Könyvbemutató a virtuális térben

Cikk dátuma 2020. december. 11. | KáVé
Könyvbemutató a virtuális térben

Kötetben máig ható történelmi traumáink és feldolgozásuk módjai

Virtuális térbe költöztek a tudományos, kulturális, művészeti programok a pandémia miatt, és valljuk be, nagy öröm a bezártságban, amikor meghívó érkezik egy-egy online eseményre. Különösen érdekesnek ígérkezett Dr. Bordás Sándor „A magyar kultúra történelmi traumái” című könyvének online bemutatója, hiszen számos interjút készítettem korábban a szerzővel a témában. A kötet a Ráció Kiadó gondozásában látott napvilágot.

A rendhagyó, avagy hovatovább megszokott internetes programon a szerzőn kívül részt vett Dr. Szabó Péter rektor, Dr. Kovács László és Dr. Vizi László Tamás rektorhelyettesek, valamint Dr. Ujváry Gábor főiskolai tanár, Dr. Csurgai Horváth József, a székesfehérvári Városi Levéltár és Kutatóintézet igazgatója és Dr. Illik Péter, a Magyarságkutató Intézet tudományos munkatársa.

A könyvbemutatóhoz kapcsolódó csaknem másfél órás beszélgetést Dr. Szatmári Péter rektorhelyettes vezette.

„Ha a történelemben elszenvedett traumák nem nyernek levezetést, akkor ezeknek búvópatak módjára következményei lesznek a mindennapi élet folyamán. Ha nem dolgoztuk fel, ha nem rakjuk helyre azokat a történéseket, amelyeket a történelem során elszenvedtünk, beszivárognak a jelenbe is. Az, hogy én pszichológusként elkezdtem kutatni ezt a témát, több oka van. Számos tudományterület halmozott fel információkat a témában, ám ezek nincsenek összevonva. Az egyik legfontosabb célkitűzésem, hogy felhívjam a figyelmet a pszichológia, a történelemtudomány, a szociálpszichológia, az antropológia tudományterületének ebben a témában felhalmozott információira, hogy a jobbítás érdekében próbáljuk meg közös nevezőre hozni ezeket” – mondta el bevezetőként Bordás Sándor.

A szerző arról is beszél, hogy egy kezdeti kísérlet a részéről ez a munka, amelyben felhasználta azokat az eredményeket, amelyeket egy kodolányis pályázati forrásból folytatott kutatás kapcsán kaptak. A kutatás kétféle módszerrel, kérdőíves eljárással és interjúkkal valósult meg a határon kívüli és az anyaországban élő magyarok bevonásával. A célcsoport mindkét esetben véleményformálók (polgármesterek, papok, tanárok, orvosok, vállalkozók) voltak. Hozzátette, a kilencvenes években a Márai Sándor Alapítvány berkeiben végzett kutatások eredményeit is felhasználta.

Bordás Sándor kiemelte, hogy a történelemben elszenvedett trauma maga után hozza a gyászt, ami óriási energiákkal bír, és ha nem dolgozzuk fel, akár polgárháború is lehet a következmény.

Kétségkívüli tény, hogy más népek is küszködnek a saját múltjukkal. Szakemberek hada foglalkozott a délszláv háború kitörésének okaival, a háttérben húzódó feszültségekkel. Bordás Sándor ennek kapcsán kiemelte: „Az amerikai kollégák - köztük Vamik Volkan, a Virginiai Egyetem professzora - azt vallják, hogy a jugoszláv polgárháború mögött a szerbek feldolgozatlan történelmi traumája, a rigó mezei csata vesztesége húzódik meg. A szocializációs folyamat, amin a veszteség keresztül ment, és a kollektív tudat, ami hatszáz éven át fenntartotta a feszültséget, 1991-ben háborút eredményezett, amelyben a szerbek mintegy revansként vissza akarták szerezni Koszovót. Ugyanezt a problémát megtaláljuk Csehszlovákia és Szlovákia vonatkozásában is, a feszültség, a revans ideája itt is tapasztalható. Az Osztrák-Magyar Monarchia ideje alatt - és ezt Az agresszív kód című könyvben is megtalálható – kimutatható, hogy a magyarság komoly magyarosítási programot indított el a szlovákokkal szemben”.

Korábbi kutatásokban sokat foglalkoztak a szerbek múltjával, egész Jugoszláviára történő kutatást is folytattak. Számos, körülöttünk lévő kultúra múltja terítékre került, itt volt az ideje a saját traumáink górcső alá vételére. A magyar kultúra bővelkedik történelmi traumákban, a történészek hat történelmi traumát állapítottak meg. A tatárjárástól a török hódoltságon keresztül eljutunk 1848-hoz, 1920-hoz, 1956-hoz, majd a második világháború után kialakuló kommunista diktatúra kezdetéhez. Fontos kérdés, hogy mik ezeknek a következményei a 21. században.

A szerző szólt a masculin és feminin társadalmak közötti különbségekről, azok konfliktuskezelési módjairól. Míg hazánk masculin társadalomnak számít, így a konfliktuskezelés konfrontatív; a győztes-vesztes helyzetre helyezi a hangsúlyt, addig például a femininnek számító Svédországban inkább arra helyeződik a hangsúly, hogy a másik is nyerjen, tehát a győztes-győztes attitűd érvényesül.

Bordás Sándor kiemelte, hogy érdemes volna tanítani a konfliktusmegoldásnak azt az aspektusát, amikor a másik is nyerhet. Leszögezte, az attitűd változtatásokat leginkább serdülőkorban lehet elérni. Több objektív információt kell átadni a fiataloknak, a tankönyvek tartalmán is változtatni kellene. És ami a legfontosabb: a történelmi traumákat nem szabad tabuként kezelni, hanem fel kell tárni azokat és beszélni kell róluk különböző fórumokon.

Ujváry Gábor a könyv szerkesztője arról beszélt, második körben határozták el, hogy a történelmi traumák feldolgozása is bekerül a kodolányis pályázati projektbe. Szólt arról, hogy szerencsés döntés volt, hiszen hosszú évek kutatásáról van szó, és nagy szükség volt erre. Igaz, a végeredményt előre lehetett volna borítékolni, jelesül, hogy Trianon traumája áll első helyen a határon kívül és belül élő magyarság lelkében. A második helyen álló kommunista diktatúra és a harmadik helyen álló ötvenhatos forradalom okozta fájdalom is érthető, hiszen a közelmúltunkról van szó. A távolabbi múlt – például a tatárjárás – kevésbé fájdalmas, ám a negyvennyolcas forradalom és szabadságharc emléke tartja magát.

Jók a kötet grafikai megoldásai, világossá teszik a felmérés eredményeit, mondta Ujváry Gábor, majd kiemelte azoknak az érzékenyítő tréningeknek a jelentőségét, amelyeket a projektben szerepet vállaló szakemberek tartottak.

Szabó Péter rektor kiemelte az új kötet és a szerző korábbi köteteinek azt az erényét, hogy a tudományos tartalom mellett élvezetes olvasmányok szakembereknek és másoknak egyaránt, például az egyetemi hallgatóknak is. Leszögezte, óriási szükség van arra, hogy ezek a kérdések terítéken legyenek az oktatásban. A feldolgozatlan történelmi traumák igenis jelen vannak napjainkban, s ezek feldolgozása szempontjából kiemelten fontosnak számítanak az ilyen témájú tudományos kutatások. A történelemoktatás szerepét is kiemelte, ennek kapcsán a változtatások fontosságát hangsúlyozta. Szólt arról is a rektor, hogy a forrást biztosító pályázatot Prof. Dr. Szirmai Viktória és Hervainé Dr. Szabó Gyöngyvér állították össze.

Vizi László Tamás hiánypótlónak tartja azt a tudományos kutatást, amelyet a kötet szerzője Csurgai Horváth József és Ujváry Gábor történészek segítségével végzett el. Mint elmondta, egy egészen újfajta megközelítést hozott a tudományos és oktatási folyamatokba. arról is szólt, hogy amióta ezeket a kutatásokat ismeri, ő maga is modellezi a „győztes-vesztes – győztes-győztes” helyzetet az oktatás során. Ha ennek fényében vizsgáljuk a történelmi traumákat, látnunk kell, hogy a tatárjárás például nem csak amiatt számít legkisebb traumának a válaszadók körében, mert időben nagyon távol van, mert megkopott az érdeklődés, hanem talán azért is, mert a tatárjárást követte egy másik honalapítás, tehát a traumára jött valamiféle gyógyír. A török hódoltság kapcsán is ez a helyzet, hiszen a végkicsengés mégis csak az, hogy túléltük. Viszont az iszonyatos következmények egyike, hogy a százötven év alatt a népszaporulat felét elvesztettük. Amikor a 18. század végére újra-népesítették az országot, a népesség több mint fele nem magyar volt, és ez voltaképpen elvezet Trianonig.

Az évfordulók jó alkalmak a traumák feldolgozására, így történt ez a Békediktátum századik évfordulóján, továbbá az oktatás hozhat eredményt, szögezte le Vizi László Tamás.

Csurgai Horváth József arról beszélt, hogy különösen nagy öröm ilyen témájú könyv megjelenése, amikor a Trianon 100. évében a világjárvány alapvetően átalakította az emlékezetpolitika lehetőségeit. Minden erőfeszítés ellenére sem sikerült megfelelő módon megemlékezni, mondta, és azt javasolta, hogy folytatódjék Trianon 101-gyel a programsorozat rendezvények, szabadegyetem formájában. Az közoktatás területén lát lehetőségeket a téma vonatkozásában, a Veritas Történetkutató Intézet és a Magyarságkutató Intézet közbenjárására számítva. Úgy éreztem, vitaindítónak szánta azokat a gondolatait, amelyeket a történelmi traumák lokális hatásainak eddig nem vizsgált kérdésköréhez kapcsolt.

De ez már egy következő kutatás és egy következő kötet témája lehet.

 

Virágh Ildikó


A könyvbemutatót itt lehet megnézni:

 

Kodolányi János Egyetem

Kodolányi János Egyetem
Cím: 5900 Orosháza, Gyopárosi út 3/f.
Kodolányi János Egyetem
Cím: 1139 Budapest, Frangepán utca 50-56.
Telefon: (1) 238 9327

Kodolányi János Egyetem
Cím: 8000 Székesfehérvár, Fürdő utca 1.
Telefon: (22) 543-400
Impresszum | Szerzői jogok | Etikai kódex | Médiaajánlat