Holland "arany évszázad" Budapesten

Cikk dátuma 2014. november. 04. | Mozaik
Holland "arany évszázad" Budapesten

Húsz Rembrandt festmény a Szépművészeti Múzeumban

Négy évig tartó előkészületeket követően Amerika és Európa mintegy ötven köz- és magángyűjteményéből több mint százharminc festmény érkezett a Szépművészeti Múzeum október 31-én megnyílt kiállítására. A nagyszabású tárlaton a művészettörténet egyik fénykoraként számon tartott holland "arany évszázad", azaz a 17. századi holland festészet mutatkozik be Magyarországon.

Rembrandttól húsz festményt hoztak Budapestre, a harminchét darabos Vermeer-életműből pedig három munka érkezett. A kiállítás rendezési költségei egyébként elérték a félmilliárd forintot.

A kiállítás bevezető szekciója a történelmi háttérrel ismerteti meg a látogatót: korabeli képeken felbukkannak a területet addig uraló spanyolok ellen vívott tengeri és szárazföldi csaták, az Orániai-ház tagjainak portréi, de allegorikus képeken tűnik fel a tizenkét éves fegyverszünet és a függetlenséget hivatalosan elhozó münsteri béke is.

Az ekkor születő Hollandia - mint a tárlat festményei is tanúsítják - rövidesen gyarmatbirodalmat és hatalmas flottát kezdett építeni. Az admirálisportrék közül kiemelkedik Michiel de Ruyter képmása, aki 1676-ban Nápolyban kiszabadította a gályarabságra ítélt magyar protestáns lelkészeket. A kor legurbanizáltabb területeként számon tartott ország - a lakosság hetven százaléka városokban élt - sikereit művelt, protestáns polgári társadalmának köszönheti, amelyt egyaránt jellemezte a gazdagság és a mértékletesség, ami a tehetős kereskedők portréin megfigyelhető.

A korabeli holland társadalom sajátosságait mutatják a csendéletek is. Pieter Claesz és Roelof Koets közös csendéletén a gyümölcsökkel gazdagon megrakott asztal végébe helyezett, megtört kenyér a mértékletességre, míg Abraham van Beijeren pompacsendéletén a finomságok közé helyezett óra a múlandóságra figyelmeztet. A virágcsendéleteken egyre gyakrabban bukkan fel a Törökországból ekkoriban becsempészett, és az ország egyik jelképévé vált tulipán.

Bibliai témát ábrázol Rembrandt A mór megkeresztelkedése című, mindössze húszévesen készített műve,de ennél is két évvel korábbi legelső ismert munkája, a Szépművészetiben látható A szemüvegárus. Az ifjú festő kisebb önarcképeken keresztül sajátította el az érzelmek megjelenítésének technikáját, mint arról a kiállításban egy 1629-es munka is tanúskodik. A festővel azonban pályája csúcsán, harmincnégy éves korában, majd a halála előtti években, utolsó önarcképén is "találkozhat" a közönség. 

Jan Vermeer a 17. század Rembrandthoz fogható jelentőségű, de egészen más stílusban alkotó mestere. A Párizsból és Frankfurtból kölcsönzött Az asztronómus és A geográfus című, párdarabként festett képei a Szépművészetiben kerülhettek ismét egymás mellé, A katolikus hit allegóriája című munkáján pedig a mester a katolikus ikonográfia elemeit illeszti be egy jellegzetes holland zsánerképbe.

A záró szekcióban olyan különlegességek is felbukkannak, mint A húszéves Sijctghen kacsa portréja vagy Forgács Péter Rembrandt-morfok című, a mester harminchét híres önarcképét egymásba illesztő videó munkája.

A 2015. február 15-ig látogatható kiállítás arra vállalkozik, hogy a holland kultúra kiemelkedő korszakát minél teljesebben mutassa be.

 

Kodolányi János Egyetem

Kodolányi János Egyetem
Cím: 5900 Orosháza, Gyopárosi út 3/f.
Kodolányi János Egyetem
Cím: 1139 Budapest, Frangepán utca 50-56.
Telefon: (1) 238 9327

Kodolányi János Egyetem
Cím: 8000 Székesfehérvár, Fürdő utca 1.
Telefon: (22) 543-400
Impresszum | Szerzői jogok | Etikai kódex | Médiaajánlat