A Kaukázus napjainkban

Cikk dátuma 2016. február. 29. | Mozaik
A Kaukázus napjainkban

Komjáthy András

Hegyvidéki turizmus, tengerpartok, gleccsertúrák

A Kodolányi János Főiskola Turizmus Tanszékének és a Magyar Földrajzi Társaság Turizmusföldrajzi Szakosztályának legutóbbi előadásán Dr. Bujdosó Zoltán PhD, főiskolai tanár, a Károly Róbert Főiskola intézetigazgatója repített el minket gondolatban egy különleges  világba a „A Kaukázus napjainkban” című előadása keretében. 

Ezt a területet két önálló hegység alkotja: a Nagy-Kaukázus, illetve a Kis-Kaukázus. A Nagy-Kaukázus, ahol bőven találkozhatunk négy-ötezer méter feletti hegycsúcsokkal. Legmagasabb pontja az Elbrusz, amely a maga 5633 méterével kivívta magának az Európa legmagasabb pontjának járó díjat. Ezt persze többen vitatják, hiszen magát a Kaukázust is már sokan nem számítják bizonyos okokból Európa területének. Ezzel szemben a Kis-Kaukázusban már egy-kétezer méter körüli csúcsokkal találkozhatunk. A Kaukázus rendkívül sokszínű és értékes állat- és növényvilágot tudhat magáénak, ezenkívül több, gyönyörű gleccserrel is találkozhatunk itt, a tíz leghosszabb európai gleccser közül négy található a Kaukázus-hegység területén.

Sokan a Kárpát-medencét tekintik a „nemzetek olvasztó tégelyének,”okkal, hiszen a történelem során rengeteg nép fordult meg és telepedett is le ezen a területen. Ennek köszönhető a Kárpát-medence rendkívül változatos genetikai sokszínűsége. A Kaukázusra ez a jelleg mondhatjuk, hogy halmozottan is igaz, hiszen ezen a nem túl nagy területen rendkívül sok nép, nyelv, kultúra, vallás lelhető fel.

Az érzékeltetés céljából említve egy adatot: ezen a nagyjából négy-öt Magyarországnak megfelelő területen ötvenegy nyelvet beszélnek. Ez nem véletlen van így, ugyanis a történelem során ez a térség az észak-déli, illetve kelet-nyugati irányú népvándorlási átjárók, folyosók mondhatni, keresztmetszetében helyezkedett el, ennek is köszönhető a rendkívül színes etnikai, vallási, kulturális összetétel. Bujdosó tanár úr saját tapasztalatai szerint nem meglepő, ha ezeken a területeken a helyieket szemügyre véve számos egymástól jelentősen eltérő arcszerkezetet, vonást vélünk felfedezni.

A nemzetközileg elismert államok mellett (például Grúzia, Örményország vagy Azerbajdzsán) több úgy nevezett de facto állam is található itt (Abházia, Dél-Oszétia), amelyeket ugyan néhány ország (köztük nem mellesleg Oroszország is) elismer önálló területként, azonban a legtöbben még mindig annak az országnak a térségeként tekintik (esetünkben Grúzia), amelytől kinyilvánították elszakadási szándékukat.

Ezenkívül van számos köztársaság, amely közigazgatásilag az Orosz Föderációhoz tartozik, melyek népei törekednek az autonómiára. Ilyen például Karacsáj- és Cserkeszföld, Észak-Oszétia vagy éppen a terület, illetve népességszám alapján az Észak-Kaukázus legnagyobb köztársaságának számító Dagesztán.

Az itteni országokra jellemzőek a zárt határok. Nem egyedülálló az az eset sem, amikor ahhoz, hogy egyik országból a másikba eljussunk, kerülnünk kell egy harmadik ország felé. Ennek talán az egyik legfurcsább példája, amikor Azerbajdzsánból a helyi lakosok Nahicsevánba (Azerbajdzsán exklávéja) szeretnének eljutni, azonban a szomszédos Örményországon keresztül nem mehetnek a lezárt határok miatt, így legtöbbször Irán felé kerülnek, hogy kvázi eljussanak saját országukból a saját országukba.

A turizmus a zárt jelleg ellenére fejlődik az itteni országokban. Túlnyomórészt, természetesen belföldi turizmusról beszélhetünk. Jelenleg elmondható az itteni területekre az, hogy a vezetés igyekszik minden rétegnek megadni a lehetőséget, hogy utazhasson, itt talán fel is lelhető némi párhuzam a 80-as évek Magyarországával is. Természetesen a nemzetközi turizmus is egyre inkább megfigyelhető ezekben a térségekben, a kalandvágyóbb, bevállalósabb kedvű utazók előszeretettel választják ezeket a desztinációkat. Jellemző, hogy a hegyvidéki turizmust összekötik a tengerpartok felé irányuló utazásokkal, továbbá, egyre inkább népszerűvé kezdenek válni az úgy nevezett gleccsertúrák.

A rendkívül színvonalas és jó hangulatú előadás végén slusszpoénként azt is megtudhattuk Bujdosó tanár úrtól, hogy az eredeti kaukázusi kefir messze nem ugyanaz, mint, amit itthon is megvehetünk a boltokban. Az eredeti kaukázusi kefir ugyanis nem folyik, kanállal kell enni és teljesen más az íze.

/Fotó: Bolfert Richárd/

 

Kodolányi János Egyetem

Kodolányi János Egyetem
Cím: 5900 Orosháza, Gyopárosi út 3/f.
Kodolányi János Egyetem
Cím: 1139 Budapest, Frangepán utca 50-56.
Telefon: (1) 238 9327

Kodolányi János Egyetem
Cím: 8000 Székesfehérvár, Fürdő utca 1.
Telefon: (22) 543-400
Impresszum | Szerzői jogok | Etikai kódex | Médiaajánlat