„Global Trends: New Challenges to Political, Economic, and Cultural Development”

Cikk dátuma 2019. április. 11. | KáVé
„Global Trends: New Challenges to Political, Economic, and Cultural Development”

KJE Nemzetközi Hét: szaktekintélyek külföldről és itthonról, színvonalas előadások, érdeklődő egyetemisták

A KJE Nemzetközi Hetének csúcspontjaként ismert szaktekintélyek érkeztek az egyetemre. Többek között Christopher Coker, a London School of Economics professzora, aki előadásában arra vállalkozott, hogy az ún. civilizációs államok által jelentett kortárs problémákat tematizálja. Utalva a Polity Press gondozásában megjelent The Rise of the Civilizational State című új könyvére - amelyben az előadásában tett állítások és összefüggések részletesen és összefüggően lettek kibontva -, a liberális világrend visszaszorulásáról és a vele szemben kialakuló alternatív, de ugyanúgy expanzív és univerzális igénnyel fellépő hatalmi központokról beszélt.

Coker kulcstézise, hogy az állami terjeszkedés; ellentétben a második világháború végétől egészen a '90es évek végéig, a 2000-es évek elejéig tartó időszakkal már nem ideológiai, hanem kulturális alapokra hivatkozva történik. Ebben a kulturális alapú "puha" konfliktusban pedig a nyugat, és a nyugati liberális berendezkedés védekező szerepbe kényszerült olyan más, civilizációs igénnyel fellépő államokkal szemben, mint Oroszország és Kína. (Az iszlám teokráciák fundamentalista ágairól az előadásban nem volt szó, de a könyvében külön fejezet van róla). Hosszasan beszélt a történelmileg kódolt problémákról is, főleg Kína esetében, akinek hosszú története során ténylegesen minden "barbár" idegent sikerült a maga képére formálni, az európai fehér hódítók kivételével.

Coker professzor kitért olyan technikákra is, amiket az oroszok és a kínaiak használnak a saját kulturális fennsőbbrendűségük megalapozására és kommunikációjára. Az oroszokkal kapcsolatban elsősorban az eurazsianizmusukról beszélt, amely politikai mozgalomként az orosz civilizáció egyediségét mitologizálja a tekintetben, hogy ők sem az európai, sem az ázsiai kultúrához nem tartoznak. Kínánál pedig azt az egyre nagyobb teret nyerő kulturális nativista mozgalmat emeli ki, amelynek alaptétele, hogy a kínai nyelvet és kultúrát csak az értheti meg, aki eleve Kínában született és anyanyelveként beszéli a kínait; vagyis a kínai kultúra egyedülálló és hozzáférhetetlen más kultúrák számára.

A professzor előadásában a konfliktuslehetőségek mellett a békés együttélés lehetőségeire is kitért; ezt elsősorban egymás kultúrájának kölcsönös tiszteletében és tiszteletben tartásában látja. Előadásának fényében erre mind a nyugati liberális, mind az orosz és a kínai, egyáltalán nem liberális értékrendszerek esetében van esély, de az előadását követően az volt az érzésem, hogy nem véletlenül nem beszélt most az iszlám fundamentalizmusról.

Balogh András, volt indiai és thaiföldi nagykövet, egyetemi tanár, a KJE meghívott oktatója is beszélt a civilizációk egymásra hatásáról; a nyugat és a kelet közti kölcsönhatást adaptációként írva le; ahol a keleti kultúrák átvették és a maguk képére formálták azokat a nyugati mintákat, amelyekkel a nyugati terjeszkedés során kapcsolatba kerültek. Ezek nem csak, illetve azt is lehet mondani, hogy nem elsősorban kulturális minták voltak, hanem inkább a gazdaságban és az alkalmazott technológiákban használható innovációk, amelyekkel növelték versenyképességüket és beléphettek a nyugati szabadversenyes kapitalizmus dominálta világgazdaságba. Balog professzor előadásában a „New Global Turn”,  tehát elsősorban az önállósodásból, a saját kezdeményezésekből és a mindeközbeni gyümölcsöző együttműködésekből fakadó szemléletváltásra utalt.

A nemzetközi hét további előadói is a nemzetközi kapcsolatok ismert kutatói: mindannyian kiemelték az európai elbizonytalanodást, amelynek éppúgy vannak gazdasági, politikai, mint pszichés okai. Armand Cleese, a luxemburgi Institute for European and International Studies igazgatója, aki lázas betegen is bejött megtartani előadását a KJE hallgatósága előtt, kiemelte a Nyugat hanyatlását, de amit ő inkább a világban létrejövő új rend velejárójának lát, és – szavaiból úgy tűnt – ebbe ő bele is törődött. Öllős László, a szlovákiai dunaszerdahelyi Kisebbségkutató Intézet vezetője is a deklasszálódást hangsúlyozta: elképzelhetőnek tartja, hogy a Közép-Európára mindig is jellemző instabilitás – elmaradottság és utolérési program kettősségével jellemezhető helyzet – most már Nyugat-Európára is igaz lesz, és amely hozzá hasonlóan a világverseny szempontjából „underdog” pozícióba kerülhet.

Abban a többi előadó is egyetértett, hogy új pólusok jöttek létre a világban. Ezt emelte ki Hajtó János, a KJE professzora is, aki a hidegháborús kétosztatú világ összeomlásával egypólusúvá váló világrendet újabban felváltó hat nagyhatalmi blokkról beszélt az előadásában (USA, Kína, India, Oroszország, EU, Japán, Dél-Korea). Új szövetségi rendszerek is létrejönnek a blokkok között, emelte ki, ilyen pl. a BRIC országoké – Brazília, Oroszország, Inda, Kína, Dél-Amerika –, szemben a nyugati szövetségi rendszerrel, amelynek szerinte már nem evidens a kohéziója. A délelőttöt Sós Péter János kommunikáció- és PR-szakértő zárta találó, „Infocalypse” című előadásával, amelyben egy, a nagypolitikára is hatással lévő, szintén globális jelenséget elemzett. Ez a fake news, a hamis hírek elharapódzó jelensége. Szemléletes példákon mutatta be, hogy az igazság koncepciója kulturálisan meghatározott, és hogy a modern kommunikációs technológiák nyilvánvalóvá teszik és felerősítik azt az érzetet, hogy egymással ellentétes „igazságok” léteznek.

Az előadásokon a KJE oktatói, valamint nemzetközi és magyar hallgatói is részt vettek, s összességében úgy kommentálták a hallottakat, hogy jó volt gondolatébresztő információkat hallani a 21. század nagy kérdéseiről. 

Szöveg:Balázs Eszter,Tóth János

Fotó:Bolfert Richárd 

Kodolányi János Egyetem

Kodolányi János Egyetem
Cím: 5900 Orosháza, Gyopárosi út 3/f.
Kodolányi János Egyetem
Cím: 1139 Budapest, Frangepán utca 50-56.
Telefon: (1) 238 9327

Kodolányi János Egyetem
Cím: 8000 Székesfehérvár, Fürdő utca 1.
Telefon: (22) 543-400
Impresszum | Szerzői jogok | Etikai kódex | Médiaajánlat