Kávé a KáVé-n

Cikk dátuma 2020. augusztus. 19. | Mozaik
Kávé a KáVé-n

Heincz Gréta – televíziós műsorkészítő szak, II. évfolyam

Kávézni jó, KáVé-t olvasni és írni nem kevésbé

Ha kávé, akkor KV-Kodolányisok Világa. Nekünk, a kodolányisok népes táborának elsőként ez ugrik be a kávé szó hallatán. Ugyanakkor az is természetes, hogy a kávé valamennyiünk számára a világ egyik legnépszerűbb italát jelenti. Írásomban ez utóbbival foglalkozom itt, a KV virtuális hasábjain, annál is inkább, mert olvastam valahol, hogy naponta mintegy 2,25 milliárd csésze kávé fogy világszerte. 

Eredetét tekintve számos legenda született. A történetek a tizenötödik századra nyúlnak vissza, amikor felfedezték a kávét. Egyik, ismert legenda szerint egy jemeni vagy etióp pásztor észrevette, hogy ha a kecskéi egy bokor piros bogyós termését legelik, akkor sokkal élénkebbek a nap folyamán, mint általában. A bogyókat elvitte a közeli kolostor szerzeteseinek, akik forró főzetet készítettek a bogyókból, s ezzel tartották ébren magukat az éjszakai imádkozások ideje alatt.

Természetesen más legendák is fűződnek a kávézás felfedezéséhez, egyik szerint Gábriel arkangyal adta a kávét Mohamednek. Egy harmadik történet szerint egy száműzött szufi bölcs talált rá a kávécserjére, amelynek gyümölcse megmentette őt és tanítványait az éhhaláltól.

Egyébként vannak olyan írásos bizonyítékok, amelyek szerint egy arab tudós, Avicenna már 1000 körül gyógyszerként alkalmazta a „fekete levest”.

Ami bizonyosnak tűnik, hogy a kávét először a 15. században Jemenben használták élénkítő hatása miatt szufi szerzetesek. A 16. század első évtizedeiben már Szíria és Egyiptom lakói is ismerték.

Hazánkban a "fekete leves" kifejezés a 17. századból származik. Az 1680-as években a váradi pasa el akarta fogatni Thököly Imre fejedelmet, ezért meghívta magához ebédre. Thököly azonban gyanakodott, hogy készül valami ellene, így ebéd után gyorsan távozni akart. Az egyik janicsár aga azonban a következő szavakkal marasztalta: „Ne siess Uram, hátra vagyon még a fekete leves!” Miután a fejedelem megitta a kávéját, láncra verve vitték az isztambuli Héttorony börtönbe. Mindemellett a kávé fogyasztása a török étkezés elmaradhatatlan kellékeként vált ismertté a középkori Magyarországon.

Maga a kávé elnevezése a mai napig is vitatott. A mi kávé szavunk – mint ahogyan a török kahve szó – az arab kahwára vezethető vissza, amely eredetileg bort jelentett. Egyik magyarázat szerint az új „fekete italra” a következő hasonlóság alapján vitték át ezt a megnevezést: ahogy a bor csökkenti az ember étvágyát, úgy csökkenti a kávé az alvás utáni vágyat. Másik magyarázat szerint a kahwa egy etiópiai vidék, Kaffa nevéből származik, ahonnan egyesek szerint a kávét Jemenbe behozták. Tovább fokozza a zavart, hogy a kávészemeket (és a kávé magját) Jemenben bunn-nak nevezték, s a kahwa szót eredetileg nemcsak a bunnból (coffea arabicából), hanem egyéb növényekből főzött serkentő italokra is használták. Abunntot nyersen is fogyasztották, tehát ették, s kávét nemcsak magból, hanem a héjból is főztek, s ezt megint másféle kávénak nevezték. A kahwa szó a 16. századi iszlám világ legnagyobb részén már azt a coffeaarabicából főzött italt jelölte, amit ma is értünk alatta.

Az úgynevezett kávé övbe tartozó jelentősebb országok: Burundi, Elefántcsontpart, Etiópia, Kenya, Tanzánia, Uganda, Costa Rica, Guatemala, Brazília, Kolumbia, Peru, India, Indonézia, Vietnám.

Léteznek nagyon különleges és drága kávék, mint például: fehér kávé, zöld kávé, Cibetmacska kávé.

Ez utóbbi világ legdrágább kávéja, kb. 16.000-20.000 Ft-ba kerül csészénként.  Ezt a kávét a cibet macska fogyasztja először, majd amikor távozik belőle a kávébab, összeszedik, lemossák, enyhén megpörkölik, és nagyjából ezer amerikai dollárért kerül a piacra.

Fontos kérdés, hogy milyen gyorsan hat a kávé. Nos, egy csésze kávé elfogyasztása után úgy öt percen belül az egész test szöveteiben kimutatható a koffein. Koncentrációja mintegy félóra múlva éri el a maximumot, és körülbelül három-hat óra múlva csökken a felére.

Több változata létezik a kávénak, attól függően hogy ki milyen formában fogyasztja szívesen. Tejjel, tej nélkül, cukorral, cukor nélkül, tejszínhabbal vagy anélkül. Esetleg mindhárommal vagy üresen. Valaki sok tejjel és kevés kávéval, mint én, valaki épp fordítva. Ám vannak olyanok, akik mindegyiket imádják. Akár Csukás István Pompom című művében Gombóc Artúr csokoládé felsorolását is átírhatnánk:

A hosszú kávét, a rövid kávét, a feketekávét, a tejes kávét, a light kávét, a whiskys kávét, a mogyorós kávét, az ízes kávét, az édes kávét, a keserű kávét, a koffeines kávét, a koffeinmentes kávét, a forró kávét, a jeges kávét, a fagylaltos kávét, a mézes kávét, amálna kávét, a friss kávét, a díszes kávét, az egyszerű kávét, és minden olyan kávét, amit csak készítenek a világon.

Mert kávézni jó, KáVé-t olvasni és írni nem kevésbé.

 

Kodolányi János Egyetem

Kodolányi János Egyetem
Cím: 5900 Orosháza, Gyopárosi út 3/f.
Kodolányi János Egyetem
Cím: 1139 Budapest, Frangepán utca 50-56.
Telefon: (1) 238 9327

Kodolányi János Egyetem
Cím: 8000 Székesfehérvár, Fürdő utca 1.
Telefon: (22) 543-400
Impresszum | Szerzői jogok | Etikai kódex | Médiaajánlat