Kodolányisok határok nélkül

Cikk dátuma 2015. június. 03. | KáVé
 Kodolányisok határok nélkül

Interjú Mits Péterrel szakmaiságról, közösségépítésről, hazáról

Közel tíz esztendős hagyomány a Kodolányi János Főiskolán, hogy a hallgatók olyan szakmai kirándulásokon vehetnek részt, amelynek keretében megismerkednek a határainkon túli magyarlakta területek földrajzi szépségeivel, kulturális értékeivel, tradícióival, az ott élő emberek életével. Mindez érzelmileg is sokat jelent a hallgatóknak, ugyanakkor szakmai ismereteik gyarapítását és a közösségépítést is szolgálja.

Mits Péterrel, a KJF Kulturális, Kommunikáció- és Médiatudományi Intézetének intézetigazgató-helyettesével, a szemeszterenként sorra kerülő program ötletgazdájával és szervezőjével a májusi, erdélyi kirándulás apropóján beszélgettem.

Először a kezdetekről kérdeztem.

Tizenegynéhány évvel ezelőtt született az ötlet, ugyanis a főiskolának volt egy gyergyószentmiklósi kapcsolta a turizmus tanszékünkön keresztül, és én belekerültem abba Barabás Zsolt kollégámmal, barátommal együtt. Nagyon megfogott az egésznek a légköre, annál is inkább, mivel én nem jártam korábban Székelyföldön. Attól kezdve szerelmese lettem ennek a vidéknek tanárként, magánemberként egyaránt, s szerettem volna átadni ezt az érzést a főiskolai hallgatóknak is. Egy ideig Gyergyószentmiklósra jártunk, s aztán egy csíkszeredai kollégánk Kovács Tibor, Titi révén kerültünk kapcsolatba Szereda városával, illetve a Sapientia Egyetemmel. Egyébként a KJF később együttműködési megállapodást is kötött az egyetemmel. Érdekességként modom el, hogy Titi hallgatóként került a Kodolányi főiskolára, nálunk végzett, s azt követően kezdett itt dolgozni.

Erdéllyel, Székelyfölddel indult az azóta hagyományossá vált program, mára pedig kiterebélyesedett az anyaországot körbevevő magyarlakta területekre.

Valóban így van, ennek a programnak a keretében jártunk már Kárpátalján, Ungvár- Munkács- Beregszász vidékét is bejártuk, ugyanúgy a felvidéki magyarlakta területeket is. Ami még hátra van, az a Vajdaság, ahova a következő szemeszterben szeretnénk elmenni. Természetesen a programok évről-évre ismétlődnek, mostanra a székelyföldi programként állandósult a csíksomlyói búcsú.

Milyen téren jelent ez valamiféle többletet a hallgatóknak, a szakmai ismeretek és tapasztalatok gyűjtésén kívül, mit adnak még ezek a programok?

Maga a programszervezés is fontos, az andragógus hallgatók a szervezési munkában szerezhetnek tapasztalatokat, ami nagyon fontos a gyakorlati ismeretek gyarapítása vonatkozásában. Én tartom a művelődésszervezés szakmai gyakorlatot számukra, s az órák keretében is foglalkozunk ezzel a projekttel. A szakmai vonatkozáson túl pedig valóban fontosnak tartom a közösségépítést, az ismeretszerzést, a hazához fűződő érzések erősítést is.

A csíksomlyói búcsúhoz kapcsolódott a mostani, kirándulás, amelynek legszívesebben a „Kodolányisok határok nélkül” elnevezéssel illetnék. Merre jártatok és milyen élményekkel tértetek haza?

Több százezer ember vesz részt minden évben a csíksomlyói búcsún, a Szűzanya tiszteletére tartott körmeneten, szentmisén. Tudatosult a hallgatókban, hogy a búcsú a székelyek 1567-ben kezdődő, katolikus hitük megvédéséért hálát adó fogadalmi zarándoklata, amely mára már az összmagyarság legjelentősebb keresztény eseményévé vált.

Erdélyi utunk során, amíg Székelyföldig eljutunk, olyan helyeken megyünk keresztül – Nagyvárad, Csucsa, Bánfihunyad, Kolozsvár, Marosvásárhely, sóvidéki utak – ezek mind nagyon megérintik az anyaországból érkezőket. Fontosnak tartom, hogy a hallgatók ezáltal jobban megismerik történelmünket, és helyén tudják kezelni az ismereteket.

A hallgatók az indulás előtt felkészülnek egy-egy település, város történetéből, történelmi, földrajzi nevezetességeiből, műemlékeiből, s amikor az út során odaérünk, elmondják az adott ismertetőket.

Egy napot Gyimesben töltöttünk, a Gyimes völgyében három nagy - községet látogathattunk meg: Gyimesfelsőlokot, Gyimesközéplokot és Gyimesbükköt. Gyimesbükknél található az ezeréves határ, ott ér véget az ország, amelyet István király Mária kegyeibe ajánlott.

Második napon elmentünk a Békás-szoroshoz és a Gyilkos tóhoz. A Békás patak völgye a Keleti-Kárpátok leghosszabb és legszebb szurdokvölgye. A közel függőleges mészkősziklák két-háromszáz méter magasságúak. Gyergyószentmiklóstól huszonegynéhány kilométerre van a Gyilkos tó, ezt is látni kellene mindenkinek.  A tó földcsuszamlás, illetve völgyelzáródás révén keletkezett 1837-ben. A Gyilkos nevet egyébként onnan kapta, hogy a néphagyomány szerint a hirtelen feltöltődő tóban nyájak és pásztorok lelték halálukat.

A harmadik nap teljes egészében a csíksomlyói búcsú jegyében telt el. Elmentünk a kegytemplomhoz, illetve föl a nyeregbe a szabadtéri misére.

Nem maradt ki Csíkszereda sem, az oda szervezett kulturális programot is emlegetik a hallgatók.

Nem hagyhattuk ki a Mikó várat, a csodálatosan felújított Csíki Múzeumot. Egyébként a múzeum eddig is szép volt, de most, a helyreállítás után elkápráztató szépségű, és interaktív, nagyszerű kiállításokkal várja a látogatókat. Az állandó kiállítások mellett az időszakosok különlegesek, most például a gyergyószárhegyi képzőművészeti alkotótábor művészeinek alkotásai – festmények, szobrok- láthatóak.

Mik a tervek, mikor lesz a következő kirándulás?

Ahogyan említettem, minden szemeszterben elmegyünk erre a szakmai útra. Nem csak andragógus szakos hallgatóknak lehetőség ez, bármely szakról csatlakozhatnak hozzánk. Az őszi félév Vajdaságé ilyen szempontból, nappalis és levelező tagozatos hallgatók egyaránt jöhetnek velünk. Az öregdiákok közül is rendszeresen bejelentkeznek néhányan, köztük olyan is van, aki támogatja ezt a programot.

Virágh Ildikó

 

 

 

 

Kodolányi János Egyetem

Kodolányi János Egyetem
Cím: 5900 Orosháza, Gyopárosi út 3/f.
Kodolányi János Egyetem
Cím: 1139 Budapest, Frangepán utca 50-56.
Telefon: (1) 238 9327

Kodolányi János Egyetem
Cím: 8000 Székesfehérvár, Fürdő utca 1.
Telefon: (22) 543-400
Impresszum | Szerzői jogok | Etikai kódex | Médiaajánlat