Az Oscar és a globalizáció

Cikk dátuma 2020. február. 18. | Kitekintő
Az Oscar és a globalizáció

Králl Kevin – televíziós műsorkészítő szak, I. évfolyam

Az est fődíját az Élősködők vitte haza

A 92. Oscar gálán a jól bevált papírforma uralta a terepet, ahogyan azt már megszokhattuk a korábbi gálákon. Azonban az “Év legjobb filmje” kihirdetésénél váratlan fordulat következett be a Filmakadémia történetében. Az Oscar, amely már lassan száz éve az egekig emeli az amerikai film dicsőségét, 2020-ra globalizációba kezdett.

 

A 92. Oscar-díjátadót a szokásos Dolby Theatre Los Angeles-i helyszínén tartották meg. Az eseményt direkten beszúrt társadalmi problémákkal kapcsolatos gondolatok és a politikai korrektség jegyeiben meghívott személyek tarkították.

Az Oscar nem is nagyon akarta rejtegetni szándékos “písziségét” a színpadon: Down-szindrómás embert kértek fel egyik díjuk átadására, miközben az őt kísérgető Shia La’Bauf gúnyos mosolyok közepette igyekezett palástolni, mennyire kínosan érezte magát egy “ilyen” személy társaságában.

Korábban az afroamerikai kultúrára és annak művészeire fókuszált az akadémia, mostanra viszont érezhetően a női egyenjogúság lengte körbe az estet.

Aki gyakorlott az Oscar történetében, valószínűleg fel sem merült benne a direkt méltatlanság érzete, hogy ez a díjátadás már nem a művészet kimondott esztétikájáról, hanem a képmutatásról szól. Habár a Oscar köntöse továbbra is mézesmadzag -hiszen a körülötte lévő erős burok tömegeket vonz a televízió, illetve az internetes streaming platformok elé - a nézőnek évről évre lehet egy erős kettős érzése a látottak alapján.

Mindennek fényében nehéz kibogozni azt a filmtörténeti kuriózumot, amely a Legjobb eredeti forgatókönyv kiosztásánál vette kezdetét: a dél-koreai jelölt, az Élősködök (Parasite) hódította el ezt a díjat. Igaz, a film korábban az európai körökben is aratott, a cannes-i filmfesztivál Arany Pálma díját is hazavitte. Mindazonáltal az európai szemle nem hatott ennyire idegennek és szokatlannak, hogy nagylelkűen elismerte Dél-Korea filmművészetét.

A szemlátomást hálás direktor, Bong Joon Ho beszédében szinte komikusan tükrözte vissza a közönség rácsodálkozását, amikor a rendezői díjat is hazavihette olyan személyek elől, mint Martin Scorsese vagy Quentin Tarantino, illetve az amerikai körökben mindeddig díjesővel jutalmazott Sam Mendes.

Harmadik díját foghatta ekkor kezében, ugyanis a jól megérdemelt Legjobb idegennyelvű alkotást is bezsebelte, de az előzetes megítélések és a papírforma szerint az Élősködők itt ért volna nyereségei végére. Az akadémia minden egyes alkalommal, más-más formában előadva tolmácsolta történelme során, hogy az idegennyelvű film csak egyfajta formaiság, elvégre a film egy univerzális, minden emberi információátadást egyesítő nyelv, így nincs különösebb határ a kettő nagyjátékfilmeket egyesítő kategóriák között.

Felmerülhet bennünk tehát a kérdés: vajon ennek apropóján mert megtenni egy ilyen rendhagyó lépést az akadémia, vagy ez is egy újabb képmutatás az Oscar mindent felülmúló, történelmi pontokat szülő nagylelkűségén.

Ugyanis az Élősködők hazavitte az est fődíját, és kétszeresen vált az év legjobb filmjévé. Motoszkálhat az emberben, hogy valóban ennyire jó film-e az Élősködők, vagy a friss módon tálalt mélyszegénységi téma dobott rajta ekkora értéket az akadémia szemében. Kétségtelenül zseniális alkotás az Élősködők, amely könnyedén zsonglőrködik a műfajkeveréssel, de talán még egy jó darabig titok lesz, miért emelte ki ezt azt alkotást a világ legrégibb filmdíjátadója ennyire.

Elképzelhető, hogy beköszönt egy nagy filmművészeti térhódítás ennek hatására Amerikában is. Az is lehet, ez csak egy ritka eset volt, hogy tessék, mi nem csak papírforma szerint jutalmazunk.

Amennyiben az Oscar folytatja ezt a globalizációs vonalat, a nemzetközi alkotók és fiatal filmesek is komolyabb babérokra törhetnek a jövőben.

Száz kérdés követhetné egymást, azonban egy dolog egészen biztos: ameddig az Oscar ennyire mámorítóan édes, addig a filmrajongók kábultan kelhetnek fel a székükből a sok egymásba ütköző érzelem és a felmerülő kérdések hatása alól.

Kodolányi János Egyetem

Kodolányi János Egyetem
Cím: 5900 Orosháza, Gyopárosi út 3/f.
Kodolányi János Egyetem
Cím: 1139 Budapest, Frangepán utca 50-56.
Telefon: (1) 238 9327

Kodolányi János Egyetem
Cím: 8000 Székesfehérvár, Fürdő utca 1.
Telefon: (22) 543-400
Impresszum | Szerzői jogok | Etikai kódex | Médiaajánlat