Meglepetés könyvünnep a Kossuth Klubban

Cikk dátuma 2015. június. 25. | KáVé
Meglepetés könyvünnep a Kossuth Klubban

„A történelemtudományt közösen érdemes művelni”

Különleges hangulatú könyvbemutatón vehettek részt Dr. Zachar Péter Krisztián kollégái és barátai június 24-én a Kossuth Klubban. Nagyon szerethetik és tisztelhetik a fiatal történészt mindazok, akik eljöttek erre a könyvünnepre, hiszen csak maga a szerző nem tudott arról, hogy akkor és ott őt, illetve a „Gazdasági válságok, társadalmi feszültségek, modern válaszkísérletek Európában a két világháború között”című, a L’Harmattan Kiadó gondozásában megjelent kötetét ünneplik majd a részvevők.

Titkos könyvbemutatóra szólt valamennyiünk meghívója; Lőrinczné Dr. Bencze Edit és Dr. Simándi Irén baráti lelkesedéssel szervezkedtek és hívtak meg mindenkit a „meglepetés” ünnepre. Maga a szerző az utolsó pillanatban futott be Simándi tanárnővel „ rövid egyeztetésre egy rádióinterjút megelőzően”, legalábbis ő ezt a verziót ismerte. Aztán meghatottan rakta össze a mozaikokat, hogy itt és most könyvbemutató lesz, mégpedig az övé.  

Elsőként Gyenes Ádám, a L’Harmattan Kiadó ügyvezető-igazgatója mondott rövid köszöntőt, majd Strausz Péter történész méltatta a kötetet.

Strausz Péter és Zachar Péter Krisztián nem csak barátok, szerzőpárosként is bemutatkoztak már a közelmúltban, a „Gazdasági és szakmai kamarák Magyarországon és az európai Unióban” című kötetet jegyzik közösen.

Zachar Péter Krisztián most megjelent kötetében a két világháború közötti Európa gazdasági, politikai és társadalmi válságainak kérdései kerültek terítékre. A kötet a válság meghaladására kidolgozott különféle elméletek interdiszciplináris vizsgálatára tesz kísérletet. Középpontjában nemcsak a liberalizmus megújítása, nemcsak az etatista államkapitalizmus kísérlete, de egyben a sokszor és sokáig félremagyarázott hivatásrendi gazdasági-társadalmi berendezkedés elmélete és gyakorlati megvalósítása áll. Az egyház társadalmi tanításának fejlődését, Nyugat-Európa legjelentősebb ideológusait, a korszak meghatározó magyar gondolkodóit egyaránt bemutatja a könyv, és végkicsengésében rámutat a két világháború közötti diskurzus máig élő hagyományaira. 

Strausz Péter a könyvbemutatón többek között arról beszélt, hogy „…a könyv taglalja a 19. század nagy kérdéseinek, így a munkáskérdésnek a problémakörét is, és a vonatkozó fejezetekben rendkívül alapos elemzését kapjuk XIII. Leó pápa e témában született munkáinak. De nemcsak vele foglalkozik a szerző, hanem a kor számos jelentős gondolkodójával, akik egyébként a századfordulót követően igencsak termékenyítően hatottak a hivatásrendi gondolkodókra.” Hozzátette: „…ezzel sem elégedett meg a szerző, nemcsak a liberális gondolkodásmódot vette górcső alá, hanem foglalkozott a rendi gondolatnak a történeti alakulásával is...a kronologikus sort követve részletesen taglalja továbbá az univerzalizmust is, az újrendiséget. Ez azért fontos, mert nagyon komoly szerepet játszik abban a fogalmi tisztázásban, ami ebben a munkában megjelenik. A másik nagyon fontos hozadéka Péter könyvének, hogy végre rendet teremt eszmetörténeti tekintetben is az újrendiség, a rendiség, a hivatásrendiség és a korporatizmus fogalmai között. Ezek a fogalmak zavarosak, ugyanis 1945 után keveset lehetett erről beszélni, amit tudunk, azt pedig jobbára rosszul tudjuk. A könyv külön beszél az olasz fasiszta indíttatású korporatizmusról, és élesen, adatokkal alátámasztva elválasztja ezt a katolikus ihletettségű hivatásrendiség gondolatától. Ez fontos eredménye ennek a tudományos munkának, mert hozzájárul ahhoz, hogy lefejtsük a hivatásrendiségről az 1945 után rárakódott, sokszor torzításokkal zsúfolt rétegeket, amelyek pontosan azért, merthogy összemosták a fasizmussal a korporatizmus révén, kvázi diszkreditálták ezt a gondolatiságot, akár az 1990 utáni társadalmi gondolkodásban is.

…a szerző nem elégszik meg az elméleti háttér bemutatásával, hanem részletesen vizsgálja azt a két államot, amely megkísérelte megvalósítani a hivatásrendi gondolatot a gyakorlatban. Elemzi Salazar Portugáliáját, illetve betekintést nyerhetünk Dollfuss osztrák modelljébe is. Megvizsgálja többek között azt, hogy a kereszténydemokrata eszmerendszerben melyek azok a gondolatok, amelyek hivatásrendi indíttatásúak, melyek azok, amelyek túlélték a második világégést, és akár máig részei az életünknek. Ez a munka valahogy még közelebb tudta hozni a mai emberhez a hivatásrendiség gondolatát, nem zárta be a kapukat 1945-ben, hanem megismerkedhetünk azzal, hogy voltaképpen számos olyan szociális juttatás, gazdasági elem, amit az életünkben teljesen természetesnek tartunk, részben a hivatásrendi gondolkodásnak köszönhető, annak hagyatékaként tekinthetünk rá.”, mondta el Strausz Péter.

„Köszönöm ezt a meglepetést, nehéz ilyenkor érzelem mentesen szólni; örülök, hogy itt vagytok”- mondta Dr. Zachar Péter Krisztián, majd külön megköszönte Strausz Péter és Rigó Balázs történész barátainak az évek óta tartó közös munkát, közös gondolkodást. Kiemelte, szakmai viták során próbálnak olyan álláspontokat megfogalmazni, amelyek azt bizonyítják, hogy a történelemtudományt nem egyedül, nem elefántcsonttoronyba zárva, hanem közösen gondolkodva érdemes művelni.

 V.I.

Kodolányi János Egyetem

Kodolányi János Egyetem
Cím: 5900 Orosháza, Gyopárosi út 3/f.
Kodolányi János Egyetem
Cím: 1139 Budapest, Frangepán utca 50-56.
Telefon: (1) 238 9327

Kodolányi János Egyetem
Cím: 8000 Székesfehérvár, Fürdő utca 1.
Telefon: (22) 543-400
Impresszum | Szerzői jogok | Etikai kódex | Médiaajánlat