Kihelyezett tanóra a levéltárban

Cikk dátuma 2014. október. 20. | KáVé
Kihelyezett tanóra a levéltárban

Vizsgálati és operatív dossziék, mikrofilmek

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában tartotta meg „kihelyezett” óráját Dr. Simándi Irén, amelynek keretében huszonkilenc harmadéves szociális munka szakos hallgató ismerkedhetett meg az intézmény tevékenységével, illetve az ottani kutatómunka lehetőségével. A kodolányis hallgatók előadást hallgattak meg, majd bepillanthattak az őket érdeklő aktákba is. 

Ofella Barbara és Székely Patrícia például „Arisztid”  aktájának tartalmával ismerkedett, aki a Szabad Európa Rádiónak adott információkat annak idején. Számos titkosított információ kiadása miatt kémkedtek utána, majd vizsgálati dosszié készült az ügyről. Az egész vizsgálati folyamat, a bírósági tárgyalás és az ítélet iratanyaga is kutatható sok ezer egyéb ügyhöz hasonlóan.

A levéltár iratainak mennyisége 2011 végén 3945,85 iratfolyóméter volt, amelynek közel kétharmadát különböző típusú dossziék, fennmaradó részét pedig a volt állambiztonsági szervek működési iratai, valamint a szervek által készített és használt gyűjtemények, háttéranyagok tették ki.
Az adathordozót tekintve a levéltár javarészt papír alapú dokumentumokat őriz, de nagy mennyiségben került a kezelésükbe a vizsgálati valamint operatív dossziékról, illetve a Napi Operatív Információs Jelentésekről készült egykorú biztonsági mikrofilm-másolat is.

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történti Levéltárának Eötvös utcai műemléképülete 1878-79-ben épült. 1945 után Péter Gábor itt alapította meg az ÁVO elődjét, a Politikai Rendészeti Osztály budapesti tagozatát, utána az épületben működött az ÁVO Útlevél Osztálya, majd 1985-től az Újpesti Dózsa Sportegyesület elnöksége. Az épület rekonstrukcióját 1998–99-ben végezték el, majd 1999. májusától a Történeti Levéltár székházaként működik.

A Történeti Levéltár őrzi és kezeli azokat az iratokat, amelyek 1944. december 21 - 1990. február 14. között államvédelmi/állambiztonsági tevékenységet végzett magyar hatóságok működésével összefüggésben keletkeztek. Ezek az iratok a különböző elnevezések alatt működő szervek működésének termékei. Legismertebb ezek közül az 1940-es évek második felében a Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztálya (elhíresült nevén az ÁVO), illetve az 1950-es évek első felében – a Rákosi Mátyás nevéhez kötődő kommunista terroruralom idején – az Államvédelmi Hatóság, az ÁVH. Az 1956-os forradalom után, a Kádár-korszak kezdetén a Politikai Nyomozó Főosztály volt a megtorlás kulcsfontosságú nyomozó szerve, később pedig – a rendszer összeomlásáig – a III/III-as Csoportfőnökség, amelynek elsődleges feladata az ún. „belső reakció”, vagyis a rendszer politikai ellenzékének felderítése és üldözése volt.

Közel egymillió – az iratokban valamilyen minőségben felbukkanó – személyről, illetve személynek (vagy jogutódjának) tud a Levéltár több-kevesebb információval szolgálni.

Az iratok keletkezési helyének elve alapján a levéltári rendszer első nagyobb irategyüttesébe (1. szekció) kerültek a korszak államvédelmi, állambiztonsági hatóságainak szervezetével, működésével kapcsolatos iratok. Itt található meg az 1956 előtti államvédelem (pl. ÁVO, ÁVH) töredékes anyaga, az 1956-os forradalom leverését követő megtorlásokban fontos szerepet játszó Politikai Nyomozó Főosztály működését reprezentáló iratok, vagy a III. főcsoportfőnökség szervezeti egységeinek a működéséről képet adó, a levéltárnak átadott iratanyag. Ide sorolták a már kezelésükbe került katonai biztonsági és elhárítási dokumentum-együtteseket is.

A következő nagyobb irategyüttesbe (2. szekció) azok az iratok kerültek, amelyek több különböző szervezeti egységhez is kapcsolódnak, illetve amelyeket több szervezeti egység hozott létre. Ilyenek például az operatív és hálózati nyilvántartások, az internálási iratok, a különböző belügyi információs jelentések, vagy az egykori nyílt és szigorúan titkos állományú állambiztonsági tisztek személyi anyagai.

A levéltárban őrzött összes iratanyag mintegy kétharmadát a hálózati, operatív és vizsgálati iratok teszik ki (3. szekció). Itt találhatók az államvédelem, állambiztonság által készített különböző típusú, például Beszervezési-, Munka-, Operatív- vagy Vizsgálati dossziék. Ezen irategyüttesen belül külön fondba [3.1.] kerültek azok a dossziék, amelyeket az Adatfeldolgozó és Tájékoztató Csoportfőnökség Operatív Nyilvántartó Osztály (és jogelődei) irattárában őriztek, illetve a BM III/I. Csoportfőnökség és jogelődei, tehát a hírszerzés által kezelt dossziék [3.2.].

A következő nagyobb iratcsoportban (4. szekció) az állambiztonsági munkához kapcsolódó különböző gyűjteményes iratsorozatokat alakították ki. Ilyen sorozat például az állambiztonsági szervek által használt háttéranyagok (könyvek, kéziratok, tanulmányok, folyóiratok stb.), amelyeket az operatív munka segítésére könyvtárakból, levéltárakból, irattárakból, más köz- és magángyűjteményekből szereztek be, és sajátos szempontjaik szerint dolgoztak fel. A parancsgyűjteménybe a különböző irategyüttesekből kiemelt parancsokat sorolták be. Az oktatófilmek célja kettős volt: egyfelől a belügyi állomány felkészítését szolgálták, másfelől pedig – gyakran ismert, hivatásos színészek előadásában – a politikai propaganda részét képezték. A tankönyvek tanulmányok, belső kiadványok a szakmai felkészítésre, a tapasztalatok közreadására és a továbbképzésre szolgáltak. Ebbe a szekcióba sorolták Péter Gábor személyes iratait is, valamint a levéltárnak ajándékozott, a gyűjtőkörükbe tartozó magániratokat is. A tisztségeket betöltő személyek ellenőrzésére létrehozott ún. átvilágító bizottság iratai képeznek kivételt. Ez az iratsorozat a levéltárban önálló egységet képez (5. szekció).

A 2003. évi III. törvény értelmében az egykori áldozatok, vagyis a korabeli állambiztonsági szervek által megfigyelt személyek megismerhetik a róluk jelentő vagy velük foglalkozó hálózati személyek (vagyis az ügynökök), hivatásos alkalmazottak vagy operatív kapcsolatok adatait. Ezek az információk nem minősítettek, vagyis nem titkosak, és ezeket az érintettek jogszerűen nyilvánosságra is hozhatják.

 -v-

Kodolányi János Egyetem

Kodolányi János Egyetem
Cím: 5900 Orosháza, Gyopárosi út 3/f.
Kodolányi János Egyetem
Cím: 1139 Budapest, Frangepán utca 50-56.
Telefon: (1) 238 9327

Kodolányi János Egyetem
Cím: 8000 Székesfehérvár, Fürdő utca 1.
Telefon: (22) 543-400
Impresszum | Szerzői jogok | Etikai kódex | Médiaajánlat