Csataterek, évfordulok, újrajátszás

Cikk dátuma 2014. augusztus. 11. | Mozaik
Csataterek, évfordulok, újrajátszás

Magyar Miriam

Turizmus a csatamezőn,
avagy a magyarországi hadszínterek turisztikai potenciája

Az írás a szerző szakdolgozatának kivonata. A teljes szakdolgozat a KJF  turizmus-vendéglátás szakának 13. szakdolgozati workshop-ján második helyezést ért el. A konzulens: Dr. Michalkó Gábor


A kezdet

A célom az volt, hogy egy olyan szakdolgozatot állítsak össze, melyet ma a turizmusipar Magyarországon fel tudna használni a fejlődéshez. Ennek fényében állítottam össze a témavázlatomat, a kérdőívemet és az interjúkérdéseimet is. Azt szerettem volna felmérni, hogy ma az országban milyen keresettsége van a háborús helyszíneknek és a hadászathoz kapcsolódó múzeumoknak.

Amikor belefogtam az adatgyűjtésbe és a kérdőív elkészítésébe, akkor merült fel bennem először, hogy a témám túlságosan is átfogó lehet, mivel hirtelen nehézzé vált a határok megtalálása. Mint a dolgozatomból is kiderül a hadi turizmus a dark és kulturális turizmus egy igen érdekes egyvelege, mely hol az egyik, hol a másik oldal felé hajlik. Ez mindig a látogató tapasztalataitól, iskolázottságától illetve attól függ melyik oldallal találkozott már korábban. Nagyon sokan a média által közvetített dark oldalát ismerik meg jobban a hadi turizmusnak, ami azt eredményezi, kicsit tartanak ezen a helyszínek személyes megismeréstől. A média által közvetített hadi turizmus ugyanis a ma is aktív hadszínterek meglátogatását illetve az extrém - így a börtön vagy természetfeletti és halálhoz köthető - attrakciók megismerését helyezi előtérbe.

A másik oldala a hadi turizmusnak az, ami Magyarországon is inkább fellelhető, a régmúlt csatákra emlékező helyszínek. Ezek megismerése az oktatáson keresztül lenne a legegyszerűbb, ám az iskolarendszer folyamatos változása, valamint az időbeli korlátok és financiális gátak a legtöbbször az átfogó ismeretanyag megszerzését teszik lehetetlenné. Ezáltal nagyon sokan esnek el a múltról való objektív képalkotás lehetőségétől, ami zavarodottságot és az érdeklődés megszűnését okozza legtöbbeknél.

Tudjunk meg többet!

Tapasztalataimat több korosztállyal készített kérdőívezés során szereztem. Elsődleges célcsoportom a 30 és 50 év közötti korosztály lett volna ám az ő körükben tapasztaltam a legcsekélyebb érdeklődést az ilyen kulturális kikapcsolódás iránt. Így tolódott el a mintám a fiatalabb korosztály felé. A válaszadási ráta a legnagyobb az általános iskolások és az egyetemisták körében volt. A válaszokból leszűrhető volt, hogy a fiatalok inkább az interaktív szórakozást illetve a gyorsan megtapasztalható dolgokat keresik, ezért úgy tűnik, hogy a hagyományos múzeum típusnak nemigen van jövője.

A kérdőívezés mellett több hadi helyszín munkatársaival készítettem interjút melyek során kiderült számomra, hogy rohanó világunkban kialakult az úgynevezett tudatos turista. Ez a turista típus az utazásait nagy gonddal és előrelátással szervezi meg. tudatában van a lehetőségeinek, annak hogy mire költi a pénzét és annak is, hogy mennyit költ az adott programra. A tudatos turisták akárcsak a tudatos vásárlók nem pazarolják a pénzüket, számukra a legfontosabb a jó ár-érték arány. A helyszínek azonban már felismerték annak a jelentőségét, hogy megfelelő szolgáltatást nyújtsanak, és a fiatalabb korosztály számára biztosítsák a sokoldalú élményszerzés lehetőségét. Ugyanakkor az interaktív kiállítások, bemutatók szervezése és megvalósítása komoly kreatív és pénzügyi feladatot ró a látogatóközpontokra és múzeumokra.

A magyarországi hadszínterek, mint dolgozatomban is megfogalmaztam önállóan nem képesek felhívni magukra a figyelmet és olyan élményt biztosítani a turistáknak, mely minden igényt kielégít és visszatérésre motivál. Mindemellett hadszíntereink legtöbbje nem képes felvenni a versenyt a külföldi hadi attrakciókkal, de sokszor még a magyarok turisztikai úti céljai közé sem képesek bekerülni.

Mire is volt ez jó?

A kutatás közben arra jöttem rá, hogy két mód van a hadi helyszínek népszerűségének növelésére, és mindkettő az aktívabb állami szerepvállaláson alapul. Egyrészről a hadi helyszínek ismertségét és az oda ellátogatást népszerűsítő lehetőség merül fel, mely az oktatásban gyökeredzik és az alapos, átfogó ismeretek biztosítása mellett a diákok körében kirándulások vagy feladatok formájában a helyszín felkeresésében végződik. Másik oldal pedig az, hogy az állami támogatások megosztásakor fordítsanak nagyobb figyelmet a hadi örökségek karbantartására, modernizálására és promótálására.

Végül azonban akárhonnan forgattam mindenhonnan a történelemoktatás fontosságához jutottam vissza. A diákok ötödik osztályban kezdik meg a történelem tanulását és ez az a pont, ahonnan „bombázni” kellene őket az ismeretanyagok kézzel fogható felfedezésének és a tanterem nélküli történelem óráknak lehetőségeivel. A helyszínek reprezentáltsága az iskolákban, turisztikai vásárokon és a diákok által frekventált helyeken igen alacsony. Úgy gondolom, ezen kellene javítani annak érdekében, hogy Magyarország hadi turizmusa fellendülhessen.

E mellett az elmúlt években megfigyelhető egy kezdődő trend főképp a csataterek és várak környékén; az újrajátszás. Ez már korábban is megjelent, de csak igen ritkán és erősen rendezvényhez, évfordulóhoz kötötten. Ma már a legtöbb várban évente megrendezik a hagyományőrző szervezetek előadásában a vár ostromát vagy visszafoglalását. Ezt a programot kirakodó vásár és kisebb harci jelenetekben való szereplés lehetősége kíséri. Ezek a programok rengeteg látogatót vonzzanak, akik így az állandó kiállításokat is szívesebben látogatják.

A kérdőívem eredményeiből is kiderül, hogy a válaszadók legnagyobb része az ilyen látványosságokat kedveli, és szívesebben látogat olyan helyszínre, ahol ezek a programok megrendezésre kerülnek. Ugyanakkor a külföldi szakirodalomból látszik, hogy a magyarok többsége még így is a visszafogottabb interaktivitást kedveli, erre utal az is, hogy a válaszadók, még gondolatban is, mereven elzárkóztak a csatajelenetek megelevenítésében való aktív részvételtől.

Hova tovább?

A hadi attrakciók népszerűsítésében nagy előrelépés lenne, ha a hadszínterek megfelelően összeállított, érdeklődés felkeltő és könnyen navigálható honlappal rendelkeznének. Ezen felül összefogásképpen készülhetne egy olyan honlap mely az összes magyarországi hadszínteret és hadi múzeumot magába foglalja, hogy megkönnyítse a turista által még nem ismert helyszínek megtalálását, felkeresését és megismerését. A hadszínterek akár más kulturális attrakciók a szociális médián keresztül könnyebben megszólíthatnák a célközönségüket és eljuthatnának azokhoz a potenciális látogatókhoz is, akik nem keresik aktívan ezt a turizmus fajtát.

A világháló és a szociális média hatalmas promóciós lehetőségeket rejt magában, melyek már csak a kiaknázásra várnak. Egyes hadi helyszínek azonban még mindig csak a hagyományos promóciós eszközöket részesítik előnyben, így nehezen jutnak el a fiatalokhoz.

Bár már sok hadi attrakció megpróbálkozott az internet világát meghódítani - több-kevesebb sikerrel -, még mindig rengeteg feladat vár rájuk, hogy végül mindenki számára elérhetővé és érdekessé tudjanak válni.

Kodolányi János Egyetem

Kodolányi János Egyetem
Cím: 5900 Orosháza, Gyopárosi út 3/f.
Kodolányi János Egyetem
Cím: 1139 Budapest, Frangepán utca 50-56.
Telefon: (1) 238 9327

Kodolányi János Egyetem
Cím: 8000 Székesfehérvár, Fürdő utca 1.
Telefon: (22) 543-400
Impresszum | Szerzői jogok | Etikai kódex | Médiaajánlat