Jelentkezési határidő: február 15.

Cikk dátuma 2014. február. 05. | Mozaik
Jelentkezési határidő: február 15.

Milák Bernadett Tünde írása - kommunikáció szak, III. évf.

Hova tovább? A mesterszak

Amennyiben az alapszakos diplomáddal szeretnél továbbtanulni, de számtalan kérdésed van a mesterszakra való jelentkezés speciális folyamatával és követelmény rendszerével kapcsolatban, akkor ez a cikk Neked szól. Ha még bizonytalan vagy, érdemes végigolvasnod, mert nagy segítségedre lehet a döntésben.

Kell a mesterdiploma vagy sem?

Igen is, meg nem is. Az első fontos tényező, amit meg kell vizsgálnod ha a továbbtanuláson gondolkodsz, hogy mennyit ér leendő mesterdiplomád a munkaerőpiacon, illetve mi az a plusz, amit nyújtani tud fejlődésedhez. Az igazság az, hogy megoszlanak a vélemények a mesterdiploma hasznosságával kapcsolatban. A mesterszakon tovább bővíthetjük alapfokon szerzett ismereteinket, de nem garancia, hogy ettől kapósabbak leszünk a munkaerőpiacon. Szakterülettől függ, hogy mit vár el a munkáltató: általában minél specifikusabb egy terület, annál inkább megköveteli az elmélyült tudást, míg egyes területeken sokkal meghatározóbb a releváns(!) szakmai tapasztalat.

 

A kognitív tudást igénylő foglalkozások (kutatók, orvosok, tanácsadók) esetén nem csak a mesterdiploma alapelvárás, hanem a magas szintű nyelvismeret, tudományos fokozatok és publikációk is. Ezekkel a dokumentumokkal igazolja a jelentkező, hogy elsajátította a szükséges tudományos szemléletet, gondolkodást, a tudományos elveket és összefüggéseket. A kompetenciák vizsgálata csak ezután következik.

 

Az üzleti világban azonban mások a prioritások. A technológia fejlődésével az életünk is felgyorsult, illetve a hitelválság sem tett jót a gazdaságnak. Ebben a szférában a szakmai tapasztalat felértékelődött: a pályakezdőnek már a munkába lépés napján teljesítenie kell, amihez azonban tapasztalatra, gyakorlatra és valamennyi rutinra kellett szert tennie felsőfokú tanulmányai alatt. Egy felmérés szerint a mérnöki, termelésirányítói, az informatikus és menedzser diplomák egyre értékesebbé válnak. Ezen szakok esetében az alapfokú diploma, szakmai gyakorlat és a használható nyelvtudás már elég az elhelyezkedéshez. A közgazdasági, marketing, jogász és a tanári diploma esetében célszerű kibővíteni a három évet plusz kettővel, ami mellett természetesen a gyakorlat és magas szintű nyelvtudás megszerzése szükséges.

 

Az se mindegy, hogy mennyivel kapsz magasabb fizetést, ha rendelkezel mesterdiplomával. Átlagosan körülbelül ez a plusz két év 20 ezer forint többletet eredményezhet havonta. Egyesek szerint azonban sokkal kifizetődőbb a külföldi tanulmány vagy a már sokat emlegetett releváns szakmai tapasztalat, ami 25-30 ezer pluszt is jelenthet.

 

A mesterdiplomáról a mai napig megoszlanak a vélemények, és nem garancia, hogy biztosan el fogsz tudni helyezkedni. Általánosságban a tapasztalat az, ha egy jelentkező megfelelő idejű és minőségű szakmai gyakorlattal rendelkezik, és prezentálni tudja az eredményeit, előbb fog állást találni, mint a mesterdiplomával és rövidebb idejű szakmai tapasztalattal rendelkező vetélytársa. A hallgatók többsége egyetért ezzel, és az alapképzésen tanulók csupán egyharmada tervezi, hogy továbbtanul mesterszakon. Véleményük szerint a diploma megszerzése után elég idősek lesznek ahhoz, hogy függetlenné váljanak, amit a munka világába való belépéssel érhetnek csak el. Emellett, a többség úgy gondolja, a hazai felsőoktatási intézmények nem adnak elegendő teret a gyakorlati tapasztalat megszerzéséhez.

Mesterszak, de melyik?

Olyan szakmát választottál, ahol a fenti leírás szerint érdemes lenne továbbtanulnod? Vagy rájöttél, hogy társterülete jobban érdekel? Nappali vagy levelező munkarend? Íme, egy kis összeállítás, melyek azok a területek, ahol magasabb fizetésre számíthatsz frissdiplomásként (havi nettó átlagfizetés, csökkenő sorrendben):

Informatika (212 ezer)

Műszaki (190 ezer)

Gazdaságtudományi (183 ezer)

Jogi (167 ezer)

Közigazgatási, rendészei és katonai (162 ezer)

Orvos- és egészségtudományi (141 ezer)

Társadalomtudományi (139 ezer)

Természettudományi (138 ezer)

Agrár (136 ezer)

Bölcsészettudományi (136 ezer)

Művészeti (131 ezer)

Sporttudományi (121 ezer)

Pedagógusképzés (116 ezer)

 

Amennyiben elégedett vagy az alapszakoddal, a szakmai gyakorlatod is azt bizonyította, hogy erre születtél, illetve a szakterületed is megkövetelné a mélyebb szintű tudást és minden álmod a mesterfokozat, akkor jelentkezz. Ha viszont rájöttél, kicsit mellélőttél, és lehetőséged van társterületen továbbtanulni, akkor is megér egy próbát. Azt azonban vedd figyelembe, hogy teljesen más szakon nem kezdheted el a mesterszakot, egy bizonyos szintű alaptudással rendelkezned kell, de erről majd később.

 

A fenti felsorolás az alapfokú diplomával rendelkező pályakezdők havi nettó keresetét mutatta be. Ezt is vedd figyelembe a mérlegelésnél: elég nekem ez a kezdő fizetés, hogy akár 1-3 év múlva a megszerzett szakmai tapasztalat hatására növekedjen, vagy az elhelyezkedéshez elengedhetetlenül szükségem van a mesterfokozatra?

 

Ha megszületett az elhatározás, már csak két kérdés maradt: nappali vagy levelező? Ösztöndíjas vagy önköltséges? Értelemszerűen mindenki arra törekszik, hogy nagyobb kiadás nélkül vágjon bele a tanulásba. Azonban a szűk keret miatt a bekerülés esélye igen csekély. A top szakok esetén ezt csak tovább szűkíti, hogy a felvehető keretlétszám amúgy is alacsony. Azonban, ha választani kell, a már végzett hallgatók szerint jobban megéri a nappali munkarendet választani, ahol sokkal mélyebb tudást kaptak, mert több alkalom jutott egy tantárgyra, a tanárok is figyelmesebbek voltak, és előbb jutottak hozzá információkhoz. Szóval, aki közelebb áll a húszhoz, mint a huszonöthöz, az válassza a nappali munkarendű mesterképzést, aki viszont már „benne van a korban”, menjen levelezőre és mellette gyorsan szerezzen két év szakmába vágó munkaviszonyt, tapasztatot.

 

Amennyiben úgy alakulna, hogy fizetned kell a továbbtanulásért, akkor átlagosan a nappali mesterszak 300-400 ezer forintba kerülne egy félévre, a levelező pedig 250-300 forintba.

Hogyan tudsz jelentkezni?

 

A mesterszakra történő felvételi folyamat eltér az alapfokú felvételijétől. Ebben az esetben is három szakot jelölhetsz meg a 9.000 forintos felvételi díj ellenében. Az oktatási intézmények azonban saját maguk határozzák meg a követelményrendszerüket, de létezik egy alapkritérium, aminek meg kell felelni. Ennek ellenére 1-2 oktatási intézmény engedékenyebb. Hogy ez mit jelent? Ha az alapszakodon elsajátítottad leendő mesterszakod alaptantárgyait, akkor semmi probléma, a jelentkezésed biztosítva van. Viszont, ha csak részben voltak olyan tárgyaid, akkor minimum 30 kreditet el kell érned, és különbözeti vizsgát tenned a hiányzó tantárgyakból a mesterképzés első két félévében. Ha nem vagy biztos benne, hogy rendelkezel az előre meghatározott kreditekkel, akkor fel kell venned a kapcsolatot a kiválasztott oktatási intézményekkel, előzetes kreditelbírálást kérned és csatolni hozzá az indexed másolatát. Az egyetem vagy főiskola munkatársai átnézik, és adnak egy előzetes véleményt. Olykor, ha nem éred el a 30 kredited, akkor sincs gond: mint már említettem, egyes oktatási intézmények engedékenyebbek, és ebben az esetben csak az történik, hogy több tantárgyból kell majd különbözeti vizsgát tenned (ezek a kreditek a mesterszakos indexedben nem jelennek majd meg).

 

Ha minden adott a jelentkezéshez, akkor február 15-ig kell benyújtanod a jelentkezési lapot postai vagy elektronikus úton a felvi.hu-n keresztül. Egyre több helyen kérik az online jelentkezést, ezért érdemes Neked is ezt a csatornát választani. Emellett kényelmes, a hibázási esély nulla, nem kell mindig a postán várakoznod, egyszerűen csak feltöltöd a Felvi fiókodba az új, megszerzett dokumentumot (pl. diploma, nyelvvizsga), amely szükséges a felvételi eljáráshoz.

 

A felvételi vizsgák időpontját az adott intézmény határozza meg, de általában május végére, július elejére hirdetik meg őket. A követelményeket az intézmények külön-külön határozzák meg, így Neked kell kiderítened, hogy a választott intézmény mit kér a felvételire. Ennek a felvi.hu-n vagy az intézmény honlapján tudsz utánajárni. A jelentkezők teljesítményét mindig 100 pontos rendszerben értékelik, függetlenül attól, hogy melyik felsőoktatási intézményben szerezted meg az alapfokú diplomádat. Esélyegyenlőség jogcímén összesen (azaz hátrányos helyzetért, fogyatékosságért, gyermekgondozásért együttvéve) minimum 1, de maximum 10 többletpont kapható. A leggyakrabban alkalmazott rangsorolási, pontszámítási módok a következők:

oklevél minősítése,

oklevél átlaga,

felsőoktatásban megszerzett félévi (tanulmányi) eredmények átlaga,

szóbeli felvételi elbeszélgetés,

szóbeli felvételi vizsga,

írásbeli felvételi vizsga,

írásbeli felvételi vizsgának minősülő felvételi portfólió (tudományos munkák, szakmai önéletrajz stb.),

oklevél minősítésének szorzata (szorzószámmal),

tantárgyi teljesítmény és oklevél minősítése,

gyakorlati vizsga,

szakmai alkalmassági vizsga,

megszerzett szakmai gyakorlat,

motivációs beszélgetés.


A jelentkezési határidő: február 15.

 

Ne feledd, már csak két heted van a jelentkezésig. Gondold át alaposan, merre szeretnél továbbmenni, érdeklődj, és a napokban zajló nyílt napok alkalmával látogasd meg a kiválasztott intézményeket, ahol több információt is megtudhatsz a felvételi vizsga menetéről. További információ:

 http://www.felvi.hu/felveteli/jelentkezes/felveteli_tajekoztato/FFT_2014A

Kodolányi János Egyetem

Kodolányi János Egyetem
Cím: 5900 Orosháza, Gyopárosi út 3/f.
Kodolányi János Egyetem
Cím: 1139 Budapest, Frangepán utca 50-56.
Telefon: (1) 238 9327

Kodolányi János Egyetem
Cím: 8000 Székesfehérvár, Fürdő utca 1.
Telefon: (22) 543-400
Impresszum | Szerzői jogok | Etikai kódex | Médiaajánlat