„Figyelem, hogyan változik a világ…”

Cikk dátuma 2020. szeptember. 15. | KáVé
„Figyelem, hogyan változik a világ…”

Beszélgetés akkreditációról, oktatásról, kutatásról és a három kívánságról Hervainé Dr. Szabó Gyöngyvérrel

 

/Az interjú az Enigma 2001. Kiadó és Médiaszolgáltató Kft. kiadásában idén megjelent " Hervainé Szabó Gyöngyvér köszöntésére" című kötetben olvasható. A Kodolányi János Egyetem rektorhelyettese 1998 óta főállású oktatója az intézménynek, tudományszervezői, tudományos és kutatói tevékenysége nemzetközi szinten elismert. A közéleti tevékenységtől történő búcsúzása kapcsán pályatársai, kollégái a kötettel tisztelegtek a tudós, az oktató, a nagyszerű ember előtt./

 

„A tudós feladata a keresés, szüntelen kutatás. És ha talált valamit, ha felért egy csúcsra, akkor látja csak, milyen nagy terület nyúlik előtte, amely még teljesen ismeretlen, feltárásra, kutatásra vár. Szóval, ha a keresés sikerrel jár, akkor egyre több és több keresnivalót talál. Nem tudom, végére ér-e ennek valaha az emberi tudomány, más szóval, lesz-e valaha idő, amikor mindent tudni fogunk, amit tudni érdemes.” /Pheidiasz/

Két évtizede is van annak, hogy először találkoztam Hervainé Dr. Szabó Gyöngyvérrel. Lenyűgözött a tudása, motiváltsága, s valahogyan mindig jól éreztem magam a társaságában. Újságíróként szerettem interjút készíteni vele, s örültem, amikor szakmai kommunikációt taníthattam az általa vezetett szociális munka szakon. Kedvelem sajátos humorát is, s bár az alábbi interjúban jobbára a munkáról esik szó, a rádióstúdióban, ahol felvettem a hanganyagot, jókat derültünk a beszélgetés során.

Fontos eseménynek számít a Kodolányi János Egyetemen a tavalyi akkreditációs eljárás, s mivel Gyöngyvérnek oroszlánszerepe van a sikerességben, erről kérdeztem először.

A Magyar Akkreditációs Bizottság határozata alapján 2024. november 15-ig hatályos a KJE akkreditációja. Hogyan készült az egyetem a tavaly őszi akkreditációs vizsgálatra?

A készülődés az akkreditációtól, akkreditációig tart, tehát amikor az előző akkreditáció lezajlott 2014-ben, meghatározták feladatokat, azokat meg kellett valósítani. Ütemtervet készítettünk, folyamatosan dolgoztunk. Az egyik legnagyobb kérdés az volt, hogy ki lesz az intézmény fenntartója, mert nem igazán volt megnyugtató a bizottság számára az önálló főiskolai közalapítvány, mint fenntartó.

De hiszen ez huszonöt  évig így volt...

Igen, de miután pénzügyi forrásokat nem biztosított az intézmény részére, ugyanakkor egy bürokratikus kuratórium működtetésével lelassította az intézményi menedzsment-folyamatokat, nem volt alkalmas arra, hogy a 2011-es felsőoktatási törvényt követően ez az alapítvány fenntartóként végezze a munkáját. Másrészt megszűnt a törvényben az a lehetőség, hogy önkormányzatok is tarthatnak fenn felsőoktatási intézményt.  Tehát törvényi kötelezettség is volt az önkormányzat által fenntartott önálló főiskolai közalapítvány - mint fenntartó – megszüntetése, és egy üzleti szervezet vett át a fenntartás funkcióit a Kodolányi esetében.  

Mikor szűnt meg az alapítvány, és milyen szervezet lépett a helyébe?

2016 tavaszán az intézmény saját kezébe vette a működtetést és a fenntartást, ettől fogva megnőtt a szenátus és a rektor felelőssége, továbbá az intézmény gyorsabb, határozottabb válaszokat tud adni a felsőoktatási törvény adta változásokra, ha intézkedésekre van szükség.  2015-ben egy új minőségirányítási rendszer lépett életbe az európai felsőoktatásban. Az Európai Felsőoktatási Térség minőségbiztosításának standardjait és irányelveit tartalmazó dokumentumban – az ESG 2015-ben - nagy hangsúlyt kap a hallgató központú oktatás bevezetése. Ez azért fontos és érdekes, mert a minőség nézőpontokba és szemléletekbe a vevő szerepe kiemelt és fontos. Ezt a fontos szempontot bevezették az oktatás vonatkozásában is.

A Kodolányi megelőzte mindezt, hiszen már 2014-től alkalmazza azt a képzési modellt, amelynek fontos tétele a hallgatóközpontú szemlélet. Az Európai Innovációs Díjjal és Magyar Termék Nagydíjjal elismert PIQ&Lead modell jól bevált gyakorlattá vált az utóbbi fél évtizedben a KJE-n.

Igy van. A mi programunk és modellünk eleve hallgatóközpontú modellként működött, és lényegében az volt a feladatunk az elmúlt években, hogy a modell teljes egészében megvalósuljon. Ez meg is történt, és a legutóbbi akkreditációs értékelés egyik fontos eleme volt, hogy miként sikerült megvalósítani a programot, miként sikerült a kutatási célokat teljesíteni, és miként sikerült az intézményfejlesztési célkitűzéseket realizálni az elmúlt időszakban. 2016-ban áttekintettük az ESG 2015 rendszernek való megfelelés szintjét a Kodolányin. 2016 tavaszán elvégeztünk egy köztes önértékelést, és megfogalmaztuk a feladatokat, intézkedéseket. Egy intézkedési tervet fogadtunk el, és 2019-re, amikor az akkreditációs eljárást kérte az intézmény, megvalósítottunk minden olyan célkitűzést, amit ezek a szempontok tartalmaznak.

Úgy fest, a legjelentősebb feladatokkal elkészült az egyetem addigra, amikor elindult az akkreditációra történő felkészülés. Mi volt még hátra?

Létrejött egy akkreditációs önértékelési bizottság Dr. Kovács László oktatási rektorhelyettes, Lőrinczné Dr. Bencze Edit és Dr. Mócz Dóra, képzési intézetigazgatók és dr. Bartha Adrienn tanulmányi igazgató részvételével. Fél éven át készítettük elő az akkreditációs programokat, ezeket az anyagokat a Minőségfejlesztési Tanács két ülésen is megvitatta, majd elfogadta a jelentést. A szenátus és a rektori tanács is részt vett a munkában. Azt tudom mondani, hogy minden témakörben abszolút felkészültek voltunk.  Nemcsak olyan szempontból készítettük el az önértékelést, hogy megfeleljen a MAB szempont rendszerének.  Készítettünk egy IFQM központú minőségi önértékelést is, és megállapítottuk, ha nemzetközi pontozási rendszer alapján néznénk az egyetem teljesítményét, akkor a hallgatóközpontúságban nemzetközi kiválósági szinten vagyunk, és a legtöbb pontban szintén dobogós szinten áll a Kodolányi. Hetven oldalas dokumentumot készítettünk, plusz két negyven oldalast a képzési területekre vonatkozóan, továbbá a szaki anyagok ugyancsak harminc-negyven oldalasak voltak. Áttekintettük a Kodolányi működésének minden területét, értékeltük az összes szakot.

Hogyan fogadta a Magyar Akkreditációs Bizottság ezt a jelentést?

Az Akkreditációs Bizottság az intézményi működési teljesítményt és a minőségi rendszer megfelelőségét egyaránt vizsgálta. Tulajdonképpen elismerték azt, hogy az IFQM modell - amelynek alapján dolgozik a Kodolányi - nagyon jó vezetési modell. Kiemelte azt, hogy számos területen sikerült a Kodolányinak versenyképessé válni a magyar felsőoktatásban. Megállapították a távoktatás és az online oktatás fontosságát. A Skypefor Business úttörője a magyar felsőoktatásnak. Azt mondhatjuk, hogy ez a fogadtatás elismerte a Kodolányi munkáját.

Dr. Szabó Péter rektor úgy fogalmazott, hogy a sikeres akkreditációban oroszlánrésze van a munkádnak. Most, hogy az akkreditáció lezajlott, mik a legfontosabb következő feladataid?

Mint minden értékelés, ez az értékelés is tartalmaz fejlesztendő területeket. Az egyetemmé válás komoly kihívást jelent az intézmény szempontjából. Az egyetemi tanári kinevezéseket erősítenünk kell. Ennek kapcsán minden munkatárs, minden oktató szempontjából fontos, hogy megnézzük, az egyetemi tanári címhez képest hol áll, milyen szintre jutott el.  Ennek kapcsán elkészítünk mindenki esetében egy önértékelést és egy személyre szóló fejlesztési tervet és programot. Ehhez kell átalakítani a foglalkoztatási követelményrendszert. Új stratégiára van szükség. 

A minőségi rendszer fejlesztésében is van feladatunk, mert az IFQM elfogadta a 2020-as modellt és nekünk adaptálódni kell ehhez is. Tehát a minőségi rendszer fejlesztése, a kutatásfejlesztés és az oktatói foglalkoztatás támogatási rendszerének kialakítása egyaránt hangsúlyt kap.

Két évtizede dolgozol a Kodolányi János Egyetemen. Mennyiben változtak meg a feladataid az elmúlt évek alatt?

Semmi nem változott, ugyanazt csinálom, amit '98-ban, amikor idejöttem. Úgy tűnik, az akkreditáció öt évenként visszatérő feladat marad, folyamatos fejlesztést igényel, méréseket, értékeléseket, kutatás-szervezést. Minden időszakban más és más feladatot jelent. A kilencvenes évek elején a kutatás, igazgatás rendszerét kellett kialakítani.  2000-ben fogadtuk el az első kutatási stratégiát, 2014-ben a következő programot az Európai Unió keretprogramjaihoz igazítva.

A 2014-es program megvalósítása után most az egyetemi szintű programok kialakítása jelenti a nagy kihívást. Az intézményi fejlesztési programok elkészítése, a stratégia dokumentációinak az összeállítása tartozik hozzám. Ennek szerves része a pályázati rendszer. Itt is új fejlesztési dokumentumokra lesz szükség, hiszen a Kodolányi az uniós tagság óta az uniós programozáshoz igazította a fejlesztési programokat. Fel kell készülni a 2021-es évre, hogy a felsőoktatási modernizációs törekvéseknek meg tudjunk felelni.

Azt mondják rólad a kollégáid, hogy rengeteget dolgozol. Mely témák, feladatok a legkedvesebbek számodra, mi ad újabbnál-újabb motivációt a munkához?

Oktatóként két terület tartozik hozzám; a nemzetközi kapcsolatokban a globális kormányzás, valamint a regionális kormányzás. Azt gondolom, hogy ezen a területen abszolút elfogadott oktató vagyok, mint hazai, mint nemzetközi szinten. A közpolitika, nemzetközi közpolitika kérdéseihez kapcsolódnak a témák és tárgyak, amelyeket oktatok.  A kutatások, amelyeket az utóbbi időben folytattunk, a jól-léthez kapcsolódnak. Megjelennek nemzetközi szinten is, megjelennek a szakpolitikai szintjén is. A szociális munka képzésében sikerült egy olyan nézőpontot kialakítani, amely meghaladja a korábbi korszakok ideológiai nézőpontú szociális munkás képzését. A jól-létközpontú szociális munka-oktatással a magyar szociális munkás képzésben úttörők vagyunk.

A szociális munka alapszak OTDT Mestertanár Aranyéremmel kitüntetett szakfelelőse vagy, szakértőként részt veszel az Educatio Kht. Integrált Pedagógiai Modell programjának továbbfejlesztésében és a szociálpedagógiai nézőpont kidolgozójaként tartanak számon. A szociális munka szak hazai alapítójaként, megújítójaként sokat tettél. Hogyan kezdődött mindez?

Szirmai Viktóriával csináltuk ezt ketten.  Egyrészt a területi nézőpont, a várostérségi egyenlőségek, másrészt pedig a jól-lét központúság, ami a kutatási programban a társadalmi háttér és a szociológiai kutatások elemzéseként megjelenik. Utóbbi a Szirmai Viktóriához köthető csoporthoz tartozik. A közpolitikai rész kutatása tartozik hozzám, és ehhez készültek olyan kiadványok szakkönyvek, amelyek ma már elfogadottak, és más egyetemeken is a mi jól-léti anyagainkból, az én tankönyvemből oktatnak. A minőségirányítás a harmadik terület, ami szakmailag elméleti szinten és a minőségtudomány szempontjából is izgalmas. Ez egy segédtudomány, a menedzsment tudománynak és a menedzsment ismereteknek a része. A szolgáltatás-tudományi nézőpont kialakítása nagyon fontos minden szak esetében. A Kodolányi egyetem olyan képzéseket oktat, amely a szolgáltatás területéhez és nem az ipari területhez tartozik.

A szolgáltatási minőség kutatása természetesen izgalmas olyan szempontból, hogy a minőségügyi rendszerek fejlődése mit jelent. Itt csatolnék vissza az akkreditációhoz, mert összekapcsolódik - mondjuk a nemzetközi kapcsolatok vagy a szociális munka oktatásában - a szolgáltatások minősége vagy a felsőoktatási szolgáltatásminőség.  Ez messze több, mint egy akkreditációs kérdés. Ezen a területen nemzetközi szakértővé sikerült fejleszteni magam. Egyrészt akkreditációs szempontból, másrészt a szolgáltatásminőség nézőpontjából. Ha össze akarom foglalni a különböző területeket, hogyan állnak össze egésszé, akkor azt mondhatom, hogy a közpolitika, a közpolitika kutatása fejlesztése a kulcsszó.

Beszéljünk a kutatói munkádról a publikációk vonatkozásában is. Lehetne-e számszerűsíteni, hány tankönyvet, könyvet írtál, hány publikációd jelent meg az elmúlt évtizedekben? 

Százhúsz feletti a publikációk száma. Azzal, hogy az ember húsz éven át vezető pozíciót tölt be, nyilvánvaló, hogy ez lehetőséget teremt, ugyanakkor elveszi az időt a szakmai tudományosságtól. Aki vezető feladatra szánja magát, annak számolni kell azzal, hogy az elméleti tudományosságtól az idő és az energia erre a területre orientálódik. 

Elvitathatatlan a tudományos munkásságod, ugyanakkor rektorhelyettesként erőteljesen letetted a névjegyedet a Kodolányi egyetemen is.  Mit jelent neked a Kodolányi, miért fontos?

Nagyon nehéz meghatározni. A Kodolányi nagyon izgalmas projekt. Amikor átjöttem a geodéziai főiskoláról, ott egy dinamikus főigazgató volt, aki a Geodéziai Világszervezet elnöke volt egyben. Számtalan konferenciát szerveztünk, számtalan fejlesztési projektben, többek között a földhivatalok modernizálásában vett részt az intézmény. Akkor megértettem, hogy bármilyen kis intézményről és apró szervezetről van szó, ha jól vezetett, akkor világszinten is tud produkálni. A Kodolányiban rejlő lehetőségeket - amikor idejöttem - még nem láttam világosan. Ugyanakkor azt elmondhatom, hogy messze dinamikusabban működött, működik, mint az állami intézményrendszer. Ami miatt szívesen vállaltam ezt a hosszú időszakot, amiatt történt, mert itt mindig megvalósíthatta az ember, ha volt egy jó programja. Kihívást jelentett a feltételek megteremtése, ha volt pénz, ha nem. A Kodolányi 2000 óta stratégiai menedzsment alapján működő intézmény. Ez nem igazán mondható el az összes többi felsőoktatási intézményről. 2002 óta minőségi módszerekkel, eljárásokkal vezetett, ezek jelentenek rutin feladatokat és kihívásokat is. Örülök annak, hogy két nemzetközi innovációs díjat sikerült elnyerni vagy annak a közelébe kerülni. 2014-től Európai Innovációs Díjjal  büszkélkedhetünk, 2019 nyarán pedig az IFQM innovációs kihívás kategóriájában jutottunk be a döntőbe, és három szereplővel együtt második helyezést értünk el.

A beszélgetés végéhez közeledve, nem tervek, hanem kívánságok megvalósulásáról kérdeznélek. Kérlek, gondolkodj el azon, milyen kívánságokat fogalmaznál meg az elkövetkező évekre magadnak, ha biztos lehetnél abban, hogy azok teljesülhetnek.

Azt szeretném, ha sikerülne a Kodolányit egyetemi szinten megszilárdítani. Nagyon fontosnak tartom azt, hogy ne csak elszenvedői legyünk a felsőoktatás politikának, hanem alakulhasson olyan helyzet is, amikor formálói és moderálói lehetünk. Nyilvánvaló hogy a magán felsőoktatási intézmények nem a fő csapását jelentik a magyar vagy az európai oktatás politikának, ugyanakkor olyan tapasztalatokkal bírnak, amelyik példaértékűnek lehetnek az állami menedzsment szempontjából. 

Az is szerepelne a kívánságlistámon, hogy a munka és a szabadidő kiegyensúlyozott legyen az életemben. Szeretek utazgatni, olvasni, s ezek időnként összefüggenek valamilyen szinten. Tavaly ősszel Isztambulban voltam egy Erasmus program keretében, és most feladatul tűztem ki magamnak, hogy utánanézzek az iszlám vallásnak, az iszlám államiságnak, a nemzetközi kapcsolatoknak. Mostanában az ezzel kapcsolatos alapvető tudományos munkákat nézem és olvasom.

Ha a  „jótündér” további lehetőséget ad kívánságlista készítésére, lenne-e magánéleti vonatkozás vagy lenne-e nem tudományhoz, hanem mondjuk művészetekhez kapcsolódó kívánságod ?

Harminckét éve élek házasságban, szeretném megőrizni olyannak, amilyen. Művészetek? Legyen több időm a szépirodalomra. Kedvenc íróm Don DeLillo, az egyik legdivatosabb amerikai szerző. A posztmodern irodalmi irányzat egyik legismertebb alkotójának tartják, és számomra nagyon érdekesek a regényei. Ezen kívül szeretem az útikönyveket is, leginkább a korábbi utazók útleírásait. Izgalmas újraolvasni például Marco Pólót. Nála nem az az érdekes, hogy Kínában járt, hanem az, hogy mit mond Kínáról, az akkori viszonyokról. Az útleírások nyomon követik a folyamatokat. Azt figyelem, hogy hogyan változik a világ.

Kép és szöveg: Virágh Ildikó

KJE – kommunikációs vezető, főszerkesztő

Kodolányi János Egyetem

Kodolányi János Egyetem
Cím: 5900 Orosháza, Gyopárosi út 3/f.
Kodolányi János Egyetem
Cím: 1139 Budapest, Frangepán utca 50-56.
Telefon: (1) 238 9327

Kodolányi János Egyetem
Cím: 8000 Székesfehérvár, Fürdő utca 1.
Telefon: (22) 543-400
Impresszum | Szerzői jogok | Etikai kódex | Médiaajánlat