Helytörténeti pályaművel nyert díjat a kiskodós

2016. július. 25. Hangoskodó
Helytörténeti pályaművel nyert díjat a kiskodós

Balogh-Vadász Barnabás - Kodolányi János Középiskola és Kollégium, 9.évf.

Aba története

/A dolgozat első helyezést ért el a Fejér Megyei Diáknapok honismeret kategóriájában/


Abáról kevés helytörténeti munkát olvastam, azok is inkább lexikális adatokat tartalmaztak. Ezért ennél a dolgozatnál az volt a célom, hogy a beszélgetések során összegyűjtött történetekkel, sokkal személyesebb, és érdekesebb olvasmányt készítsek. 

Aba egy közép-ázsiai eredetű népcsoport, a besenyők által alapított település. Ők többévszázados vándorlás után, kontinensnyi területet bejárva jutottak el ide, a Sárvíz partjára valamikor a X. században elkezdődött magyar együttélés előtt.[i] Magyarország területén 150 település, köztük Aba is bizonyítja a két népcsoport együttélésének nyomait a X-XII. században. Aba a hazánkba sodródott besenyő nemzetségek legnagyobb települési csoportjához tartozott itt a Sárvíz völgyének 700 km2-nyi területén.[ii] A megtelepülés az 1050-es években következhetett be egy nem teljesen lakott területre.[iii] Először 1192-ben, Bögöd határleírásában említik a besenyők szomszédos faluját, a mai Abát.[iv] A Sárvíz völgye a keleti népcsoport által Árpád-kori országunk leglassabban feudalizálódó területei közé tartozott az ősi szokásjogok használata és az írásbeliség szükségtelenségének okozta hiánya miatt. A már a X. században betelepült besenyők csak a XII. században olvadtak be egyenrangúként a magyar társadalomba, de a könnyűlovas hadi szolgálataik fejében jogilag zárt, autonóm közösségekben, a szerveződési szintjükről híres későbbi kun székekhez hasonló besenyő ispánságokban éltek, amelynek legjelentősebbike a Sárvíz-menti volt.[v] Aba ,,besenyő korszaka’’ Nagy Lajos uralkodása idején fejeződött be, amikor 1352-ben a fejér megyei besenyőket saját kérésükre országos nemesi rangra emelte a király.[vi]

Aba mocsaras vidéke I. (Szent) István király uralkodása idején is lakott terület volt. A mai település mellett Bögöd helység volt, amely valószínűleg a tatárjárás ideje alatt néptelenedett el.   Aba neve ótörök eredetű, atyát, édesapát jelent. Lehetséges, hogy a község neve a honfoglalás előtt a magyarokhoz csatlakozó kabarok egyik nemzetségének nevéből ered, amelyből a későbbi Aba Sámuel is származott saját állítása szerint.  A település neve 1334-ben tűnik fel először egy birtokadományozási oklevélben, amely szerint Salamon fia János és Lőrinc fia János pereskedett egymással Aba birtoklásáért, mivel egy őstől eredeztették magukat. 1465-ben említették először a mára már Abához tartozó településeket, Belső- és Külsőbárándot, nevük török eredetű, 1448-ban pedig már a községhez csatolt Bodakajtort, Bel- és Külsőkajtort, amelyek neve egy kun vezér, Kajtor nevéből ered. Egy 1374-es oklevél említi először Felsőszentivánt és Szent Mihály szigetét. 1364-ben már legalább három Abai nevű személy volt, ők Abai László Máté, Abai András és Abai János, mindhárman nádorok. A legelső név szerint ismert abai család az Arany család volt, egy 1499-es oklevélben találkozunk először ezzel a névvel. Ebből a korból származik a közmondás, amely így hangzik: ,,Bizonytalan, mint az abai vacsora’’. Eszerint egy abai földbirtokos a környék nemeseit összehívta egy vacsorára, de a szakácsokat és a feleségét nem készítette fel a sok ember vendégeskedésére, így a vendégek nem kaptak semmit. [vii]

1543 után Aba is török megszállás alá került, de a földesurak megtarthatták a birtokaikat. Az egyháznak nem tizedet, hanem 16 mérő búzát, és két-két forintot kellett fizetni Szent György és Szent Márton napján.[viii] Az 1591-től 1606-ig tartó tizenötéves háborúban a törökök elpusztítják, és csak 1623-ból van arról írásos emlékünk, hogy több nemes is lakja.

Az lutheri és kálvini reformációt mindjárt a XVI. század első felében megismerte a község, valószínűleg Dévai Bíró Mátyás vagy Szegedi Kis István által. A Prothestáns Ekklésiák Históriája a következőképpen meséli el a reformáció meghonosítását: ,,Nevezetesen 1543-ban azt írták Luthernek Magyar Országról, hogy azt a’ Székes Fehérvári Prédikátort, a’ ki itt az úr’ Vatsoráját két szín alatt kiszolgáltatván a’ népet a’ Római Ekklésiától el-szakasztotta, azt úr”Vatsoráját ekképpen fel-vevőkkel együtt a’ Katholika Valláson lévő rés tömlöcre hányatni kívánta, de a ’mit a Városi Fő Igazgató nem tellyesített.”[ix] Magyarán a reformátusokat be akarták börtönözni, de a Városi Főigazgató nem engedte, és ezt büszkén írták Luthernek. Még a mai napig elmondható Abáról, hogy protestánstöbbségű település. Egy 1721-es tanúkihallgatásból tudjuk, hogy a már említett Arany család egyik tagja azt mondja, hogy az ő ősei már 200 éve Abán laktak.[x] Ez a család terjesztette el a reformáció tanait, templomot építettek, amelynek engedélyét a Simontornyai Bégtől kellett kérni, és 1628-ban már udvari prédikátort állítottak ki, nevezetesen Szempci Andrást, aki 1631-ig vezetője volt az abai református gyülekezetnek.[xi] [xii] A templom az országban mára szinte egyedülálló látványossága a szégyenkő, amelyre az egyházi vétkek és bűnök elkövetőit ültették le, és nem engedték be őket a templomba.[xiii] 1683-ban a Bécs felé vonuló törökök feldúlják és a környező településekkel együtt felgyújtják. Az ellenreformáció ideje alatt is ,,két pápista gazdán kívül’’ reformátusok lakják a falut. 1707. november 13-án az osztrák császári csapatok felgyújtják a falut, mivel a lakosok közül sokan Vak Bottyán táborába álltak. Ekkor pestisjárvány tört ki, amely körülbelül 170 ember életét követelte.[xiv] 1721-ben már van református tanító, míg 1733-ban a katolikusok részéről még plébános sincs.[xv] A XVIII. században ferenceseket és jezsuitákat telepítettek Abára a reformátusok áttérítése céljából, de 1781. október 25-én II. József által kiadott Türelmi Rendelet után a reformátusok lelkészi hivatalt, azaz parókiát és templomot építhettek, a munkálatok 1795-ben kezdődtek és 1802-ben fejeződtek be.[xvi] 1924-ben a templomba új orgona került, ám az 1920-as években a reformátusok száma egyre fogyni kezdett a cselédség és a kisparaszti réteg elköltözésével.[xvii] Ebben az időben a református közösség vezetője Kulifay László, aki 1906-tól 1948-ig teljesítette Abán szolgálatát.[xviii] 1929-ben épült meg terményfelajánlásokból a református iskola, amely elemi szinten tanította gyerekeket kettes évfolyam-összevonásban. A homlokzatán szerepelt a ,,Szívemet égő áldozatul az Úrnak szentelem ’’ kálvini hitvallás, amelyet 1949 körül meszeltek le.

Ebből a korból származik a karácsonyi köszöntés abai népszokása. December 24-én a falu pásztorai és kanászai végigmentek a falu összes utcáján, elmondva a karácsonyi és újévi köszöntőket, amiért cserébe egy liter bor járt. A beszédet mindig úgy fejezték be, hogy az újévet ,,Ne búval, ne bánattal, hanem örvendetes napokkal’’ töltsék el.[xix] Több más népszokás, hiedelem volt, főleg a vízzel kapcsolatban. A mosdóvizet napnyugta után tilos volt kiönteni, mert az este a házban tartózkodó elhunyt lelkek rontást helyeznek a házra, és ez ellen csak a víz szenezésével lehetett védekezni, ha a vízbe dobott parázs fennmaradt, a rontás megszűnt.[xx]

Az abai felnőttek memóriájában még mindig él a régi református és állami iskolák tanítóinak emlékezete. Közülük a legrégebben élt Sándori Szabó Ambrus református tanító. Ő 1834-ben született a Szatmár vármegyei Nábrádon. Már csak hosszú életének utolsó éveit töltötte Abán, sűrű pipafüstbe burkolózva szívesen mesélt az akkori gyerekeknek a saját gyerekkoráról. Arról vált híressé, hogy a sárospataki kollégiumban folytatott tanulmányait kettévágta az 1848-ban kirobbant forradalom, amelyben ő maga is rész vett nemzetőrként Görgey táborában. 1849. augusztus 9-én részt vett a tragikus temesvári csatában, és csak utána fejezte be tanulmányait.[xxi] Többször találkozott Haynauval és a három császárral. 1938-ban, 104 esztendősen halt meg tüdőgyulladásban.

Ambrus bácsi lánya Szabó Petronella, Nelli néni volt. Ő már tanított Abán a református alsó tagozatban. Egy nagyon jóindulatú és hívő református volt, ezt bizonyítja, hogy egy tanító néninek egy tantestületi előadás erejéig még a díszmagyar ruháját is kölcsönadta.

A II. világháború során a falu ötször cserélt gazdát. 1944. december 8-án az oroszok foglalták el a falut. A háború alatt a lányokat csak a kertek alatt engedték iskolába menni úgy, hogy kendővel kötötték be a fejüket, hogy idősebbeknek tűnjenek. Mint mindenhol, Abán is kötelező volt a légvédelmi sötétítés, és ha a sziréna megszólalt, akkor az előre összepakolt ruhákkal együtt a pincékbe kellett elbújni. Egy akkor még gyerek tanító néni azt mondta, hogy a szalmabálákról nézték Székesfehérvár bombázását. A kertjük végében volt az ágyú, amit szinte minden nap használtak a szovjet katonák, akik a házban laktak. A néni annyira félt a parancsnoktól, hogy akárhányszor ment a konyhába enni, ő a testvérével mindig elbújt a zongora alá. 1945. március 15-én egy akkor 21 éves néni családjának pajtájába belőttek, és több mint tízen meghaltak.  Egy másik abai nyugdíjas tanító néni beszámolója szerint a háború alatt sok családnak kellett befogadni a saját házukba német katonákat is.  Egy Emil nevű fiatal katona a már említett néninek csokoládét adott reggel, még mielőtt bevetésre vitték őket Felsőszentivánra, és este, mikor hazaértek aggódóan kérdezte a parancsnokot a fiatal katona hollétéről, aki csak annyit mondott: ,,Emil caput’’.

 A református templomot katonai raktárként használták a németek, az oroszok pedig mozit alakítottak ki benne a katonáknak, mígnem 1945. március 19-én este 11 órakor mindkét felekezet templomát felrobbantották a menekülő németek. Ezután az istentiszteleteket a kántor szolgálati lakásában, a rektorlakásban tartották. 1947-ben az Abai Református Egyház megkapja egy katolikus templom tervrajzát, amelyet jobb híján elfogadnak kisebb átalakításokkal. Az új templom alapkövét 1948 nyarán rakják le.[xxii] Ekkor a lelkész Fejes Ádám, a templomépítő, aki a kommunizmus által megnehezített időben 1983-ig a gyülekezet vezetője.[xxiii] Ma a templomban egyetlen tárgy található, ami a régi templomból származik: ez egy hímzett kép, amely a vízözön történetből ismert fehér galambot ábrázolja az olajággal.

Az abai katolikus egyházközösség központja a Szentháromságnak szentelt műemlék jellegű templom, amelyet a jezsuiták építették 1748 és 1766 között a plébániával együtt egy ókori római őrdombra a rend pénzéből és a Zichy grófok adományaiból.[xxiv] Nagyon különleges, a Kárpát-medencében egyedülálló az egyenlő szárú háromszög alakú alaprajza, és hármas építészeti megoldásai által, amelyekkel az oltárképpel egyetemben a Szentháromságot jelképezi. Az oltáriszentségtartó  elején az aranyozott, domború városképen félhold van a torony tetején, mivel az 1750-es években valós veszély volt az iszlám visszatérése. A II. világháború során a tornyát elvesztette, amit nem is építettek újjá. Nagyon különleges és szép a mennyezetfreskója, amelyen több szent is szerepel, valamint allegorikusan ábrázolja a magyar szentkorona-eszmét. Ennek két mozzanatát vélik felfedezni értő szemek a freskón, egy angyal az Atyával szemben egy párnán a Szent Koronát tartja, amikor Szent István királyunk felajánlja az országot Szűz Máriának, majd Szűz Máriával szemben két angyal égi trónusára helyezi.[xxv] 

1944 decemberében a katolikus templom tetőszerkezete kigyulladt veszélybe sodorva ezzel a műemlék jellegű épület freskóit, szobrait és orgonáját. Egyetlen abai lakos sem mert felmenni a tetőre tüzet oltani, csak egy újonnan Parajdról Abára telepedett székely ember, nevezetesen Bene László. Az esetet Bene Lászlóné, Melinda néni írta meg egy levélben, hogy a hős férje, egy parajdi református mentette meg az abai katolikus templomot.[xxvi]

Aba újkori történelmének egyik legnagyobb alakja Tanka János tanító és költő. 1908-ban született Debrecenben, és a közeli Derecskén nevelkedett édesapja hősi halála után. A Debreceni Kollégium tanítóképzőjébe járt. 1929-ben kerül Abára másodtanítóként, majd a II. világháború után orosz hadifogságba kerül. 1956-ban a forradalmi bizottság tagja, amiért néhány hónapig felfüggesztik. Később a magyar-történelem szakot végzi el, és 1968-ig ismét Abán tanít. Ezután a mára már nevét viselő közösségi könyvtár könyvtárosa 1986-ig. Élete során számos verset írt, amelyeket gyűjteményekben adtak ki.[xxvii]

Tanka János kortárs tanító nénije volt Buday Margit, Gitti néni. Az ő édesapja, Buday Bálint volt a református rektor. Ő is református tanító volt, az alsó tagozat mellett matematikát és fizikát tanított. Nagyon jó tanár volt, nagyon szerették a gyerekek, ezt bizonyítja, hogy a már idősebb lakosok is nagy szeretettel emlékeznek vissza az óráira. Nagylelkűségét bizonyítja, hogy a szegényebb gyerekeknek gyakran saját uzsonnáját adta. Ezekben az ínséges időkben az iskola kérésére a jobb módú gyerekek két uzsonnát vittek, és a szünetben a padokban hagyták, így akinek otthonról nem jutott, az elfogyaszthatta.

Az államosítás nem kerülte el Abát sem. Összevonták a két keresztény felekezet iskoláit egy közös tantestület alá. Kisajátították a Zichy Raffaell által a XIX. század végén építtetett kastélyt, ahol addig bérlőként lakott gróf Zichy István. A grófnak költöznie kellett egy Vörösmarty utcai házba, ahol ma emléktábla őrzi nevét.[xxviii] A kastélyban alakították ki az általános iskola felső tagozatát, ami 1983. május 1-ig, az új iskola átadásáig üzemelt ott. A mára magánkézbe került Zichy kastélyon kívül, van egy másik kisebb kastély is a községben, amely Bolváry Géza tulajdonát képezte, ez ma egy boltnak ad otthont.

Az 1950-es években Abán is elkezdődött a Termelőszövetkezetek működése a kisajátított földeken és beszolgáltatott állatokkal. 1957-ben már három termelőszövetkezet működött, közülük jött létre a Vöröshajnal Mgtsz. 8533 kataszteri hold földdel.[xxix]

1956 októbere nagy nyomot hagyott az abaiak emlékében. Az általános iskola tantestülete kirándulást szervezett az Erkel Színházba pontosan október 23-án. Előadás közben a függönyt összehúzták, és közölték a nézőkkel, hogy az ,,ellenforradalmárok’’ körbevették az épületet, és felszólítottak a színház elhagyására. Az utcán felborított villamosok, lángoló autók, rohanó fegyveres fiatalok voltak mindenhol. Csak a hajnali vonattal tudtak hazaindulni, de még a pályaudvaron is fegyveresek kutatták át őket. Később Abán is volt kisebb tüntetés, október 25-én alakult meg a forradalmi bizottság, amelynek ügyintézője volt a későbbi alpolgármester, Arany Lajos, akit a megtorlás során börtönbe is zártak.

Ahhoz, hogy ez a dolgozat elkészüljön a legtöbb és legszemélyesebb információt a megkérdezett abai idős néniktől hallottam, illetve megsárgult, féltve őrzött dokumentumaiból olvashattam. Ezektől a történetektől vált „abaivá” ez a pár oldal. Arra jöttem rá, hogy az idős embereknek örömet okoz, ha elmondhatják a tapasztalataikat, nekünk, fiataloknak pedig hasznunkra válik, ha meghallgatjuk. Nem merülnek feledésbe olyan dolgok, amelyeket a történelemkönyvekből nem tanulhatunk meg, mégis a történelem részét képezik. A szűkebb lakóhelyünk története pedig a mi jövőnk alapja.

 

Források:



[i] Hatházi Gábor: A besenyők eredete és útja a Kárpát-medencéig (tanulmány) 16. oldal

[ii] Hatházi Gábor: A besenyő beköltözés ideje és körülményei (tanulmány) 20. oldal

[iii] Hatházi Gábor: A besenyő beköltözés ideje és körülményei (tanulmány) 22. oldal

[iv] Hatházi Gábor: A besenyő beköltözés ideje és körülményei (tanulmány) 20. oldal

[v] Hatházi Gábor: A magyarrá válás útján (a megtelepedett, 11-14.századi besenyőség története) (tanulmány) 28. oldal

[vi] Hatházi Gábor: A magyarrá válás útján (a megtelepedett, 11-14.századi besenyőség története) (tanulmány) 31. oldal

[vii] Dr. Lukács László elbeszélése nyomán

[viii] Aba Nagyközség történelmi múltjának, kialakulásának rövid áttekintése (tanulmány) 2. oldal

[ix] Tóth Ferencz: A Magyar és Erdély Ország Protestáns Ekklézsiák Históriája. I. kötet 30. oldal

[x] Nt. Maruczán Attila: Az abai református egyház története (szakdolgozat) 1. oldal

[xi] Nt. Kulifay László: Az abai református egyház története (kézirat) 3. oldal

[xii] Nt. Maruczán Attila: Az abai prédikátorok névjegyzéke 1628-tól 1983-ig  (szakdolgozat melléklet)

[xiii] Pellengér és szégyenkő (újságcikk)

[xiv] Aba község története,  A Fejér megye történeti évkönyv 13. kötete (Székesfehérvár, 1979.) 13. oldal

[xv] Aba község története,  A Fejér megye történeti évkönyv 13. kötete (Székesfehérvár, 1979.) 17. oldal

[xvi] Biczó Pál: Az abai református egyház története (kézirat) 11. oldal

[xvii] Nt. Maruczán Attila: Az abai református egyház története (szakdolgozat) 7. oldal

[xviii] Nt. Maruczán Attila: Az abai prédikátorok névjegyzéke 1628-tól 1983-ig (szakdolgozat melléklet)

[xix] Németh Sándorné elbeszélése nyomán

[xx] Juhász Katalin: A vízzel kapcsolatos hiedelmek és mágikus eljárások Abán (szakdolgozat) Publikálva: A Falu (folyóirat) 1994, IX. évfolyam 2. szám 85-94. oldal

[xxi] Tanka János: A szabadságharc utolsó diákhonvédje (újságcikk)

[xxii] Nt. Maruczán Attila: Az abai református egyház története (szakdolgozat) 9. oldal

[xxiii] Nt. Maruczán Attila: Az abai prédikátorok névjegyzéke 1628-tól 1983-ig (szakdolgozat melléklet)

[xxiv] Varjú Mihály elbeszélése nyomán

[xxv] Török Ferenc elbeszélése nyomán

[xxvi] Bene Lászlóné levele

[xxvii] Költészet napi Tanka János megemlékezés

[xxviii] Bor Józsefné: Érdekességek, látnivalók Abán (összeállítás)

[xxix] Aba Nagyközség történelmi múltjának, kialakulásának rövid áttekintése (tanulmány) 6. oldal

Kodolányi János Egyetem

Kodolányi János Egyetem
Cím: 1139 Budapest, Frangepán utca 50-56.
Telefon: (1) 238 9327

Kodolányi János Egyetem
Cím: 8000 Székesfehérvár, Fürdő utca 1.
Telefon: (22) 543-400

Kodolányi János Egyetem
Cím: 5900 Orosháza, Gyopárosi út 3/f.
Impresszum | Szerzői jogok | Etikai kódex | Médiaajánlat