A tehetségeknek „szabad a terep”

A hatékonyságot szem előtt tartva a játszva tanulás elvét érdemes követni, nem szabad, hogy egy átlagos tárlatbemutatónak tartsa a látogató a programot. Egyre elterjedtebb az audio guide használata, ami - véleményem szerint - csak az egyéni felfedezésben segít. Ahhoz, hogy csoportosan sikerüljön az embereknek bemutatni a múzeumot és az adott kiállítást, más technikákra van szükség. A múzeumok szűkös anyagi lehetőségei azonban nem teszik lehetővé a nagyobb beruházásokat, ezért a technológiák egy része csak korlátozottan áll rendelkezésre.

Itt szeretném ráirányítani a figyelmet a qr-kód használatára. Ezt az egyszerű alkalmazást  a marketing területén néhány éve már előszeretettel használják. A Kodolányi Art Gallery előkészítése során felmerült az a gondolat, mi történik, ha nem csak reklámra használjuk fel ezt az alkalmazást, hanem egy új információhordozó eszközként alkalmazzuk.

Az eddig használt legáltalánosabb háttértechnikák az audio guide, valamint az internetes letöltések voltak. Ezek biztosították a bővebb információkat azok számára, akik igényelték a háttérismereteket. Ez a csoport bővülhet a
qr-kódokkal. Igaz, még nem kiforrott technológia, viszont nem nagy a költsége és a kódhoz hozzá tudunk kapcsolni képeket, szöveges anyagot, internetes honlapokat. Felmerülhet a kérdés, hogy ki fizeti meg az mindennek az árát, hiszen a múzeumlátogatókra nem lehet ráterhelni.  Mivel a Kodolányi János Főiskola november 12-én megnyílt tárlatán a módszert sikeresen kipróbáltuk, nyugodtam kijelenthetem, hogy ennél költséghatékonyabb módja nincs a látogatók tájékoztatásának. Ez a program telefonon keresztüli alkalmazásként működik , amely ingyenesen leölthető. Segítségképpen kitettünk egy segédletet, hogyan lehet az alkalmazást telepíteni a telefonra, amelyet a résztvevők azonnal használhattak. Tapasztalataink szerint a fiatalok számára érdekes és izgalmas a qr-kódos „tárlatvezetés”, ők rögtön kipróbálták, míg az idősebb generáció egy része idegenkedett a lehetőségtől.

A felmérések sajnos azt mutatják, hogy napjainkban egyre kevesebben járnak múzeumba,  ezért mi a fiatalabb korosztály érdeklődését szeretnénk felkelteni, a 16-28 éves korcsoportot céloztuk  meg az új módszer népszerűsítése tekintetében.  Egy qr-kockát terveztem a tárlatunkra, amelyet a rendelkezésünkre bocsátott terem plafonjáról lógattunk le, szem előtt tartva, hogy a kiállított képek és a qr-kocka összhatásban legyenek. Andy Warhol képeit qr-kódhoz rendeltük. A látogatók miután megismerkedtek az alkalmazás használatával,  azonnal felismerték a képeket. és szívesen olvasták aaz ugyancsak qr-kóddal elérhető magyar és az angol nyelvű ismertetőket. Véleményem szerint a módszer széles körben alkalmazható és sok lehetőség rejlik benne. Nagy szolgálatot tehet abban az esetben, amikor a múzeumi műtárgyakhoz hozzányúlni se lehet, sőt megközelíteni is csak korlátozottan. Például egy bútor esetében, amikor a különleges kidolgozás, faragás csak kinyitás után bukkan elénk, és láthatatlan marad a látogató számára, hiszen elképzelhetetlen és megvalósíthatatlan, hogy minden látogató nyitogassa a kiállított darabokat. Ezzel a kis alkalmazással ez is megoldható, a qr-kód segítségével láthatóvá tehetők az addig rejtve maradt részletek. A bútor melletti leírásban szerepelhet a kód, és telefonnal leolvasva azonnal láthatóvá válnak a látogatók számára rejtve maradt részletek is.

A qr-kód alkalmazása természetesen csak egyetlen lehetőség a technikai vívmányok közül, számos újdonság segítheti ezen kívül is a múzeumokban folyó  tevékenységet. A múzeumi szakembereken is múlik, hogy mennyire engednek teret az új módszereknek, milyen eszközöket használnak a fogalakozások során. 

A Kodolányi Art Gallery esetében  a qr-kód ötletét a Múzeumcafé című folyóirat cikke adta. Az alkalmazás kipróbálásának lehetőségéért pedig köszönet illeti a Kodolányi János Főiskolát, ahol a kísérletező tehetségek számára mindig „szabad a terep”.