Koronázási Szertartásjáték Székesfehérváron

Cikk dátuma 2019. augusztus. 02. | Kitekintő
Koronázási Szertartásjáték Székesfehérváron

A második honalapító a "hetedik felvonásban"

A hetedik „felvonásához” érkezett az Árpád-ház nagy királyainak emléket állító Koronázási Szertartásjáték című előadás-sorozat: Szent István, Szent László, Könyves Kálmán, II. (Vak) Béla, III. Béla és II. András után idén a „második honalapító”, IV. Béla király koronázási szertartását és életét viszi színre Szikora János rendező Székesfehérváron.

Az Árpád-ház nagy királyainak emléket állító sorozat az egyik legismertebb nyári színházi produkció hazánkban, amelyet a székesfehérvári Vörösmarty Színház igazgatója, Szikora János tett hagyománnyá a királyi városban. Az előadás augusztus 17-én, 18-án és 19-én este lesz az egykori Koronázó Bazilika romkertjében, a Nemzeti Emlékhelyen.

A pusztulást hozó tatárjárás után az országot újjáépítő IV. Béla az egyik legjelentősebb az Árpád-ház uralkodói között. Az idei szertartásjátékban a rítus hangsúlyos lesz, de nem uralja az előadást, átengedi a terepet az uralkodó minden szempontból kiemelkedő élettörténetének – mondta a rendező a darabról, amely idén a koronázással indul, hogy aztán szertartás további jelenetei is beleszövődjenek a történetbe. A darab többször is „visszaugrik” az előző évi előadás képeire, megerősítve, hogy a nézők egy hét éve tartó sorozat egyik epizódját látják. Fontos párhuzam a tavalyi előadással Margit jelenléte, akinek személyében a második meghatározó szent lányt tisztelhetjük. Hozzá is kapcsolódik az előadás alcíme. Az élet magja kifejezés egyrészt  a „második honalapító” uralkodását örökíti meg, másrészt azt a tényt, hogy ez a család négy szentet adott az egyháznak: Szent Margit mellett Szent Kingát, Boldog Jolánt, valamint Boldog Konstanciát.

A színpad képe kisebb változtatásokkal a tavalyihoz hasonlít majd, és idén sokszereplős darabot láthat a közönség, a színészek mellett táncosokat is. Az előadásban részt vesz nyolcvan határon túli diák is. A címszereplőt Lábodi Ádám alakítja, felesége, Laszkarisz Mária szerepében Kubik Anna lép színre, Szent Margitot Varga Lili, Batu kánt Sághy Tamás, a narrátort pedig Mihályi Győző alakítja.

                                                ************

Szirtes Edina „Mókus” muzsikus és zeneszerző évek óta jegyzi a Koronázási Szertartásjáték zenéjét. Ezúttal a vele készített interjút tesszük közzé, amelyben többek között az alkotás folyamatáról, kedvenc tavalyi jelenetéről és a szövegkönyvről osztotta meg gondolatait.

 

Negyedik éve írja a Szertartásjáték zenéjét. Könnyebb most, mint első alkalommal?

Minden felkérés ugyanolyan nagy felelősség és kihívás, nem könnyít meg semmit sem egy feladat gyakorisága. Ráadásul minden alkalommal újabb és újabb a dramaturgia, vagy lélekállapot, amit átérezve kell megteremteni egy zenei világot, amelyhez a zene történelme, történeti ismerete is roppant fontos! Segítség azonban a helyzet, a Koronázási Szertartásjátékok alkotásában való részvételi tapasztalat, hogy hogyan kell jelen lenni, hogy az alkotás sebességében való “edzettség”, amelyhez tényleg sokat adnak az együtt “átalkotott” koronázási évek.

Már a téma (IV. Béla, Szent Margit) kapcsán is születnek meg dallamok, vagy csak a szövegkönyv elolvasása után?

A zenei hangzásvilág már a téma kapcsán megszületett bennem. De természetesen a szövegkönyv az, ami igazán előhívja a dallamokat és Szikora János egész pontos “vezetése” a zene és a dramaturgiai pontok találkozására.

Mi volt az első gondolata miután elolvasta a szövegkönyvet?

Végtelen erő, energia, küzdelem, száguldás emberi sorsok és lelkiállapotok között, rettentő nagy veszteség, fájdalom, káosz, szerelem mindenen átívelő “csodahatalma”. Ezek egyszerre és egymás után...

Van már most kedvenc jelenete?

Még nincs kedvenc jelenetem, mert az születés közben fogalmazódik meg bennem. Tavaly Szent Ferenc lett a kedvencem -mindenek felett-, de ezt előre nem tudtam, hanem közben kelt életre bennem, ahogyan láthattam, érezhettem.

A próbafolyamatnak melyik részét szereti jobban: az első hangok megszületését, a próbákat vagy, amikor már a helyszínen megszólal a zene?

Az első hangok, amikor már nem csak a fejemben szólalnak meg, hanem amikor meghallgathatom a zenészek által megszólaltatva, és amikor ezek helyet kapnak az előadásban. Ahogyan a zene és a próza egyesül, amikor a kettő teljes odaadással és tisztelettel szolgálja egymást: egyik több lesz a másik által, ha az valóban sikerül. Ha nem hivalkodik vagy uralkodik egyik a másik felett.

Mik az ideális feltételek a komponáláshoz? Hogyan, milyen motivációk  segítik Önt az alkotói folyamatban?

Bárhogy szeretek alkotni, de leginkább művész társaim inspirálnak, valamint a megindító helyzetek vagy fontos dramaturgiai pontok.

A kor, amelyben az előadás játszódik, mennyire meghatározó szempont a zene írásakor?

Meghatározó a kor természetesen. Sok-sok régi zenét hallgatva készülök olyan zenei világot teremteni, amely a legnagyobb tisztelettel inspirálódig a hagyományokból, de mégis leválaszthatatlan róla a mai kor zenei, intellektuális vagy szellemi, lelki lenyomata. Az, hogy elteltek századok, s azóta megannyi sorsfordító helyzet, trauma, az embert egyénileg vagy csoportosan – gondolok itt egy nemzetre – hogyan viselte meg, hogyan faragta s faragja a mai napig. Nem leválasztható a múltunk, de mégis most fakad ki belőlünk, az emlékezet által, melyben mi magunk s a bennünk hordozott jövő lehetősége egyszerre van jelen.

 

Kodolányi János Egyetem

Kodolányi János Egyetem
Cím: 5900 Orosháza, Gyopárosi út 3/f.
Kodolányi János Egyetem
Cím: 1139 Budapest, Frangepán utca 50-56.
Telefon: (1) 238 9327

Kodolányi János Egyetem
Cím: 8000 Székesfehérvár, Fürdő utca 1.
Telefon: (22) 543-400
Impresszum | Szerzői jogok | Etikai kódex | Médiaajánlat