"I Have a Dream"

Cikk dátuma 2013. november. 01. | Kitekintő
"I Have a  Dream"

Lőwi Ildikó nemzetközi tanulmányok  MA, II.évfolyam:

A nagy menetelés

I Have a  Dream..., kezdte híres beszédét az amerikai polgárjogi harcos , Martin Luther King. A "Van egy álmom" kezdetű beszéd, amely 1963. augusztus 28-án a Washingtoni Menetelés során hangzott el, óriási nyilvánosságot eredményezett a polgárjogi mozgalomnak. 

A polgári engedetlenség eszközét választó afro-amerikaiak harcai meghozták a sikert, a fekete bőrszín nem jelentett többé diszkriminációt és szegregációt a demokrácia országában.

Ötven évvel később a világ másik szegletében, Székelyföldön nagyot álmodott 120 ezer ember és azok az idegenbe szakadt erdélyiek, akik Los Angelestől Stuttgarton, Londonon keresztül Topolyáig meghallották testvéreik kiáltását az összefogásról, autonómiáról[1], közös politikai fellépésről. Az őshonos magyarság identitásának elismeréséről, a demokráciáról, önállóságról , idegen hatalom mentességről álmodott a világ székelysége: hétszázezer ember. Az álom testet öltött, a békés, százhúszezres tömeg ötvenhárom kilomáéteres menetoszlopban azt üzente: élnek a székelyek, nem lehet a népet eltaposni, az összefogással legyőzhetjük a hatalom akaratát.

Úgy tűnik, a trianoni diktátummal elszakított területeken élő magyar kisebbségek esetében céllá lett eltörlésük, végleges beolvasztásuk. Erről szól a felvidéki magyarság nyelvhasználatának korlátozása, a kettős állampolgárság alkotmányellenes tilalma. Délvidéken, Szerbiában, talán szebbnek tűnik a kép, a kérdés csupán az, mennyire őszinte a többségi állam szándéka, vagy csak átmeneti az enyhülés az uniós csatlakozás érdekében. Volt már erre példa, hiszen Románia éppen a csatlakozás érdekében szebbik, barátságosnak tűnő arcát mutatta a magyar kisebbség felé akkor. A jelen azonban nem ezt tükrözi. A román kormányzat régiós közigazgatási reformokkal akarja az ország közigazgatását átszervezni; nem titkolt szándéka magyar kisebbség teljes beolvasztása az új régiókba. A román miniszterhelyettes nyilatkozata szerint ugyan valóban változott a kabinet álláspontja, de csak annyiban, hogy 2014-ben mégsem vágnak bele a közigazgatási átalakításba, egy évvel elhalasztják azt. Vajon időnyerés-e ez az erdélyi magyarság számára

A lehetséges továbblépés esélyeiről Tőkés László EP képviselő  így vélekedik:

 

„A Trianon óta tartó politikai irányvonal folytatása mindig is a román politika szándékai közé tartozott. Ebbe belefér az ország területi átszervezése, a régiókra osztása. A magyarság masszív tiltakozása, a nagy székely menetelés elbizonytalanította a román kormányt. A kis lépések, az egyoldalú párbeszéd folytatása jelentette azt a minimalista politikai magatartást, amely a kormányok délvidéki, felvidéki, vagy Erdéllyel szembeni politikáját jellemezte. Egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy ez az út a kisebbségek számára nem elfogadható. Romániában világossá vált, hogy az RNDSZ feltételezett jóhiszeműsége ellenére a román egyneműsítő nemzetiségi politika nem kegyelmez a kisebbségi magyarságnak.

Mit tesz Brüsszel a kisebbségek védelmében?

Téves késztetés volt –mézesmadzag - Brüsszel részéről a magyar határon túli közösségek és a kabinetek közötti a párbeszéd szorgalmazása. Kiderült, hogy ez egy hamis út, mert a nemzeti ügyekben a brüsszeli adminisztráció nem elég érzékeny és közvetve inkább támogatja a többségi hatalom kisebbség ellenes politikáját, mint a kisebbségek emancipációs törekvéseit. Az európai polgári kezdeményezések sorozatos lesöprése a brüsszeli asztalról azt az üzenetet közvetítette Bukarestnek, hogy tovább lehet haladni következmények nélkül a kisebbség ellenes úton. A székelyek nagy menetelése azonban egy nagy feltartó erőnek bizonyult.

 A rendszerváltozáskor, majd az Európai Uniós csatlakozás időszakának folyamatában joggal gondolhattunk arra, hogy az Unió keretein belül megszűnnek az államhatárok, a nemzetek és a közösségek Európája jön létre, a csatlakozás által a kisebbségek problémái is megoldódnak. Ehhez képest illúzióinkat vesztettük el az európai polgári kezdeményezések visszautasítása nyomán. Megint csak arra döbbentünk rá, hogy nekünk magunknak kell a sorsunkat kezünkbe venni. Az öntudatra ébredés egyik kiemelkedő eseménye a nagy székely menetelés.

Stratégiaváltásra van tehát szükség, ahogy alapszinten Erdélyben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács,Kárpát-medencei szinten pedig a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács hangsúlyozta. Az összefogás szükségségét valamennyi politikai erő fennen hangoztatja. A székely menetelés bizonyította az összefogás lehetőségét, mint előre mutató irányvonalat. A tavalyi Igazság Napja - a református Székely Mikó Kollégium melletti kiállás - is ékes bizonyítéka az új iránynak, melynek kulcsszava az egységesülés. Egy olyanfajta stratégiai váltásra van szükség, mely a kisebbségi kérdést az európai politika homlokterébe állítja. Jó és bölcs kezdeményezésnek tartom Szili Katalin kérését, hogy egy önálló kisebbségi biztosi tisztséget alapítsanak az EU Parlamentben, továbbá fogadjanak el egy határozatot, amely egységes kisebbség ügyi jogi keretben rendezi a kisebbségi kérdések körét, és amely nem engedi, hogy a mintegy 40-50 milliónyi európai kisebbség az egyes tagországok önkényének essék áldozatul.

Ha Erdélyben sikerül végrehajtani azt a stratégiaváltást, amelyben az összes politikai közszereplő képes összefogni a romániai magyarság önrendelkezésének és újfajta képviseletének az ügyében, a siker nem maradhat el. Emellett azonban az a veszély is fennállhat, hogy Bukarest, Pozsony, Belgrád sorra leszerelheti a magyar önrendelkezési törekvéseket, míg Európának ezzel egyidejűleg végre szembe kell néznie az őshonos, hagyományos kisebbségek ügyével. Így a magyar ügyet is a térség stabilitásának egyik legfontosabb kérdéseként kell kezelnie.

Ide ütsz, és oda vágsz! - mondja román mondás. Ez az elv teszi szükségessé, hogy Magyarország védő hatalomként álljon az erdélyi magyarság mellett. A Ceausescu-féle homogenizációs politika folytatásával szembenálló magyar érdekérvényesítés meg akarja gátolni a magyarság további pusztulását. Gátolni akarja a pán-román szemléletben megtervezett regionalizációt, azt a nagy román nemzetpolitikát, amely kizárólag egy államban,egy nemzetben,egy vallásban egy nyelvben gondolkozik. Az erdélyi magyarok úgy érezik, joggal, hogy Erdély egy európai nagy régióként tagja Európának, és ők nem a Balkánhoz akarnak csatlakozni, hanem évszázados történelmük okán Európához.

Hogy tudja a magyar kormány a székelyföldi autonómia törekvést segíteni?

Budapest világossá tette, hogy az erdélyi autonóm törekvések támogatása az anyaország szívügye, mellettük áll, támogatja őket. Politikai követelései:

1. Székelyföld legyen önálló fejlesztési régió.

2 Székelyföld legyen önálló, autonóm közigazgatási régió.

3.Ezekről a törekvésekről induljon párbeszéd az aktualitás jegyében.

A közigazgatási átalakulás folyamata megindult Romániában. A magyar kormánynak egyértelművé kell tennie, hogy Románia fogja eldönteni saját közigazgatási rendszerének jellegét. Ugyanakkor nagyon egyértelmű kereteket szab ennek a közigazgatási átalakításnak egyrészt az Alapszerződés, másrészt pedig számos európai dokumentum, legfőképpen az Európa Tanács Kisebbségi Keretegyezménye, amely kimondja, hogy nem lehet hátrányosan megváltoztatni egy közigazgatási beosztási átalakítás révén a kisebbségeknek az etnikai arányát. Tehát nem csökkenhet az új közigazgatási egységekben az a 70-80%-os arány, amellyel jelenleg az erdélyi magyarok a saját közigazgatási egységeikben rendelkeznek. Legfontosabb előfeltétele és üzenete a székelyföldi menetelésnek az, hogy a magyar politikai pártok és a civil közéleti, polgári szereplők egységesen tudtak megnyilvánulni. Ha ezt az összefogást a magyar politika fenn tudja tartani, akkor lehet reális esély arra,hogy hatékony lesz a határon túli érdekérvényesítés. A nagy menetelés kiválóan sikerült. Elismerés illeti mind a szervezőket, mind a hatóságokat azért, hogy az alapvető szabadságjogokat - gyülekezési-és szólásszabadság - biztosították,  mert ez a  tett mindenképpen a román demokrácia javára írható./szerző megj./ A magyarság jövőjére nézve reményt keltőnek tűnik,hogy ha Románia demokratikus állammá válik, nem fogja figyelmen kívül hagyni a 700 ezer ember akaratát.”

 

I have a  Dream..., hallotta a világ 1963-ban. Az idő bebizonyította a Nobel-békedíjas polgárjogi harcos  igazát. Ha egy közösség egységesen harcol a régen áhított óhajáért, legyen az a szegregáció és diszkrimináció eltűntetése, vagy egy nép autonómia követelése, akkor előbb-utóbb összefogással megvalósul az álma. Ahogy azt Martin Luther King megjövendölte.

 



[1] A kisebbségi népcsoport autonóm területe része egy állam bizonyos területének, ahol többségben élő, országos viszonylatban általában az őshonos kisebbségi népcsoporthoz tartozók által megvalósított kormányzás működik. Ez egy különleges jogállású terület ahol gyakorolják a törvényhozó és végrehajtó hatalom bizonyos illetékességeit, e csoportok fennmaradása, esélyegyenlősége, vagyis boldogulása érdekében. A helyi kormányzatnak nagy a hatásköre az illető területre vonatkozó gazdasági, politikai és kulturális döntéshozatalban és a többi számukra fontos kérdésben. Illetékessége korlátozott nemzetközi jogosítványokat is magába foglalhat. A hátrányos megkülönböztetés megszüntetése, a politikai hatalomhoz való hozzáférés és a gazdasági esélyegyenlőség céljából jön létre

Kodolányi János Egyetem

Kodolányi János Egyetem
Cím: 5900 Orosháza, Gyopárosi út 3/f.
Kodolányi János Egyetem
Cím: 1139 Budapest, Frangepán utca 50-56.
Telefon: (1) 238 9327

Kodolányi János Egyetem
Cím: 8000 Székesfehérvár, Fürdő utca 1.
Telefon: (22) 543-400
Impresszum | Szerzői jogok | Etikai kódex | Médiaajánlat