Kodolányis diplomával Hollandiában

Cikk dátuma 2021. március. 05. | KáVé
Kodolányis diplomával Hollandiában

Szivek Laura- kommunikáció- és médiatudomány szak, I. évfolyam

Az anyanyelv és az angol mellé minimum egy plusz nyelv is kell

 

Dombai Linda 2008-ban végzett a Kodolányi János Egyetem - akkor még főiskola - nemzetközi tanulmányok alapszakon. Diplomája megszerzése után nem sokkal Hollandiába költözött. 2014-ben kapott állást a Hypertherm nevű cégnél nemzetközi értékesítőként. Azt mondja, ennyi év távlatából sem választana más felsőoktatási intézményt, és semmit sem csinálna másképpen. Szerinte a Kodolányi különleges szellemiséget képvisel.

A diákéveiről, tapasztalatairól, pályájáról és persze a pandémia hatásairól beszélgettem vele.


2003-2008 között tanultál nemzetközi tanulmányok szakon a Kodolányin. Ennyi év távlatából hogyan emlékszel vissza az ott eltöltött éveidre? Miért a nemzetközi tanulmányok szakot választottad annak idején?

A történet két évvel korábban kezdődött annál, minthogy kodolányis hallgató lettem. 2001-ben érettségiztem az érdi Vörösmarty Mihály Gimnáziumban, és még abban az évben felvételt nyertem a Pénzügyi és Számviteli Főiskolára. Egy évet töltöttem el ott, ám rájöttem, hogy rosszul választottam, néhány hónap után otthagytam és dolgozni mentem.  Valójában hagytam magamnak időt arra, hogy körvonalazódjon bennem, mit szeretnék tanulni, mi érdekel és a későbbiekben mivel szeretnék foglalkozni. Már gimnazistaként fontos volt számomra az idegen nyelv tanulása, így ésszerű döntésnek tűnt az akkoriban még nemzetközi kapcsolatok néven „futó” alapszak. Régebben, szinte csak a Kodolányin volt ilyen képzés, így nem volt kérdés, hová adom be a jelentkezésem . Életem egyik legjobb döntése volt. Két évet jártam nappali képzésre, az óráink nagy része a székesfehérvári kampuszon zajlott, így le is költöztem oda. 2005 elejétől ismét munkát vállaltam, így levelező tagozaton folytattam tanulmányaimat. Az előadásaim, szemináriumaim immáron nem Székesfehérvárhoz, hanem újra Budapesthez kötöttek.

Az utolsó év tartogatott némi kellemetlenséget, mivel nem sikerült a nemzetközi jog szigorlatom, ezért fél évvel hosszabbra nyúlt a felsőoktatásban eltöltött időm a tervezettnél, de egyáltalán bántam. Fantasztikusan jó szakemberektől tanulhattam a Kodolányin, ahol nem csak egy sorszám voltam, név szerint ismertek minket a tanáraink, figyeltek ránk. Örömmel hallom, hogy ez azóta sem változott. Rengeteget tanultam, az elméleti és gyakorlati órákon elsajátított ismereteknek pedig a mai napig hasznát vesztem. A főiskolai éveim azonban nem csak a tanulmányaimról szóltak. Nagyon jó volt a diákközösség, sok barátom volt, akikkel sűrűn jártunk el szórakozni. Mai napig jó érzésekkel tölt el, ha visszagondolok arra az időszakra.

Úgy tűnik, szeretted a Kodolányit. Ezek szerint jó döntésnek tartod ma is az akkori választásodat.

Semmit sem csinálnék másképpen most sem. A Kodolányi különleges szellemiséget képvisel. Nem csak lexikális anyagra koncentráló, száraz, elméleti ismereteket közvetítő képzésben részesítik a diákokat, hanem magára az életre nevelnek. Nemzetközi szinten is elismert szakemberek tanítottak, bennünket, akik saját tapasztalataikkal láttak el bennünket, szembesítve az előttünk álló pálya mélyégeivel és magaslataival egyaránt. Összeségében az oktatóink tudása és hozzáállása emelte magas színvonalra a képzésünket.

A nemzetközi tanulmányok szakon a diploma feltétele a két idegen nyelvből megszerzett  középfokú komplex nyelvvizsga. Sikerült teljesíteni ezt a követelményt, mire leadtad a szakdolgozatodat?

Igen, angolból és franciából szereztem nyelvvizsgát. A Kodolányi egyébként rendkívül jól áll hozzá a nyelvtanulás, nyelvtanítás kérdésköréhez. Az általános angol nyelvvizsgám megvolt a főiskolai tanulmányaim kezdetén, de a szintlépésben sokat segítettek a tantervbe beillesztett nyelvórák. Hamarosan le tudtam tenni a gazdálkodás-menedzsment szaknyelvi angolvizsgámat, így a hátralévő idő nagy részében a francia nyelv elsajátítására tudtam koncentrálni.  Azóta - részben, mert a szakmámban jelentős előnyökhöz juttathat, részben önszorgalomból - megtanultam hollandul és olaszul is. A holland a jelenlegi otthonom miatt került képbe, olasz kötődésem pedig a férjem által van, hiszen ő Olaszországból, Firenzéből származik. Nem titkolt célom még több nyelvvel megismerkedni, számomra ez az, amiből sosem elég.

Amikor külföldre költöztél, volt bármi fennakadásod, nehézséged a diplomáddal? Kellett-e például honosítani?

Szerencsére semmi nehézségem nem volt. A Kodolányin, ha jól emlékszem, mi voltunk az első évfolyam, amely már a Bolognai rendszerben végzett és kétnyelvű, magyar-angol diplomát kapott. Ebben nem csak az szerepel, hogy milyen szakon végeztünk, mik voltak a főbb tantárgyaink, hanem az is, hogy milyen kompetenciákkal rendelkezünk. A szakdolgozatomban egyébként Magyarországot, mint többnemzetiségű államot vizsgáltam. A népcsoportok keveredéséről, kultúrájáról, vallásáról végeztem kutatást, speciálisan arra fókuszálva, hogy ezek gazdaságilag, politikailag, etnikailag hogyan férnek meg egymás mellett.   A sors fintora, hogy utána én is elköltöztem egy többnemzetiségű országba , ahol én  magyar állampolgárként a kisebbséghez tartozom.

Egy amerikai cég, a Hypertherm, hollandiai központjában dolgozol, ami nyilvánvalóan erőteljesen nemzetközi környezet. Mik a tapasztalataid, a Kodolányin megszerzett tudás megállja a helyét a nemzetközi piacon is?

Teljes mértékben. Eleinte izgultam, hiszen bármennyire is próbál Magyarország nemzetközi vizekre evezni, azért Hollandiához képest, mégiscsak egy zártabb közeg. Abban az időben, az inertnetes világháló is még csak gyerekcipőben járt, így a globalizációs hatás szinte észrevehetetlen volt napjainkéhoz képest. 2013-ban költöztem ki, és egy év múlva kaptam meg az állást a Hypertherm-nél. A cég az egész világra kiterjedő hálózatként működik, így vannak kollégáim Európa minden területéről, Amerikából, Észak-Afrikából és Délnyugat-Ázsiából is. A munkám azt tapasztalom, a tudásom túlszárnyalja a legtöbb kollégámét, akik hiába magasan edukáltak, a többségük nem látják át a globális gazdaság és piac alakulásának összefüggéseit, tényezőit, az árfolyamváltozásokat vagy az értékesítést befolyásoló faktorokat. Egyszerűen nincsen rálátásuk a világra. A vállalat, amelynél dolgozom, ipari plazmavágó berendezések gyártásával és eladásával foglalkozik, így sok mérnök van a csapatunkban. Ők például relatíve hamar felfedezték a hiányosságiakat, és gazdasági ismereteket kezdtek el tanulni, annak érdekében, hogy betömjék a tudásbéli hézagokat. Számomra hatalmas előny, hogy nem volt szükségem effajta „továbbképzésre”, hiszen a Kodolányin már találkoztam az említett ismeretekkel.

Milyen beosztásban dolgozol jelenleg?

Nemzetközi értékesítési vezető vagyok, nagyon sok ország tartozik hozzám: a Balkán országok, a Közel- Kelet, az összes Arab Állam, a Skandináv országok, Dél-Afrika és Anglia. Rengeteg piacra van ezáltal rálátásom, ismerem a működésüket és az államok kultúráját. Amennyire csak tudtam megtanultam áthidalni a kultúrák közötti szakadékokat, viszont ehhez kellett az, hogy a Kodón halljak ezekről, vagyis legyenek olyan alapismereteim, amiket a későbbiekben, személyes tapasztalataimmal kiegészítve képes leszek kamatoztatni a munkámban.

Mit tanácsolnál az egyetem vagy a pályájuk elején álló fiataloknak?

A diplomát nem adják ingyen, azért tenni kell. Az egyetem már önmagában sok kihívást tartogat. Egyrészt, azt kell helyre tenniük fejben, hogy az egyetemen való tanulás lehetősége ajándék, meg kell ragadni minden lehetőséget a fejlődésre, és az összes tantárgyat, érjen az bármennyi kreditet, vegyék komolyan. Nem lehet tudni előre, hogy hová sodorja majd őket az élet és a nagy egészből, milyen részeket és mikor tudnak majd hasznosítani. A másik elengedhetetlen tényező a nyelvtanulás. Az anyanyelv és az angol mellé kell minimum egy plusz nyelv ismerete az én személyes tapasztalataim szerint. Nyelvek nélkül, főleg egy nemzetközi tanulmányok szakon, elveszik az ember.

Igyekezzenek az elméleti anyag elsajátítása mellett figyelmet fordítani arra, hogy ne csupán kis részleteiben figyeljék meg a világot, hanem lássák meg az időbeli, térbeli, kulturális, gazdasági és politikai összefüggéseket, erősen koncentrálva a nemzetközi piacok alakulására.

Emellett pedig élvezzék ki az egyetemista éveiket és legyenek nyitottak, hiszen a lehetőségek bármikor bekopogtathatnak.

A koronavírus járvány miatt rendhagyó életet élünk. Mit tapasztalsz, Hollandiában hogyan élik meg az emberek a vírushelyzetet?

Hollandiában jóval erőteljesebbek a korlátozások, mint Magyarországon. Semmi nincs nyitva a gyógyszertárakon és élelmiszerboltokon kívül. A lakosság mintegy nyolcvan százaléka otthonról dolgozik. Köztudott, hogy Hollandia a liberalizmus fellegvára, emiatt sokkal nehezebb volt bevezetni a korlátozó intézkedéseket. A maszkviselés csupán decembertől vált kötelezővé közterületeken, előtte csak ajánlott volt. Az állam bízott abban, hogy az állampolgárok radikális intézkedések nélkül is gyakorolni tudják a kollektív felelősségvállalást. A lakosság nagyjából két pártra szakadt: a tőzsgyökeres hollandok és a nyugati betelepülők – amilyenek mi is vagyunk a férjemmel-, minden további nélkül elfogadták a kormány által hozott rendelkezéseket, a többi bevándorló viszont már kevésbé. Nyilván őket sem lehet általánosítani. Az iskolázatlanabb rétegek, közösségek sok zavargást, lázadást szerveztek a korlátozások miatt. Úgy érezték nekik mindent szabad. Jóval tágabban értelmezték az országot körül lengő szabadságeszmét, mint amilyen az valójában. Szerencsére az utóbbi időszakban, lecsendesedtek a kedélyek.

Ezek szerint az emberek többsége megtanult együtt élni a korlátozásokkal, és elfogadja a járvány elleni intézkedéseket.

Összeségében a döntő többség mindenfajta spekuláció vagy rémhírgyártás nélkül beletörődött a helyzetbe, amikor szembesültek az első hullám rémisztő adataival. Nyáron jött egy kis enyhítés, de szeptember óta megint zárva van az ország. Mióta megérkezett a tavasz, kirajzottak az emberek a parkokba, és ismét tapasztalható kisebb társadalmi feszültség. Kezdi mindenki elérni a tűrőképessége határait. Ami a kritikus szektorokat – vendéglátás, szórakoztatóipar, szolgáltatóipar – illeti, sokkal kevésbé problémás Hollandiában a helyzet, mint Magyarországon.  Azok a munkavállalók, akik a koronavírus miatt veszítették el az állásukat, vagy nem tudnak dolgozni, az államtól megkapják a korábbi bejelentett bérük jelentős részét, körülbelül ötven-hetvenöt százalékát. A minimálbérnél senki nem kap kevesebbet. A csökkentett jövedelműek lakhatási, egészségbiztosítási támogatást kapnak. Ami még érdekes lehet ezzel kapcsolatban, az a tesztelés, valamint a védőoltások. A teszt nálunk nem kötelező, de bárki, bármikor tünetektől függetlenül, akár a hét minden egyes napján ingyenesen elmehet PCR vizsgálatra. Ami az oltást illeti, Hollandia volt az utolsó ország, ahol az Európai Unión belül elkezdték az oltást, és pont a napokban olvastam a hírekben, hogy előkelő helyen áll az átoltottságot tekintve. Szinte éjjel-nappal, folyamatosan vakcináznak Pfizer, Astrazeneca és Moderna oltóanyaggal. Hollandiában nincsen sem kínai sem orosz vakcina addig, amíg az EU azokat elfogadottá nem nyilvánítja.

Milyen hatással volt a korona vírus az általad képviselt szektorra?

Elképesztő, de semmilyen negatív vonzata nem volt. Sőt, várakozásainkat messze felülmúló eredmény született. Hozzávetőlegesen kétszáz százalékon felüli eredményeket produkálunk, az eredeti tervekhez képest.

Kodolányi János Egyetem

Kodolányi János Egyetem
Cím: 5900 Orosháza, Gyopárosi út 3/f.
Kodolányi János Egyetem
Cím: 1139 Budapest, Frangepán utca 50-56.
Telefon: (1) 238 9327

Kodolányi János Egyetem
Cím: 8000 Székesfehérvár, Fürdő utca 1.
Telefon: (22) 543-400
Impresszum | Szerzői jogok | Etikai kódex | Médiaajánlat