Komárom-Esztergom megyében ezt olvassák

Cikk dátuma 2021. március. 22. | Kitekintő
Komárom-Esztergom megyében ezt olvassák

 

Berki Doren - kommunikáció- és médiatudomány szak, I. évfolyam


Takács Zoltán: a világjárvány drasztikus változásokat hozott a lapkészítésben


A 24 Óra Komárom-Esztergom megye napilapja, elsősorban friss helyi híreket, információkat tartalmaz, emellett beszámol az időszerű országos közéleti, gazdasági eseményekről is. A helybeliek számára a napilap fontos információforrásnak számít; nekik, róluk szól. Generációk óta hozzátartozik az életükhöz. Az enyémhez is, hiszen tatabányai vagyok.

Takács Zoltánnal, a tatabányai 24 Óra főszerkesztőjével a napilapról, a szerkesztőségi életről beszélgettünk, és arról, milyen új kihívásokkal kell szembenéznie az újságíróknak a pandémia időszakában.

Miben fogalmaznád meg a 24 Óra fő célját, profilját?

A megyei napilap legfőbb célja egy adott nap összes hírértékkel bíró eseményét a megfelelő műfajban és tálalásban másnap az olvasó elé tárni. Természetesen ezek a lapok is közölnek országos és nemzetközi híreket, ezért van egy budapesti központi szerkesztőség, akik a belpolitikai, külpolitikai, gazdasági történéseket kezelik. A tatabányai telephelyű napilapnak viszont az a dolga, hogy az újságnak azt a hangsúlyosabb felét töltse meg, amely a megyei hírekre és információkra épül. Nagyjából mi vagyunk az a sajtótermék, akik a Komárom-Esztergom megyei történéseket le tudjuk fedni a széles járási tudósítói hálózatunknak köszönhetően.

Magyarországon 2020 március közepétől számítjuk a COVID-19 járvány kezdetét. Az első hullám milyen hatással volt a 24 Órára?

A pont egy éve kezdődő első hullám drasztikus változásokat hozott a lapkészítésben. A pandémia kirobbanása előtt még nem volt hasonló szituációban részünk. Kezdetben elképzelni sem tudtuk, hogy lehet felvenni egy anyagot – akár egy portréinterjút – úgy, hogy nem vagyunk jelen a helyszínen. A sajtótájékoztatók és a közéleti események kiesésével, home officeban, saját kútfőnkből kellett kitalálnunk a lap témáit. Gyorsan kiépültek azok az informatikai utak, amik lehetővé teszik, hogy a szerkesztők, a tördelők és az újságírók is otthonról dolgozhassanak. A budapesti és pécsi szerkesztőséggel kooperálva a koronavírus harmadik hullámában már zökkenőmentesen tudunk haladni a megfelelő informatikai felkészültség segítségével.

Többnyire otthonról dolgoztok, de időnként bejöttök a szerkesztőségbe. Ez elengedhetetlen?

Igen, csúsztatott munkarendben működünk, csapatokra bontva vagyunk jelen. Az elsők, akikkel gyakorlatba ültettük a teljes mértékű otthoni munkavégzést, az az online-os csapat volt. Második egységként a szerkesztőket különítettük el, hogy ne találkozzanak egymással. Voltaképpen ennek a rugalmas munkarendnek a lényege, hogy ha esetleg az azonos pozícióban lévő személyek közül bárki megbetegedne, akkor sem esik ki mindenki a munkafolyamatok ,,vérkeringéséből”. Előfordul, hogy két-három munkavállaló bejön a szerkesztőségbe természetesen az óvintézkedések és a távolságtartás betartása mellett, így csökkentve a fertőzésveszélyt. Ebből kifolyólag a március 15.-ei sajtónapi rendezvénnyel egybekötött csapatépítő tréning, ebéd és a díjkiosztó is elmaradt, hisz’ nem veszélyeztethetjük a napilap működését.

A kialakult helyzetben rengeteg változást kellett bevezetnetek. Ez miben változtatta meg a szerkesztőségi munkafolyamataitokat?

A lapindító értekezleteket a napilap járási tudósítóival, alapjáraton is telefonos konferencián keresztül tartjuk. ,,Békeidőben” – vagyis amikor nincs pandémia-  egy nagy teremben ültünk össze (az újságírók, a szerkesztők, főszerkesztő) a járási kollégákkal pedig telefonon tartottuk a kapcsolatot. A megbeszélési folyamat jelenleg annyiban változott, hogy az itt egyébként jelenlévő kollégák is telefonos konferencián csatlakozhatnak be.

Az anyagfelvétel pedig a mostani helyzetre való tekintettel virtuális platformokon történik. Sok esetben telefonos, mailes interjúkat készítünk. Személyesen úgy, hogy betartjuk a szabályokat: távolságtartás, maszk viselete. Ezek az óvintézkedések fontosak, hisz’ sok emberrel találkozunk és az oltási rendben nincsenek kiemelve az újságírók.

A koronavírus egyfajta alkalmazkodási kényszerhelyzetet követel az élet szinte minden területén. Sikerült szert tennetek olyan új tudásra, amit majd a későbbiekben is alkalmazni tudtok?

Talán a pozitív hozadéka az, hogy a technikai hidak kiépültek. Tehát ha bármi komplikáció lépne fel, a későbbiekben van lehetőségünk arra, hogy VPN kapcsolattal tudja mindenki folytatni a munkáját. A távoli asztali elérés azt jelenti, hogy otthonról bármikor rá tud csatlakozni valaki a munkahelyi gépére. A másik az az önálló munkavégzés, ami nálunk kötetlenebb. Az újságíró eleve olyan, hogy szabadon dolgozik. Előfordul, hogy hétvégén, este hatkor is elmegy anyagot felvenni. Ezért egy kötött munkaidőkeretet nem lehet fenntartani. Presszióként működik viszont a megszabott teljesítmény – a havi hatvanöt flekk (egy flekk az ezernyolcszáz vagy kétezer karakternek felel meg) -, amit mindenkinek meg kell írnia.

A napilap számos cikkében is szó van a védőoltásokról. A 24 Óra szerkesztősége az oltási kampány mellett áll?

Nekünk kutya kötelességünk támogatni az oltási kampányt. Magyarországon abban az esetben térhet vissza minden a normális kerékvágásba, amint hétmillió felett lesz a beoltottak száma. Ez nem politikai állásfoglalás. Mi a jó szakembereink véleményét képviseljük, akik szerint egyedül úgy lehet vége ennek az őrületnek, ha az átoltottsággal elérjük a nyájimmunitást. Kötelességünk elmagyarázni az embereknek, hogy nem lesz ,,harmadik fülük attól, ha az oltást megkapják”. Se az AstraZenecától se a kínaitól, se az orosztól. Javasoljuk, hogy ne várják meg a legújabb Johnson & Johnson amerikai vakcinát, mert lehet, hogy azzal csak fél év múlva tudják beoltatni magukat, vagy akkor sem.

A 24 Óra online változata a Kemma. Ezzel fel tudjátok venni a versenyt a gyorsuló hírközléssel?

Az online stílusában és tartalomban is különbözik a print újságírástól. Nincsenek olyan megkötések, hogy hány flekk vagy hány sor egy cikk. A napilap inkább a háttérinformációkat tartalmazza, míg a friss, prompt hírekért az online platform felelős. Nem lenne érdekünk ugyanazt megjeleníteni mindkét formában, hisz senki sem venné meg a lapokat, ha ingyen is hozzáférhetne online formában az információkhoz.

Személy szerint mi a véleményed a vírusról?

Mindent meg kell tenni az elkerülése érdekében. Én a vitaminok szedése mellett a sportolásra is igyekszem nagy hangsúlyt fektetni, habár tudom, hogy nem a fizikumtól, hanem inkább a génektől függ a vírusra való fogékonyság és az, hogy kit, milyen mértékben visel meg. Én magam is átéltem december közepén, ami kemény tíz nap volt. De nagyon fontos, hogy az ember tájékozódjon, figyeljen oda a hírekre és olvassa akár az újságokban szereplő koronavírussal kapcsolatos információkat.

 

Kodolányi János Egyetem

Kodolányi János Egyetem
Cím: 5900 Orosháza, Gyopárosi út 3/f.
Kodolányi János Egyetem
Cím: 1139 Budapest, Frangepán utca 50-56.
Telefon: (1) 238 9327

Kodolányi János Egyetem
Cím: 8000 Székesfehérvár, Fürdő utca 1.
Telefon: (22) 543-400
Impresszum | Szerzői jogok | Etikai kódex | Médiaajánlat