IV. alprojekt: A nemzeti és etnikai kisebbségi és többségi társadalom kulturális kohéziójának erősítése

Az eszmetörténeti megközelítés céljai

• A konzorciumi partnerek a nagy történelmi megrázkódtatásokat megélt, traumatizált Kárpát-medencei közösségek jelképes polgárháborúinak eredetét igyekszenek meghatározni, elsősorban olyan, az itt élők számára sorsdöntő dátumokra koncentrálva, mint 1848–49, 1867, 1918–1920, 1938–1941, 1944–1945, 1945–1948, 1956 és 1989.
• Egymással versengő áldozat-szerepeket és elégtétel-kereséseket fednek fel ezek a jelképes polgárháborús helyzetek, amelyek szereplői a politikai közösség szimbolikus terében és idejében megjelennek, és különböző jelentéssel ruházzák fel a közösségi teret, időt és az azok által megjelenített korábbi eseményeket. Ennek a magatartásnak az elméleti hátterét kívánjuk vizsgálni.
• Annak érdekében, hogy alapkutatások révén feltárjuk és értelmezhetővé tegyük azokat a szerep- és értékelési mintákat, amelyek a traumatizált helyzetek értelmezésére, időnként feldolgozására irányultak a Kárpát-medencében, és főleg Magyarországon a 19–20. században, elsősorban a rendszerváltások idején.
• Ily módon a megosztottságoknak, s a hozzájuk kapcsolódó párhuzamos emlékezetépítési típusoknak a feltárására, okaik meghatározására és bemutatására kívánunk vállalkozni.
• Hiszen ezek mögött többnyire rossz célkitűzések, hamis minták és félrevezető történelmi tapasztalatok, traumatizáló élmények húzódnak, amelyeket józan helyzetfelismeréssel és kellő empátiával lehet és szükséges tudatosítani.
• Ebben pedig az egyéni és közösségi szocializációs minták, kollektív identitásprogramok fontos szerepet játszanak, ezeket szeretnénk felmutatni.
• Célként fogalmaznánk meg, hogy e közösségeknek olyan játékszabályokat, szocializációs mintákat kell kialakítani, amelyeket mindenki begyakorol és betart. A politikai közösség valamennyi tagjának el kell elfogadnia néhány közös alapértéket, az egyenlő emberi méltóságot, a szabadságot és a demokráciát, a hatalom forrásaként a népszuverenitást, és a hatalom mennyiségének és központosításának ellenszereként a hatalommegosztás, a fékek és ellensúlyok rendszerét. A meggyőződés, a lelkiismeret magánüggyé válik, a magánszféra pedig elfogadottá, amelytől elszakad a közösséghez tartozás kritériuma.
• A szovjet birodalom által megszállt, vazallus államokká tett közép- és kelet-európai országok rendszerváltása, a tekintélyuralmi oligarchikus rendszereket felváltó demokratikus politikai keretek kiépítése nem társulhatott a demokratikus politikai kultúra és szocializáció magától értetődő mintáival és formáival.
• A demokratikus politikai kultúra és szocializáció mintái és formái hiányoztak és máig hiányoznak, így megteremtésük feladat, nem pedig adottság. Kialakításukat nehezíti – egyebek mellett – a politikai kultúra töredezettsége, ellentétek által meghatározott jellege, zárványszerűsége, az átélt vagy áthagyományozott eltérő élmények feldolgozatlansága.  A pályázat az örökség és a programok számbavételével a pozitív szocializációs minták meghonosítását segíti elő.
• A vizsgálat során alkalmazni kívánt tevékenységek/módszerek:
• Történelmi traumaelemzés és traumafeldolgozás: esetelemzések, értelmezési keretek, kontextusok kidolgozása
• identitás-és emlékezetpolitikai elemzés és összehasonlítás
• beszédaktus-elemzés alkalmazása szövegekre, képekre és hanganyagra, politikai nyelvek feltárása, elemzése, összehasonlítása
• fogalomtörténeti módszer
• mentalitás-elemzés
• kollektív identitás program-elemzés
• nemzeti történetírás-értelmezések.

A nemzeti és etnikai érdekérvényesítés intézményi kooperációs modelljeinek feltárása (a konfliktuskezelő és mediációs programok vonatkozásában)

Ennek keretében elvégzendő tevékenységek:

• Komplex kérdőívek kidolgozása a meghatározott területekre vonatkozóan. A nemzetközi kutatásokban is alkalmazott kérdőíves eljárások bevált módszerek a társadalmi problémák vizsgálata esetében, mivel viszonylag objektív eredményeket produkálnak.
• Célcsoportok meghatározása: Magyarországot legalább három régióra osztanák föl, illetve néhány nagyvárost és a hozzá tartozó területek kerülnek kiválasztásra. A minta meghatározása a statisztikai eloszlások alapján, és/vagy réteges mintavétellel történik.
• A kérdőívek lefordítása németre, szlovákra, románra, szlovénre, a Kárpát-medencén belül elsősorban ezeket az EU-tagállamokat vonják be a kutatásba.
• Betanítjják a kérdezőbiztosokat, beviszik az adatokat az SPSS rendszerbe, értékelik azokat, az eredmények összegzésre kerülnek, majd publikálják azokat.
• Mélyinterjúk készítése véleményformáló személyiségekkel, a célcsoport meghatározásával (a mélyinterjú vezérfonalának kidolgozása; az adatok bevitele az SPSS rendszerbe; azok értékelése, megírása majd publikálása, a kérdőív eredményeivel kiegészítve).
• A kapott eredményeket bedolgozzák a konfliktuskezelés elméleti rendszerébe, meghatározzák a célcsoportot a konfliktuskezelés szempontjából.
• A konfliktuskezelő és mediációs program, illetve annak technikája a gyakorlatban is kipróbálásra kerül, remélhetőleg a Humán Erőforrást Fejlesztő Házakban.

Újdonságtartalom

Az alprojekt a magyar kultúra történelmében elszenvedett traumák mai mentálhigiénés állapotokra gyakorolt hatásai bemutatásának a szempontjából teljesen új területet vizsgál. Ugyancsak újdonságot jelent a konfliktuskezelési programok, az intézményesített konfliktuskezelési lehetőségek (Humán Erőforrást Fejlesztő Házak), illetve a közoktatásban használható óratervek kidolgozása. Valamennyinél kiválóan alkalmazhatjuk a gyakorlatban is az alprojekt elméleti kutatásainak eredményeit.