Államtitkár mutatta be a KJF új köteteit

Cikk dátuma 2015. február. 12. | KáVé
Államtitkár mutatta be a KJF új köteteit

Nemzeti identitás és a haza fogalma

L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára mutatta be a közönségnek a Kodolányi János Főiskola kiadásában megjelent  „A közös haza konfliktusai” és a „Történelmi traumáink” című köteteteket Székesfehérváron. 

A két történelmi témájú kötet ünnepélyes bemutatásával utolsó fázisába érkezett a főiskolán a „Társadalmi konfliktusok- társadalmi jól-lét és biztonság - Versenyképesség és társadalmi fejlődés" című projekt, amelynek keretében több tudományos igényű, kutatások eredményeit feldolgozó könyv is napvilágot látott.

Dr. Csurgai Horváth József, a rendezvénynek otthont adó Városi levéltár és Kutatóintézet igazgatója elmondta, hogy a győri Széchenyi István Egyetem és az MTA regionális kutatóközpontja is részt vett az Európai Unió által támogatott két és féléves kutatás-fejlesztési programban. A most bemutatott kötetek mellett elkészült már egy e-könyv is Nemzeti és etnikai konfliktusok a Kárpát-medencében címmel.

Kilenc szerző tizenegy tanulmányát tartalmazza a programon bemutatott két kötet, amelyeket Dr. Ujváry Gábor történész szerkesztett. A történész, a KV kérdésére elmondta, szükségesek a magyarság és a környező népek viszonyát, a korábbi századok közös hazájának konfliktusait érintő történeti vizsgálódások, hiszen gyakran napjainkat is megmérgezik a múltban eredő sérelmek. Hozzátette, hogy az Európai Unió anyagi forrással támogatja a kérdéskört érintő kutatásokat, míg a történelmi múltban gyökerező kisebbségi problémák megoldását az érintett országokra bízza. A történészek felelősségéről szólva elmondta, hogy a pozitív példák bemutatása is fontos, hogy ne helyeződjön a hangsúly folyamatosan az egymással szembeni ellenségeskedésre. Azokról a viszonylag nagyszámú példákról is essék szó, amelyek azt bizonyítják, hogy annak ellenére, hogy mindig is voltak súrlódások, az együttélés ezer évéből kilencszáz esztendő csaknem teljesen zavartalanul telt. Még a nagyobb összecsapások idején is nagyon sokan törekedtek a kiegyezésre, ennek is hangsúlyt kell kapnia - hangsúlyozta Dr. Ujváry Gábor.

Dr. Bordás Sándor, a KJF főiskolai tanára, a „Társadalmi konfliktusok- társadalmi jól-lét és biztonság - Versenyképesség és társadalmi fejlődés" című projekt negyedik alprojektjének vezetője a könyvbemutató kapcsán a KV-nak elmondta, a kérdéskör aktuális, gondoljunk az Ukrajnában kialakult konfliktusra.  Hozzátette: a nem feldolgozott történelmi traumák újra konfliktusokhoz vezethetnek. A közelmúlt egyik példája az 1991-99 közötti jugoszláv polgárháború is. A magyar kultúra történelmi traumái napjainkban is hatnak, fontos foglalkozni ezekkel.

L. Simon László sorra vette a tanulmányokat és egyenként elemezte, méltatta a szerzők munkáit. Kiemelte, valamennyien olyan történelmi kérdéseket feszegetnek, amelyek ma is hatnak, és a politikai párbeszéd középpontjában vannak: „Itt Székesfehérváron két olyan kötetet mutattunk be, amelyek két fontos problémát boncolgatnak: az egyik a nemzeti identitás, kisebbségi és többségi nemzetek viszonya a Kárpát-medencében, a másik pedig a haza fogalmának az értelmezésére tett sokirányú kísérlet arra, hogy a haza fogalma tartható-e kritika nélkül napjainkban.”

„A velünk élő történelmi traumákat nem lehet feldolgozni, nem lehet elfojtani, együtt kell velük élnünk, és azok az idő múlásával a nemzeti tudatalattiba kerülnek. Érdekes volt ez a vizsgálat, amely egyaránt foglalkozott a tatárjárással, mintegy lehetséges korabeli történelmi traumával és egyaránt foglalkozott Trianonnal, ötvenhattal. A holokauszt most nem volt a kutatás tárgya, ez egy következő projektben kaphatna helyet. ” – emelte ki a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára.

L. Simon László külön szólt a Fejér megyei kitelepítésekről készült tanulmányról, amely a svábok történelméhez kapcsolódik. Ez világosan tükrözi, hogy a vizsgált történelmi traumák (a tatárjárás, a török hódoltság, 1848, Trianon, a kommunista diktatúra és ötvenhat) mellett a németek kitelepítése is traumával járt országhatáron belül és kívül.
Azzal a ténnyel is szembesülhetünk a horvátországi magyarok helyzetével foglalkozó tanulmányból, hogy a Magyar Királyság soha nem volt egynemzetiségű állam.
Napjainkban Trianon és ötvenhat számít olyan történelmi traumának, amellyel a magyarságnak együtt kell élnie, emelte ki a könyvbemutatón az államtitkár.
Olyan tudományos programok pályázati támogatására, mint a Kodolányi főiskola február végén befejeződő projektje, nagy szükség van, szögezte le kérdésemre az államtitkár, hozzátéve, hogy szkeptikus azt illetően, hogy az ilyen jellegű kutatások eredményei eljutnak a döntéshozókhoz. „Örültem, hogy ma itt Székesfehérváron a közönség soraiban helyi politikusokat is láttam, hiszen az ő munkájuknak is fontos része az, hogy az identitásvitákban helyt álljanak. Annál is inkább, mivel az elmúlt évtizedek is bebizonyították, hogy a leghúsbavágóbb politikai viták mögött mindig identitásviták húzódnak meg”, tette hozzá végezetül.

Virágh Ildikó
    

 

Kodolányi János Egyetem

Kodolányi János Egyetem
Cím: 5900 Orosháza, Gyopárosi út 3/f.
Kodolányi János Egyetem
Cím: 1139 Budapest, Frangepán utca 50-56.
Telefon: (1) 238 9327

Kodolányi János Egyetem
Cím: 8000 Székesfehérvár, Fürdő utca 1.
Telefon: (22) 543-400
Impresszum | Szerzői jogok | Etikai kódex | Médiaajánlat