Írott sajtó és olvasók a főszerkesztő szemével

Cikk dátuma 2021. március. 12. | Hangoskodó
Írott sajtó és olvasók a főszerkesztő szemével

Baráth Eszter - kommunikáció és médiatudomány szak, I. évfolyam


A papír alapú újság időben nem tud versenyezni az internettel


Nagy Zoltán Péter energetikus és üzemmérnök pályája elején a Fejér Megyei Nyomdaipari Vállalatnál kezdett dolgozni. A következő állomás a Fehérvár TV egyik vezető pozíciója, nyolc évvel később pedig a Vörösmarty Rádió alapítói között találjuk. Később négy éven át dolgozott a székesfehérvári önkormányzat civil kapcsolatainak referenseként, ezután a Fejér Megyei Közgyűlés sajtóreferenseként tevékenykedett. 2009-ben megalapította a FehérVár című hetilapot, amelynek főszerkesztője volt. 2017-ben a Fejér Megyei Hírlap főszerkesztő-helyettesévé nevezték ki, egy évvel később pedig főszerkesztőként folytatta munkáját.     
A főszerkesztővel a nyomtatott sajtó jelenlegi helyzetéről beszélgettünk.

 

Az elmúlt néhány évben, az internet és az online sajtó megjelenését követően, milyen jellegű és milyen mértékű változásokra volt szükség a nyomtatott sajtó terén?

Kétségtelen tény, hogy drámaian alakult a nyomtatott sajtó helyzete. Drasztikus mértékben csökkentek az eladások és az előfizetők száma is. Ugyanakkor két részre kell bontani a nyomtatott sajtót; az országos, valamint a helyi jellegű printre. A legnagyobb pofont az országos jellegű újságok kapták a világháló megjelenésével. Ezek eladásai nagy mértékben zuhantak. A helyi jellegű sajtó értékei később kezdtek csökkenni, sokkal mérsékeltebben, mint országos társaik. Az egyetlen megoldás, hogy a nyomtatott sajtónak meg kell próbálnia igazodni megváltozott helyzethez. Ehhez viszont technikailag is nagyon nehéz alkalmazkodni, hiszen a nyomtatott sajtó átfutási ideje minimum három-négy óra, ha nagyon feszesen dolgoznak. Ez azt jelenti, hogy az újságíró megírja, a fotós lefotózza, az alapszerkesztő összerakja és elküldi a kész anyagot a nyomdának. A nyomda lemezre másolja, kinyomtatja, majd az értékesítési helyekre vagy az előfizetőkhöz kerülnek. Ez alapján egyszerűen kimondhatjuk, hogy a papír alapú újság időben semmiképp nem tud versenyezni az internettel. Tehát a nyomtatott sajtónak olyan témákat kell választani, ami lehetőleg csak ott fog megjelenni, majd csak ez után jóval később, akár két-három nappal később jelenik meg az online felületen, még akkor is, ha ezzel sem tudjuk állandó szinten tartani az eladást.     
A Fejér Megyei Hírlap esetében például jelenleg is csökken az értékesítés. Ugyan ez a helyzet minden megyei és országos lapnál is. Egyelőre viszont meg tudjuk tartani a megfelelő olvasói réteget.

Mit mutatnak az olvasók összetételéről, korosztályáról rendelkezésre álló adatok?

Érdekes, hogy a harminc-ötven év közötti korosztály még erőteljesen érdeklődik a print iránt. Ennek a korosztálynak is inkább a felső határához közelítők, valamint akik magasabb képzettséggel rendelkeznek, az egyetemi, főiskolai végzettségűek. Az olvasók legnagyobb részét viszont a hatvan év felettiek jelentik, akik még nem tudtak megbarátkozni az internettel. Az idősebb korosztály még ragaszkodik a papír formátumhoz, úgy gondolom nem csak az újság tekintetében, hanem a könyvek lapjainak zizegését is szeretik. Ebben a formában nincs jelen az a fajta őrület, ami a világhálón uralkodik a felugró hirdetések és különböző ablakok formájában. A printhez való ragaszkodásukat az is jól mutatja, – bármilyen furcsa is – hogy interaktívak a szerkesztőség felé. A mai napig levelet írnak, jeleznek, ha valamit elrontottunk, megírják, miről olvasnának többet. Velük ellentétben az aktív korosztály nem jelez, ők csak olvassák a lapokat.

A visszajelzések alapján tehát tudják azt is, milyen jellegű, milyen stílusú cikkere van igény. Mi az, ami a legkeresettebb és legkedveltebb?

A Fejér Megyei Hírlap helyi jellegű lap, éppen ezért értelemszerűen a térségre vonatkozó információk és hírek a legfontosabbak, ezekre kifejezett igény van. Az olvasóink közül, egy-egy kis település lakója teljesen jogosan ad jelzés akkor, ha úgy érzi, valamiből kimaradtak és nincsenek benne az újságban. Ezek lehetnek események, megemlékezések vagy bármilyen történések. A Fejér Megyei Hírlapnál végzett felmérésből kiderült - számomra meglepő eredményként –, hogy a múlt nyáron egy időszakban megállt a csökkenés, sőt néhány száz fős növekedés volt mutatkozott az előfizetők körében. Ezután lekértem az adatokat, amelyek azt mutatták, hogy míg a megyében lévő nagyobb városokban határozottan gyorsabban zuhant az olvasók száma, a megye déli részén, Sárbogárd és Enying környékén viszont erőteljesen nőtt az előfizetők száma. Ebből máris arra tudtunk következtetni, hogy az információk, hírek, vagy akár a könnyedebb, magazin jellegű cikkek megírásakor figyelembe kell vennünk, hogy nagyobb részben ott olvassák. Korábban a Fejér Megyei Hírlapra – és szerintem minden megyei lapra – jellemző volt, hogy a megyeszékhelyet preferálták, az volt a legmagasabb polcon. Ezt követték a nagyobb települések, majd utána jöttek a kis falvak. Mi megpróbálunk megfordulni a lovon, és az olvasóink igényei szerint közelíteni meg a dolgokat, tehát a megye déli részéről kerül be több hír. Mindemellett bármilyen furcsa is, az Életmódi magazinunk a legnépszerűbb, ami az olvasói korosztályból is adódhat. Ehhez a témához köthető minden anyagunkat szívesen olvassák és igénylik is. A helyi hírek olvasásakor büszkeség tölti el az olvasókat, ezáltal azt is kifejezetten igénylik. A közterek és épületek felújítása, valamint az ehhez hasonló események érdelik a közönségünket.

Mindezek fényében, hogyan tudják elérni a városi olvasókat?

Az internetes felületünkön, a feol.hu oldalon keresztül. Négy kollégánk folyamatosan és rendkívül jól dolgozik ezen a felületen, a nap huszonnégy órájában készenlétben vannak. Természetesen a print újságírói is adnak tartalmat a feol.hu-ra, de ezeknek a cikkeknek a többsége a nyomtatásban való megjelenés után kerül fel az oldalra. A városban élők mellett, ezzel a felülettel sokakat elérünk, akik a megyéből külföldre költöztek, de továbbra is érdeklik őket a helyi hírek. Itt nem az életmóddal kapcsolatos cikkek a legnépszerűbbek, hanem a különböző információk,  például a balesetekre és a hasonló cikkekre kattintanak legtöbben.

Mennyiben változtatta meg az olvasókkal való folyamatos kapcsolattartás és az interaktivitás az újságkészítést?

Ez érdekes dolog, mert a tartalomgyártásban voltaképpen részt vesznek az olvasóink is. Sok információt és fotót kapunk az olvasóktól, amelyeket azonnal feldolgozunk. Én ennek örülök, mert talán az újságkészítés, mint olyan átalakul, és az olvasók is formálják azt. Ugyanakkor természetesen szükség van a felkészült újságírókra, fotósokra is.

Hogyan látja Főszerkesztő Úr, megfelelő utánpótlás érkezik a szakmába?

Megfelelő minőségű és mennyiségű utánpótlás sajnos nincs. Sokan elvégzik a kommunikáció szakot, akikről feltételezzük, hogy szeretnének újságírók lenni. Az a tapasztalatom, hogy a diploma megszerzése után még a tehetségesek közül sem akarnak sokan a szakmában dolgozni.

A print életben tartása vagy az utánpótlás beépítése a nehezebb?

Mind a kettő.

 

Kodolányi János Egyetem

Kodolányi János Egyetem
Cím: 5900 Orosháza, Gyopárosi út 3/f.
Kodolányi János Egyetem
Cím: 1139 Budapest, Frangepán utca 50-56.
Telefon: (1) 238 9327

Kodolányi János Egyetem
Cím: 8000 Székesfehérvár, Fürdő utca 1.
Telefon: (22) 543-400
Impresszum | Szerzői jogok | Etikai kódex | Médiaajánlat