Diploma nyelvvizsga nélkül?

Cikk dátuma 2015. november. 24. | Kitekintő
Diploma nyelvvizsga nélkül?

Gajdó Petra

Kilencven százalékban a diploma megszerzése céljából tanulják a lovárit

Nyelvvizsga nélkül nincs diploma – ezt jól tudják azok a Kodolányin végzett hallgatók is, akik megszerezték az abszolutóriumot, mégsem kapták kézhez az oklevelüket. Mindezt rendeletben szabályozza a felsőoktatási törvény, megkerülni tehát aligha lehetséges, megszerezni a szükséges papírt viszont nem lehetetlen akkor sem, ha az idő szűke miatt esetleg úgy tűnne. Utánajártunk, mi a legbiztosabb és leggyorsabb módja a nyelvvizsga-probléma megoldásának. 

Azok közül, akik a diploma megszerzése előtti utolsó percekre hagyják a nyelvvizsgát, sokan választják a lovári nyelvet, mert könnyen és viszonylag gyorsan elsajátítható: ha teljesen a nulláról indulunk, akkor is elég mindössze hét-nyolc hónap, hogy sikeres vizsgát tegyünk. Papp János, az ELTE-ITK lovári nyelvvizsgáztatója azt mondja, nem véletlen, hogy többen a könnyebb ellenállás irányába mennek. A Kárpát-medencében hazánk az egyetlen ország, amelynek nyelve eltér minden szomszéd nemzeti nyelvétől, a magyar ragokban beszél, az összes többi pedig elöljárószavakban. „Tehát kialakult egy sajátos gondolkodásmód, ami miatt a magyarok nehezebben tanulnak meg bármilyen világnyelvet.” A szakember szerint a szűkösebb szókészlet miatt valóban egyszerűbb megtanulni a lovárit, ugyanakkor ugyanolyan szabályai vannak, mint bármelyik világnyelvnek. „Cigány nyelvből az angol vagy német 5-6 ezres szókészletéhez képest egy 100-150 órás felkészüléssel, 1000-1500 szó megtanulása már elegendő, hogy a vizsgakövetelményeknek eleget tegyen.”

 

Szóbeli érettségi vizsga lovári nyelvből 

Lakatos Szabina, a székesfehérvári Vasvári Pál Gimnázium lovári nyelvtanára szintén úgy véli, az egyszerűbb elsajátíthatósága, nem pedig a cigány nyelv szépsége miatt választják a diákok a lovárit. Tapasztalatai szerint a tanulók döntő többsége túl van több sikertelen angol vagy német nyelvű vizsgán, és inkább nem próbálkozik tovább, biztosra megy. „A tanulók kilencven százaléka a diploma megszerzése céljából tanulja a lovárit, mert kevesebb idő alatt, kevesebb energiát befektetve – nem is beszélve az anyagiakról – megkapják a komplex középfokú nyelvvizsgát.”

De nézzük, mivel gyorsítható még a nyelvvizsgaszerzés folyamata. A felsőoktatási törvény értelmében az alapfokozatú, tehát BA vagy BSc végzettség megszerzéséhez jelenleg legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú, komplex típusú nyelvvizsga szükséges; a jogszabály szövege itt azonban nem ér véget, csak éppen a legtöbben nem ismerik a folytatást. Az alapszakos diplomához nem csak nyelvvizsgával, hanem emelt szintű nyelvi érettségivel is hozzájuthat a hallgató: a jogszabály szerint a 60 százalék fölött teljesített emelt szintű nyelvi érettségi és a középfokú nyelvvizsga egyenértékűnek számít. Mesterszakon értelemszerűen komolyabbak az elvárások, ott legalább két középfokú vagy egy felsőfokú nyelvvizsga szükséges a papír megszerzéséhez; tehát két, 60 százalék fölötti eredménnyel zárt emelt szintű nyelvi érettségi ebben az esetben is elegendő a diploma átvételéhez. Kérdés, hogy az érettségi könnyebb-e, mint a nyelvvizsga.

Lakatos Szabina szerint az érettségi és a nyelvvizsga között alapvető különbségek vannak. „Főként a vizsgák írásbeli része más. A Rigó utcában zajló nyelvvizsgán négy feladat van, a levélírás, szövegértést ellenőrző feladat, cigányról magyarra fordítás, és a felelt választós teszt. Az emelt szintű nyelvi érettségin két levelet is meg kell írnia a vizsgázóknak, és itt kerül sor a laborra, azaz magnóhallgatásra is, míg a nyelvvizsgán a szóbeli vizsga része ez. Amíg az emelt szintű érettségin minden egyes utasítás cigányul zajlik, a nyelvvizsga kétnyelvű, tehát az instrukciókat magyarul kapják a résztvevők. A szóbeli nyelvi érettségin a cigányul feltett kérdésekre cigányul kell válaszolni.”

Papp János szerint a két vizsga között inkább a stresszfaktorban mérhető a különbség, szerinte ebből a szempontból egy érettségi vizsga kevésbé terheli meg a diákot: „Nem gondolom, hogy bármelyik vizsgatípus könnyebb lenne. Mindkét szóbeli vizsga esetén van egy kötetlen beszélgetés, egy szituációs gyakorlat és egy képleírás. A határozott különbség a már említett egy és kétnyelvűségben van. A nagy számok törvénye alapján, mivel a nyelvi érettségin kevesebben vesznek részt, mint a nyelvvizsgákon, kevesebb a sikertelen érettségi, míg az egy 120-150 fős vizsgánál ugye magasabb sikertelen számot eredményezhet. Arányait tekintve nincs nagy különbség, bár azt tapasztalom, hogy az emelt szintű érettségin résztvevők felkészültebbek.”

 

Kodolányi János Egyetem

Kodolányi János Egyetem
Cím: 5900 Orosháza, Gyopárosi út 3/f.
Kodolányi János Egyetem
Cím: 1139 Budapest, Frangepán utca 50-56.
Telefon: (1) 238 9327

Kodolányi János Egyetem
Cím: 8000 Székesfehérvár, Fürdő utca 1.
Telefon: (22) 543-400
Impresszum | Szerzői jogok | Etikai kódex | Médiaajánlat