Időutazás a szabadegyetemen

Cikk dátuma 2014. november. 11. | KáVé
Időutazás a szabadegyetemen

A nem szakmabeliek is szívesen hallgatják a történészeket

A Kodolányi János Főiskola és a Pannon Lapok Társasága székesfehérvári szabadegyetemi sorozatában legutóbb Dr. Vizi László Tamás, a KJF oktatási rektorhelyettese „Napóleon magyar ellenfelei: a magyar nemesség a francia háborúk korában” címmel tartott kiváló előadást. Kétségkívül felvillan a téma történelmi tanulmányainkból, ugyanakkor átfogó ismereteink nincsenek erről a történészek köreiben is sokat vitatott szerepvállalásról. 

A magyar nemesség korabeli helytállása számos esetben felbukkan magyar irodalmi alkotásokban, azonban ezek megértéséhez elengedhetetlenek a történelmi ismeretek.  A szabadegyetemi előadásból bőven gyűjthettek ismereteket mind a történelmet tanuló főiskolai hallgatók, mind a Harmadik Kor Egyetemének senior hallgatói és mindazok, akiknek nem választott szakterületük a történelem. Úgy fest, ez utóbbiak népes tábora szívesen hallgatja a történészeket, szívesen vesz részt egy-egy kalandtúrán a régmúltba, hiszen a történelmünk eseményei nem csak tanulságul szolgálhatnak, hanem segíthetnek megérteni napjaink nagy nemzeti kérdéseit.

Vizi László Tamás előadásából sokat tanulhattunk a korról, a magyar nemesség korabeli életéről, viselkedéséről, a címben feltüntetett háborús időkről. Élvezetes volt az előadásmód, pontosak az átadott ismeretek és szakszerű a megközelítés. A szabadegyetemi program ezúttal is  betöltötte tudást átadó szerepét; a népes, nem szakmabeli közönség a tudományos „időutazás” során befogadható ismereteket kapott arról, hogy Magyarország a Napóleon ellen vívott háborúkban a Habsburg Birodalom tagjaként vett részt. Részleteket tudhattunk meg arról, hogy, noha a főbb hadi események elkerülték az ország területét, hazánk háborús szereplése jelentősebb volt, mint azt sokan gondolnák: I. Ferenc császár haderejének nagyjából egyharmadát magyar katonák tették ki.
Miután Napóleon 1809-ben elfoglalta Bécset, kiáltványt intézett a magyarsághoz, amiben csatlakozásra és a Habsburgokkal való szembefordulásra szólította fel őket. A magyar nemesség nagy része felismerte, hogy a Napóleonhoz kötött „függetlenség” nem lenne hosszú életű, joggal tartottak a francia sereg által terjesztett radikális eszméktől, illetve attól is, hogy Napóleon uralma legalább olyan zsarnoki lehet, mint Ferenc császáré. Az uralkodó melletti kiállásukban az is szerepet játszott, hogy a háborúval gazdaságilag jól jártak.
A francia csapatok 1809 májusának végén lépték át a magyar határt. Pápa, majd Győr felé haladtak, útközben több kisebb ütközetbe, összecsapásba keveredve az osztrák sereggel és a magyar nemesi felkelőkkel.
Pápa előtt sikerült a János főherceg vezette császári-királyi erőknek egyesülniük a József nádor által vezetett nemesi felkelőkkel. Ferenc császár (a magyar törvényekkel nem éppen egyező módon) az egyesült had főparancsnokságát fiatalabb öccsének, János főhercegnek adta, egyúttal József nádor seregét alárendelve az osztrák hadseregnek.
Június 13-án már mindkét fél számára nyilvánvalóvá vált, hogy a döntő csata Győrnél zajlik majd. A szembenálló felek Győrtől délre foglalták el állásaikat. János főherceg vezérkari főnöke, Laval Nugent messze alábecsülte a francia haderő létszámát és erejét, és bizton állította, hogy a francia támadást könnyedén ki tudják védeni. A harcrend balszárnyát kizárólag a magyar lovasság alkotta. A csatában a franciák létszámbeli és tüzérségi fölényben is voltak, ám ennél sokkalta fontosabbnak bizonyult óriási előnyük a hadvezetés felkészültsége, képzettsége és szervezőkészsége terén.
Amikor június 14-én reggel megindult a franciák menetelése az ellenséges állások felé, az osztrák vezetés az ellenfél erejének alapos felmérésével és erre alapozott részletes haditervvel lényegében nem rendelkezett. Noha a katonák erejüket megfeszítve küzdöttek, több sikeres ellentámadást indítottak, a csata végül vereséggel végződött.
A győri csatáról jó volt hallani azt, hogy az osztrák és magyar katonák bátran harcoltak, azonban egy nagyrészt kiképzetlen hadsereg szállt szembe a kor legerősebb hadseregével, ami szinte törvényszerűvé tette a vereséget. Győrnél elszenvedett kudarc végett vetett a sok évszázados hagyományokra visszatekintő nemesi felkelésnek (insurrectio-nak) is.

 

 

Kodolányi János Egyetem

Kodolányi János Egyetem
Cím: 5900 Orosháza, Gyopárosi út 3/f.
Kodolányi János Egyetem
Cím: 1139 Budapest, Frangepán utca 50-56.
Telefon: (1) 238 9327

Kodolányi János Egyetem
Cím: 8000 Székesfehérvár, Fürdő utca 1.
Telefon: (22) 543-400
Impresszum | Szerzői jogok | Etikai kódex | Médiaajánlat