatásukról és a megélhetésükről.[6].

Thüringia kormánya által hozott rendelet, amely értelmében a téli hónapok alatt nem hajtják végre a kitoloncolásokat szintén ellentétes a Pegida által megfogalmazott célokkal[7]. A bűnelkövető menedékjogot kérelmezőkkel és migránsokkal szemben zéró tolerancia politika.

Ez a pont nagyon érdekes, mivel a Pegida alapítója is szerepel a rendőrségi aktákban, 2000-ben kábítószer kereskedelem miatt lett elítélve. Ez a tény a kritikusok szemszögéből a szervezet rasszista hozzáállását bizonyítja, mivel magával szemben nem, csupán a menedékjogot kérelmezőkkel szemben támaszt a Bachmann ilyen kemény feltételeket.

9. A Pegida az erőszakot hangsúlyozó nőellenes politikai ideológia ellen lép fel, és nem a Németországban élő sikeresen integrált muzulmánok ellen.

10. Ausztrália, Svájc és Kanada bevándorlási törvénye szolgáljon példaként.

11. A Pegida a szexuális szabadság mellett foglal állást.

Ez alatt a szexuális orientáltság szabadságát is jelenti.

12. A Pegida célja a keresztény-zsidó alapokon nyugvó nyugati kultúra megőrzése.

13. Svájc mintájára népszavazások és népi kezdeményezések lehetővé tétele.

A német alkotmány megalkotásakor a történelmi múlt tanulságait levonva az alkotmány népszavazások kezdeményezését nem helyezi kilátásba, ugyanakkor nem tiltja őket. Mivel a népszavazások meglétét is a Weimari köztársaság bukásának egy okaként tartanak számon, így a stabil demokrácia kialakulásáig a törvény nem támogatta a népszavazásokat. Több mint 60 év demokrácia után azonban ez az indoklás idejétmúltnak tűnhet[8].

14. A Pegida a betiltott szervezetek részére történő fegyverszállításokat ellenzi.

15. A párhuzamos társadalmak/párhuzamos bíróságok jelenlétét kritizálja a Pegida. Így a Sharia bíróságok, Sharia rendőrség működését.

Ezek tolerálásával az állam a saját igazságszolgáltatási monopóliumát adná ki a kezéből. Ezzel a követeléssel a CDU (Kereszténydemokrata Unió) is egyetért[9].

16. Genderizácó megszüntetése a nyelvben

Ez a nemek semlegességének hangsúlyozása minden területen. A német nyelvben azért tűnik ez fel, mert minden személy/szakma rendelkezik férfi és női megfelelővel, így hogy ne csupán az egyik nem képviselői érezzék magukat megszólítva írott szövegben a két szóból egyet alkotnak. Ez valóban nagyon erőltetett. [10]

17.  A Pegida a vallási és a politikai szélsőségeket egyaránt elítéli.

18.  A Pegida a gyűlöletkeltő beszédet tartó vallási vezetők ellen lép fel minden vallás képviselőjével szemben.[11]

Ezen pontok nem feltétlen utalnak a követők szélsőséges beállítottságára, bár tény, hogy a Pegida felvonulásokon a szélsőjobboldali NPD (Német Nacionalista Párt) is felvonult, és támogatta a szervezetet, ezzel annak sokat ártva. Az alkotmányvédelmi tartományi bizottság (Landesamt für Verfassungsschutz) azonban nem sorolta a szervezetet sem alkotmányra veszélyt jelentő szervezetek listájába, sem a további megfigyelést igénylőkébe[12].

A Pegida követelések 18. pontja is egyértelműen a szervezet radikális eszméktől mentességét hivatott hangsúlyozni. A Pegida népszerűsége a polgárok politikából való kiábrándulásának köszönhető. Németországban nem csupán Thilo Sarazin[13] bestsellere óta ismertek azok a tények amelyek a muzulmán bevándorlók integrációs problémáira, és az ebből fakadó társadalmi konfliktusokra világítanak rá, azonban Sarazin első könyvének sikere is a társadalom téma iránti fogékonyságát és a szerző nézeteivel való szimpatizálást jelezte.

A Pegida támogatói

Mint fent említettem a Pegida célkitűzéseit minden harmadik német polgár támogatja, már önmagában ez a szám is azt bizonyítja, hogy nem radikális nézeteket vallókról van szó, mivel a szélsőjobboldali német NPD támogatottsága még Kelet-Németország tartományaiban sem igen haladja meg az 5-6%-ot.

A Pegidával szimpatizálók szélsőségessé nyilvánítása a szervezetet szélsőséges irányba terelheti, és az valóban szélsőségessé válhat, mivel a kormány részéről semmilyen diszkusszióra való hajlandóság nem mutatkozik, annak ellenére, hogy a polgárok harmada támogatja céljait.

A Pegida felvonulások alkalmával a politikából kiábrándult, és az aktuális politikai irányvonallal nem egyetértő polgárok fejezik ki egy változás iránti vágyukat. A vezetők részéről pedig ignoranciát és elutasítást tapasztalnak.

Angela Merkel újévi köszöntőjében ítélte el az általa iszlámellenesnek bélyegzett Pegidát, és óvta a polgárokat a szervezethez való csatlakozástól[14]. A kancellár beszéde olyannyira liberálisra sikerült, hogy még az ellenzék is kifogástalannak találta [15].

Véleményem szerint a német politikai elit nem engedheti meg magának, hogy szélsőjobboldalinak titulálják, így minden német nemzet érdekeit támogató kezdeményezést ellenez, és kirekeszt. A bevándorlók integrációját elősegítő javaslataik egy része pedig egyenesen nemzetellenes. Így 2009-ben a Zöld párti képviselő, Hans Christian Ströberle egy iszlám ünnepnap munkaszüneti nappá nyilvánítására tett javaslata Németországban. Ezzel egyidejűleg egy keresztény munkaszüneti nap törlésérét is kezdeményezte[16]. A polgárok reakciója hasonló volt, mint a politikai korrektség érdekében véghezvitt változtatásokat követően. Itt egy bad homburgi óvoda akciója említhető, amely során Szent Márton napot átnevezték Nap Hold Csillagok Ünneppé. [17].

A Pegida mozgalommal szimpatizálók nagy része számára Thilo Sarazin bestsellere mutatott rá a politika által elmulasztott integráció problémáira. 

Thilo Sarazin szociáldemokrata politikus, volt berlini pénzügyminiszter, majd a Szövetségi Jegybank vezetőségének tagja 2010-ben jelentette meg első bestsellerét, Németország leírja önmagát (Deutschland schafft sich ab) címmel. A könyv a legvitatottabb bestseller napjainkban, és az 1,3 millió eladott példányszámával Szövetségi Köztársaság történetének legsikeresebb könyve. Sarazin írásaiban addig tabuként kezelt témákat feszeget, azonban végig statisztikai adatokra hivatkozik, ezért írásai hitelesek, és nem uszítóak, mivel a tényeken, és a Szövetségi Statisztikai Hivatal forrásain alapuló elemzései nem elferdítettek, ő csupán értékeli és összefoglalja a mindenki számára nyilvánosan elérhető forrásokat[18].

Az iskolai végzettség és a vállalt gyermekek száma közötti összefüggések, illetve a muzulmán bevándorlók alacsonyabb iskolai végzettsége és magasabb bűnözési rátája közötti összefüggések olyan érzékeny pontok voltak, amelyeket a kormányzat és a politikai vezetők többsége jobbnak látott nem megbolygatni. A problémát elbagatelizálni és a szerzőt rasszistának titulálni a kevesebb ellenállással járó útnak tűnt, mert így továbbra is fent lehetett tartani a színlelt harmóniát.

Sarazin a könyvében a magasan kvalifikált nők számára egy 50 ezer euró összegű prémium kifizetését javasolja, amennyiben azok vállalják, hogy harminc éves koruk előtt megszülik az első gyermeküket. A kritikákban ezt gyakran rasszista megnyilvánulásnak titulálták, mivel a kritikusok Sarazin javaslatát elferdítik, mert a “magasan kvalifikált nők” helyett “magasan kvalifikált német nőket” említenek, és kihagyják azt a tényt, hogy Németországban a gyermekek után járó támogatások a gyermek 18 éves koráig több mint 50 ezer eurót tesznek ki, így ez a prémium csupán a gyermekek után járó támogatások megelőlegezése lenne. Sarazin művében rasszistának tűnhet a bevándorlók faji alapú megkülönböztetése, és ezek alapján következtetések levonása, így első hallásra kirekesztőnek tűnhet a politikája, azonban a szerző nem állítja azt, hogy minden muzulmán bevándorló bűnöző és integrációra alkalmatlan, csupán azt, hogy a statisztikai adatok alapján megállapítható, hogy nagyobb arányban fordul elő közöttük szociális segélyt évtizedek óta igénylő és büntetett előéletű polgár.

A tanult emberek gyermekvállalási kedvének ösztönzését is rasszistának ítélték Sarazin kritikusai, mivel véleményük szerint az intelligens gének továbbadását tartja Sarazin elsődlegesnek, és így faji alapon szelektál. Véleményem szerint azonban álszent dolog szemet hunyni azon tény felett, hogy a tanult emberek gyermekei tanultabbak lesznek, nem csupán a gének, hanem a korai fejlesztésnek köszönhetően is, amelyben egy nem tanult szülőpár gyermeke nem részesülhet olyan mértékben. A társadalomnak pedig tanult, képzett, értelmes emberekre van szüksége, mert ők a fejlődés zálogai. Főleg egy olyan társadalomban, mint Németország, amely a tanulatlan egyszerű emberek számára a termelés keletre való kihelyezése miatt nem tud olyan mértékben munkalehetőséget és perspektívát biztosítani, mint a 60-as, 70-es években.

Véleményem szerint nem Sarazin könyve, hanem a könyvéből kiragadott és elferdített egy-két mondat kirekesztő, főként akkor, ha szélsőséges szervezetek saját politikájuk létjogosultságának bizonyítására használják fel, és általánosítva beszélnek egy-egy etnikai csoportról. Tény, hogy a szerző a könyvével lavinát indított el mivel a társadalom addig ki nem mondott problémáira rávilágított, azonban a tények, és statisztikai adatok közlésén egyik érintett félnek sem felháborodnia és támadnia kéne, hanem a megoldás keresésén dolgozni.

A könyv népszerűsége jelzésértékű, és rávilágít arra, hogy nem csupán egy szűk szélsőséges kisebbség számára jelent problémát a bevándorlók integrációja hiányából eredő számos gazdasági és társadalmi probléma.

A politikai pártok közül a viszonylag fiatal AfD (Alternatíva Németország Számára) elnevezésű párt támogatja egyedül a Pegidát. Ez a párt a politikai elit kirekesztő magatartásának a bizonyítéka, mivel párt alapítói a konzervatív CDU-ból váltak ki, amely párt a tagjai egy részének a német nemzet érdekeit szem előtt tartó programpontokkal nem tudott azonosulni. Az AfD fő politikai programja egy stabil fizetőeszköz bevezetése az Euró helyett, a brüsszeli bürokrácia csökkentése, svájci mintára a népszavazások bevezetése, a bevándorlás kanadai minta szerinti szabályzása[19].

Összegzés

A Pegida támogatottságának mértéke és megítélése egy nagyon mélyen gyökerező társadalmi konfliktusra világít rá, amely megoldás hiányában egyre erőteljesebben fog felszínre törni, és minden elmulasztott alkalom a közeledésre a szervezet szélsőséges irányba tolódását erősítheti.

A január 7-i franciaországi merénylet, amelyet szélsőséges iszlamisták mértek a Mohamed karikatúrákat is megjelentető  Charlie Hebdo magazin szerkesztőségének tagjaira, és amelynek során  tizenkét ember életét vesztette, a Pegida és támogatói számára ügyük fontosságának a bizonyítása volt, mivel a veszély valós meglétére mutatott rá. A német nyelvű tudósításokban ezt ellensúlyozandó minden franciaországi fejleménnyel kapcsolatban az iszlám és az iszlamista közötti különbséget hangsúlyozzák.

A szakadék a politikai vezetők és a Pegida között egyre élesebb. Alice Schwarzer, liberális, női egyenjogúságért küzdő újságíró, a német Emma nevű feminista lap alapítója a franciaországi terrorcselekményt követően cikkében azt a kérdést feszegeti, hogy miért nem az iszlamizmussal van a politika a Pegida helyett elfoglalva. Schwarzert ezért kirekesztőnek, szélsőségesnek nevezték[20].

Ez is a két tábor közötti feszültségek növekedését mutatja. Kérdéses, hogy mit hoz a jövő hét hétfő, illetve hogy mikor ér el a demonstrálók száma egy olyan kritikus szintet, amikor a politika nem engedheti meg magának tovább, hogy ne foglalkozzon a kérdéssel.



[2]  Pegida zieht mit 17500 Anhängern vor die Semperoper: http://www.welt.de/politik/deutschland/article135673982/Pegida-zieht-mit-17-500-Anhaengern-vor-die-Semperoper.html megtekintés: 2015. január 2.

[3]   Sämtliche Pegida Anhänger in Wahrheit RTL Reporter: http://www.der-postillon.com/2014/12/samtliche-pegida-anhanger-in-wahrheit.html megtekintés: 2014. január 2.

[5]  Flüchtlings Aufnahmestelle in Zirndorf: http://www.nordbayern.de/region/fuerth/fluchtlings-aufnahmestelle-in-zirndorf-nichts-geht-mehr-1.3856463 megtekintés: 2015. január 7.

[6]  Das ändert sich für Asylbewerber: http://www.zeit.de/gesellschaft/zeitgeschehen/2014-09/asyl-gesetz-aenderung-sichere-herkunftsstaaten megtekintés: 2015. Január 7.

[7]  Kauder kritisiert Winter Abschiebestop: http://www.focus.de/regional/thueringen/fluechtlinge-kauder-kritisiert-winter-abschiebestopp_id_4364741.html megtekintés: 2014. január 7.

[8]  Volksabstimmungen kommen: http://www.taz.de/!34903/ megtekintés: 2014. január 7.

[10]  Példa: ha a megszólításban MitarbeiterInnen, LeherInnen (ez a munkavállalók ill tanárok –női és férfi)

[12]  Verfassungsschutz Rechsextremismus: http://www.verfassungsschutz.sachsen.de/267.htm megtekintés: 2015. január 8.

[13]  Thilo Sarazins Tugendterror : http://www.alternativefuer.de/europawahl/europa-wahlprogramm/ megtekintés: 2015. január 8.

[14]  Merkel warnt Bürger vor Pegida: http://www.tagesschau.de/inland/merkel-neujahrsansprache-101.html megtekintés: 2015. január 8.

[16]  Ströberle will muslimischen Festtag als Feiertag: http://www.welt.de/politik/article4840623/Stroebele-will-muslimischen-Festtag-als-Feiertag.html megtekintés: 2015. január 8.

[18]  Das gebildete Deutschland schafft sich ab: http://www.welt.de/politik/deutschland/article131305611/Das-gebildete-Deutschland-schafft-sich-ab.html megtekintés: 2015. január 8.

[19]  Wahlprogramm AfD: http://www.alternativefuer.de/europawahl/europa-wahlprogramm/ megtekintés: 2015. január 8.

[20]  Sie fliehen vor den Islamisten: http://www.aliceschwarzer.de/artikel/sie-alle-fliehen-vor-den-islamisten-318215 megtekintés: 2015. Január 8.

Kodolányi János Egyetem

Kodolányi János Egyetem
Cím: 5900 Orosháza, Gyopárosi út 3/f.
Kodolányi János Egyetem
Cím: 1139 Budapest, Frangepán utca 50-56.
Telefon: (1) 238 9327

Kodolányi János Egyetem
Cím: 8000 Székesfehérvár, Fürdő utca 1.
Telefon: (22) 543-400
Impresszum | Szerzői jogok | Etikai kódex | Médiaajánlat