Kodolányisok a nemzeti ünnepről

Cikk dátuma 2018. március. 13. | KáVé
Kodolányisok a nemzeti ünnepről

Kóródi Brigitta - kommunikáció és médiatudomány szak, III.évfolyam

Szabadság, egyenlőség, testvériség!

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik legmeghatározóbb eseménye, arról nem is beszélve, hogy a nemzeti identitásunk egyik alapköve. Szerves része volt az 1848-as Európában zajló forradalmi hullámnak, azok közül viszont lényegében egyedül jutott el sikeres katonai ellenállásig. Gyakorlatilag az 1848–49-es szabadságharc egyben a magyar nemzet történetének leghíresebb háborús konfliktusa is.

1848. március 15. csupán egy egyszerű, esős tavaszi napként indult a magyarság számára annak idején. Korán reggel, fél hatkor a márciusi ifjak a Pilvaxban várták Petőfit.A költő és szabadságharcos fiatal követőivel – akiket márciusi ifjak néven is emleget az utókor – a Pilvax kávéházból elindulva a Landerer nyomdához vonultak, kinyomtatták 12 pontba foglalt követeléseiket, és kiszabadították Táncsics Mihályt.

Délben a tömeg nagy része hazament, és az események délután három órakor folytatódtak, amikor a forradalmárok a Nemzeti Múzeumnál népgyűlést szerveztek. Ekkor Petőfi felolvasta a 12 pontot és elszavalta a Nemzeti Dalt. A tömeg hangulata ekkor már euforikussá vált.

A pesti városházánál a 12 pontot hivatásos politikai vezetők kezébe adták, Nyáry Pál és Klauzál Gábor személyében. Ez után a Budai Várhoz vonult a tömeg, hogy ott a helytartótanácsnak is átadják a 12 pontot.

Március 15. eseménysorozata Pesten az esti, Nemzeti Színházbeli programmal zárult, ugyanis hat órától a nép akaratára a Bánk Bánt játszották.

Mindeközben az igazi áttörést a forradalom számára, és a tényleges győzelmet, Bécsben Kossuth és Széchenyi vívta ki. Március 16-án átnyújtották V. Ferdinándnak a felirati követeléseket, amelyeket még aznap este az államtanács a bécsi, a pesti és az egész Európára kiterjedő forradalmi hullám miatt, kelletlenül jóváhagyott. A jóváhagyás Magyarország számára egy új kor beköszöntét jelentette.

Ennek a jeles napnak és forradalomnak köszönhetjük a szomorkás hangvételű Himnuszunk keletkezését, a magyar zászló piros-fehér-zöld színeinek a hivatalossá válását. Ekkor került Pozsonytól Budapesthez a fővárosi cím, és megváltozott az ország hivatalos nyelve latinról, magyarra.

Ezek után azt gondolná az ember, hogy mindenki kívülről fújja már Petőfiék történetét. Hegyi Patrick szaktársammal együtt jártunk utána annak, hogy mit is tudnak róla a Kodolányi János Főiskola hallgatói. Három egyszerű kérdést tettünk fel azoknak, akik vállalkoztak a megválaszolásukra: minek az évfordulója március 15-e., hogyan ünnepli meg és mit jelent számára.

Általánosan a megkérdezettek azt mondták, hogy számukra ez az ünnep a szabadságot és nemzeti érzést jelent. Volt azonban, aki jóval érdekesebb választ adott erre a kérdésünkre. Egy hallgató azt mondta, hogy számára március 15-e azt jelenti, hogy a magyar nép nem mindig hagyja magát befolyásolni, és nem mindig enged az elnyomásnak.

Egy határon túli magyar hallgató elmondta, hogy számára ez egy olyan ünnep, ami összehoz mindenkit. Nem csak magát az egész nemzetet, és nem csak a családot. A külhoni magyarok számára ez nagyon fontos. Tíz megkérdezettből sajnálatosan ketten mondták azt, hogy számukra semmit nem jelent március 15-e. Ebből az egyik válaszoló különös megjegyzést is hozzáfűzött, nevezetesen, hogy ő semmit nem ünnepel meg, még a saját születésnapját sem.

Sajnálatos tény, hogy találkoztunk olyan kodolányis hallgatókkal is,  aki nem tudták, hogy mit ünnepelünk március 15-én, volt, aki az 1956-os forradalom ünnepeként határozta meg.

A ünneplésről legtöbben azt mondták, hogy kokárdatűzéssel és iskolai vagy egyéb ünnepségeken való részvétellel emlékeznek meg az évfordulóról. De voltak olyan válaszolók is, akik inkább otthon a családdal szeretik tölteni ezt a napot.

A kérdéseinkre Butor Klára tanárnő és Sebestyén Tibor tanár úr is válaszoltak. Butor Klára elmondta, hogy általában a szabadban tölti ezt a napot a családjával, és rendezvényeket látogatnak. A tanárnőnek egyértelműen a szabadság érzetét adja a nemzeti ünnep, illetve azt, hogy maga dönthet az életéről, a politikáról és minden egyéb másról. Elmondása szerint, március 15. tulajdonképpen a demokráciát jelenti számára.

Sebestyén Tibor tanár úr is otthon a családja körében ünnepeli meg ezt az emléknapot. Mint elmondta, számára az ifjúságot, a revolúciót jelenti az ünnep, illetve az elnyomás alóli felszabadulást. 

 

Kodolányi János Egyetem

Kodolányi János Egyetem
Cím: 5900 Orosháza, Gyopárosi út 3/f.
Kodolányi János Egyetem
Cím: 1139 Budapest, Frangepán utca 50-56.
Telefon: (1) 238 9327

Kodolányi János Egyetem
Cím: 8000 Székesfehérvár, Fürdő utca 1.
Telefon: (22) 543-400
Impresszum | Szerzői jogok | Etikai kódex | Médiaajánlat