A Neveléstudományi Tanszék a főiskolán folyó hagyományos és BA típusú képzések neveléstudományi és pszichológiai tárgyait gondozza. A tanszék főállású és óraadó munkatársainak szakmai tevékenysége, az általuk publikált számos tankönyv, tanulmány, hazai és nemzetközi konferencián tartott előadás hozzájárult a neveléstudomány szerteágazó területeinek tartalmi gazdagításához. Az oktatók kutatási területeiken olyan kiemelt feltáró, elemző munkát végeznek, amely a tanszék gondozásában lévő képzések elméleti és gyakorlati hátterének folyamatos korszerűsítéséhez jelent garanciát. A nemzetközi tendenciákkal összhangban, a munkatársak ilyen irányú törekvése szakmai alapot ad a BA típusú képzések és a szakmai továbbképzések tartalmi sokrétűségének biztosításához.
A tanszéken folyó képzések:
A kutatás-fejlesztési tevékenység kezdetektől fogva kiemelt szerepet kap a Neveléstudományi Tanszék életében. A Neveléstudományi Kutatóközpontunk vezetője Dr. Tölgyesi József. A Kutatóközpont fő feladata a pedagógiai kutatások szervezése, és tanulmányok, kötetek, folyóirat megjelentetése, felolvasó ülések, konferenciák tartása. A kutatóközpont kapcsolatot tart az MTA Veszprémi Területi Bizottsága (VEAB) Neveléstudományi Szakbizottságával. Ennek két munkabizottsága (neveléstörténeti, alternatív pedagógia) tevékenységének koordinálását is a központ látja el. Az egyes munkabizottságok elnökei a főiskola tanárai. A neveléstörténeti munkabizottság elnöke Dr. Szabó Péter, az alternatív pedagógiai bizottságot Dr. Torgyik Judit vezeti. Együttműködik az MTA VEAB- régióba tartozó hat megye pedagógiai intézeteivel, a felsőoktatási intézményekkel és külföldi felsőoktatási, szakmai szervezetekkel.
A szinergetikus hatás elérése miatt tanszékünk több közös kutatási-fejlesztési projektben is részt vett főiskolánk Német Tanszékével, ebből kiemelkedik az Oktatási Minisztérium által is támogatott, Dr. Perjés István vezetésével zajlott: "Főiskolai hallgatók edukatív kompetenciájának fejlesztése" című kutató-fejlesztő munka (1998-2001), melynek eredményei növelték oktatóink módszertani eszköztárát.
Dr. Bábosik István az iskolai hatásrendszer optimalizálása témában végzett kutatást (2006), amelybe osztrák és német neveléstudósok (Richard Olechowski, Marianne Wilhelm, Ewald Johannes Brunner, Martin Schuster) is bekapcsolódtak, a munka eredményeként egy nemzetközi kötet készült el, amely a minisztérium munkáját segíti.
Dr. habil. Réthy Endréné nemzetközi együttműködésben Az inkluzív pedagógia curriculumának kidolgozásában vett részt (2001-2005). A program koordinátora Pädagogische Akademie des Bundes Oberösterreich, Linz, tagjai pedig: Universität zu Köln, Universität Bremen, University of Glasgow, Pädagogische Akademie des Bundes in Wien, Hogeschool van Arnhem en Nijmegen, Högschoolen i Hedmark, Elverum. A kutatócsoport nevéhez fűződik egy tanár-továbbképzési tanterv kialakítása is, amelyet INTEGER-programban készítettek el.
Tanszékünkön Dr. Karlovitz János Tibor Békésy György-ösztöndíj keretében (2001-2004) Európa-ismeretek az általános iskolák felső tagozatán címmel vizsgálódott.
Dr. Karlovitz János Tibor (2001-2002) az OM által támogatott 5. sz. Tankönyvpályázat: A tankönyvek hatásvizsgálatát tűzte ki célul. A tankönyvek és más információs eszközök kapcsolata. Hagyományos és modern "taneszközök" az ének-zene órán témavezetőjeként tevékenykedett.
Dr. Karlovitz János Tibor (2001-2002) az OM által támogatott 6. sz. Tankönyvpályázat: A környezeti nevelés tankönyveinek nyelvi érthetősége. A környezeti nevelés tankönyveinek nyelvi elemzése, a szülők szerepe a tankönyvi szövegek értelmezésében c. kutatás témavezetőjeként dolgozott.
2005-ben az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal pályázatán "Nők-férfiak esélyegyenlőségével kapcsolatos diákrendezvények felsőoktatási intézményekben" c. projektünk kapott támogatást, melynek keretében szabadegyetemi előadás zajlott főiskolánkon. Az előadások anyagából kötet készül, amelyben mind a pedagógia (Dr. Torgyik Judit), a pszichológia (Dr. Séra László, Dr. Kalamár Hajnalka), a szociális tanulmányok (Hervainé Dr. Szabó Gyöngyvér, Kevy Bea, Hordós László), a kommunikáció, az angol tanszék oktatói is egy-egy írással részt vállaltak. A mű jól hasznosítható mind a pedagógiai, mind a szociális képzésben.
Dr. Torgyik Judit témavezető által az Egészségügyi Minisztériumhoz benyújtott Egészségfejlesztési alapismeretek pedagógusok alapképzésében c. tananyagfejlesztő munka a Nemzeti Népegészségügyi Program keretében valósul meg (2005-2010). Közreműködő résztvevő: Dr. Kalamár Hajnalka. A projekt célja, hogy a pedagógusok képzésébe bekerüljenek az alapvető egészségfejlesztési ismeretek, amelyekkel leendő tanítványaik nevelését megfelelőképp irányíthatják. A projekt öt éves fenntartása alatt számos hallgató képzése bővül az egészségfejlesztés témaköreivel.
Az ELTE által vezetett országos konzorciumban, a "Új BA struktúrához igazodó bölcsész tananyag-rendszer kialakítása" c. HEFOP 3.3. tananyagfejlesztési projektben Dr. Torgyik Judit témavezetésével Multikulturális nevelés c. tananyag készül, amelyet 17 felsőoktatási intézményből álló konzorcium tud hasznosítani (2005-2006). A kötet társszerzője Dr. Karlovitz János Tibor.
Célzott munkaerő-piaci kutatás a Közép-dunántúli Régióban című vizsgálatunk (20006-7) közt zajlott. A vizsgálat a Pedagógia, Közgazdaságtan tanszékünk (Dr. Mile Csilla) kutatói közösségének együttműködésében, és a tehetséges hallgatók bevonásával történt. A projekt témavezetője: Hinek Mátyás, a kutatás vezetője Torgyik Judit. A felsőoktatás és a munkaerő-piac kapcsolatának megismerésére, a szükséges régiós fejlesztési irányok feltárására, modernizációs javaslatok megfogalmazására irányult a Regionális Operatív Program támogatásával. A vizsgálat célja: a régió munkaadói részéről mutatkozó elvárás-rendszer megismerése a diplomás pályakezdőkkel kapcsolatban, a friss diplomásokkal kapcsolatos elégedettség felmérése, a felsőoktatás fejlesztéséhez, a munkerő-piaci igényekhez való jobb alkalmazkodáshoz információk gyűjtése. Ennek érdekében a régió legjelentősebb, 40 nagy és középvállalatának (pl. Videoton Holding, Dunaferr, Denso, Herendi Porcelánmanufaktúra, Danone, Bábolnai Ménesbirtok stb.) HR-menedzserét kérdeztük ki strukturált interjúval, amely 10 fő kérdéscsoportot érintett. Ezek közt: a jelenlegi munkaerő-igény és a jövőbeli előrejelzése, friss diplomások alkalmazása, felsőfokú szakképzéshez való viszony, a diákok szakmai gyakorlata a vállalatoknál, a felsőoktatás és a cég kapcsolata, továbbképzések a vállalatnál, állásbörzéken való részvétel, K+F tevékenység. Az eredmények komoly fejlesztési lehetőségeket jelentenek a régió felsőoktatása számára.
Országos Kiemelésű Társadalomtudományi Kutatás (OKTK) keretében, a Miskolci Egyetem Neveléstudományi tanszékével való kooperációban zajlott a Pedagógusok hozzáállása a multikulturális neveléshez c. vizsgálatunk (2006). A Miskolci Egyetemről Dr. Karlovitz János Tibor, a KJF-ről Dr. Torgyik Judit volt a téma vezetője. Célja két régió tanárai viszonyulásának megismerése a társadalmi sokszínűség (etnikai kisebbségek, fogyatékkal élők, fiúk, lányok, vallási sokféleség, szegénység, nyelvi kisebbségek) vonatkozásában, valamint annak kiderítése, mindez hogyan jelentkezik a közoktatás mindennapjaiban, az iskolai munkában, milyen gondok és fejlesztési lehetőségek mutathatók ki.
OTKA pályázatban Dr. habil. Séra László főiskolai tanárunk Dr. Révész Györggyel való együttműködésben kapott támogatást a vizuális percepció vizsgálatára (2007). Autizmussal élő személyekkel vizuális észlelési kísérleteket végeznek. Ezeket a vizsgálatokat autizmussal élő gyerekek sérült mozgásészlelésével, lokális beállítódásával, információ integrációs képességeivel kapcsolatban, s az autizmus egyik pszichológiai elméletének (központi koherencia hiány) vitájának lezárásához járulnak hozzá. Eredményeik olyan deficitre utalnak, amely perceptuális - és talán magasabb szinten gátolja a hatékony információ-integrációt. Az autistáknál kimutatott sajátos arcfelsimerési probléma (pl. arcfelismerési teljesítmény izolált arcrészletek alapján, viszonylagos érzéketlenség arc-inverzióra, stb.) az egyik értelmezés szerint az egészleges arcfeldolgozás (konfigurációs jegyek relációs kapcsolatai) és az arc részletről-részletre történő kódolási kudarcának köszönhetőek. Első vizsgálat átlagos fejlődésű, tanulásban akadályozott és autizmussal élő 9-11 éves gyerekek kontúrintegrációs teljesítményét, második vizsgálat pedig, alak-kiegészítési (Gestalt Completion Test) és egy arcfelismerési vizsgálat eredményeit hasonlítja össze.
Dr. habil. Séra László A képzeleti kép átalakíthatósága címmel az Erdélyi Magyar Tudományegyetem Pszichológia Tanszékével folytatott együttműködésben kutatást (2006-2007). Ennek keretében a kutatás mellett kölcsönös látogatás, pszichológiai vendégelőadások zajlottak az EMTE-n és a KJF-en.
Dr. Sántha Kálmán a tanárrá válás folyamatát, a reflektív magatartást, a pedagógiai tudás, nézetek és tevékenység kölcsönhatását, kialakulásuk folyamatát vizsgálva tagja volt a Dr. habil. Falus Iván vezette OTKA-kutatásnak. A vizsgálat eredményeit az Országos Neveléstudomáyi Konferencián is bemutatták, és több publikáció (könyv, tanulmány) készült el a program keretében.
Dr. Tölgyesi József két polgári iskola történetét (Balatonfüred és Devecser) vizsgálta, amelyből monográfiák készültek el (2006).
Dr. Séra László, Dr. Laczkó Ildikó, Dr. Kalamár Hajnalka együttműködésében a moralitás témakörben, két főiskola 168 hallgatójára kiterjedten, a csalással kapcsolatos attitűdök, az önértékelés, a szociális kívánatosság, valamint az intrinzik (személyes növekedés, társas kapcsolatok, társadalmi elköteleződés) és az extrinzik (gazdagság, hírnév, imázs) motiváció kapcsolatának vizsgálatán keresztül tárták fel a csalási motiváció pszichológiai okait. Eredményeik az Alkalmazott Pszichológia c. lapban (2006) jelentek meg.
Dr. Torgyik Judit vezetésével (2006-2007) az európai oktatási rendszerek bemutatását célzó, nemzetközi kooperációban zajló kutatás történt, amelynek eredményeként szakkönyv készül, ennek elkészítésében egy-egy tanulmánnyal a Pedagógia (Mátóné Szabó Csilla), a Német (Varga Károly), a Francia Tanszék (Ádám Péter) tanárai mellett, a kolozsvári Babes Bolyai Egyetem Tanárképző Intézetének oktatói (Dr. Kovács Zoltán, Birta-Székely Noémi, Dr. Fóris-Ferenczi Rita) és a szlovákiai Selye János Egyetem rektora (Dr. Albert Sándor) vesz részt.
Dr. Fábián Henriette MÁTÉ & RÉKA (Magabiztosan a Társas Élethelyzetekben & Reális Életszemlélet Kamaszoknak) 12- 16 éves korúaknak kifejlesztett, kognitív- viselkedéselméleti alapú tréningprogram magyar adaptációjával foglalkozik, amely (nevelési tanácsadókban, iskolapszichológiai területen) dolgozó pszichológusok számára alkalmazható. Lényege a depresszióra jellemző kognitív torzítások (lehangoló gondolatok) felismerése, ezek reális gondolatokká való átalakítása. Fontos része a programnak az ebben az életkorban rendkívül nagy szerepet játszó társas kapcsolatok kialakításához szükséges kompetenciák fejlesztése is (2007-2008).
Dr. Hercz Mária a pedagógusok gondolkodása a gyermekek kognitív fejlődéséről és fejlesztéséről címmel vizsgálódott (2001-2007). Eredményeit sikeresen megvédett PhD-dolgozatában mutatta be.
Mindezeken túl jelenleg a különböző doktori képzések keretében további egyéni kutatások is zajlanak munkatársaink körében, így Mátóné Szabó Csilla a fiatalok szubkultúráit vizsgálja, Szondy Máté a pozitív pszichológia kérdéseit, Sipeki Irén a pályaválasztás és a szervezeti kultúra témakörét kutatja PhD-tanulmányai keretében.
Az intézeti kutatómunka eredményeként oktatóink több szakkönyvet készítettek az elmúlt időszakban, amelyeket a felsőoktatásban országosan hasznosítanak, illetve a főiskolán a Pedagógiai Intézetben folyó tudományos munkát reprezentálják. Ezek közül a legutóbbi év munkájának eredménye:
Dr. Bábosik István, Dr. Torgyik Judit (szerk.): Pedagógusmesterség az Európai Unióban Eötvös József Könyvkiadó, Bp. 2007. A tanulmánykötet 16 szerző együttműködésében készült el (Dr. Bábosik István, Mócz Dóra, Csikósné Sipeki Irén, Dr. Kalamár Hajnalka, Dr. habil. Séra László, Dr. Fábián Henriette, Dr. Sántha Kálmán, Dr. Tölgyesi József, Dr. habil. Réthy Endréné, Dr. Torgyik Judit, Mátóné Szabó Csilla, Dr. Hercz Mária, Dr. Laczkó Ildikó, Makó Hajnalka, Dancsó Tünde, Karlovitz János Tibor) mind a pedagógia, mind a pszichológia tanárai, valamint intézményünk más oktatói is képviselték magukat.
További köteteink:
Neveléstörténet folyóirat
A Neveléstudományi Kutatóközpontunk bázisán történik a Neveléstörténet című szakmai tudományos folyóirat szerkesztése, melynek főszerkesztője Dr. Tölgyesi József. A folyóirat neveléstörténet és interdiszciplináris területei körébe tartozó írásokat jelentet meg. A közlésre szánt kéziratokat a hazai neveléstörténeti tudósokból álló szerkesztőbizottság véleményezi. A periodika munkáját szakmailag az MTA Pedagógiai Munkabizottság Neveléstörténeti Albizottság, MTA VEAB is támogatja.
Nemzetközi tanácsadóink Christoph Lüth (Potsdami Egyetem, Németország) és Leoncio Vega Gil (Salamancai Egyetem, Spanyolország), Yassine Zouari (Roueni Egyetem, Franciaország). Elkészült ennek elektronikus, angol nyelvű folyóirat-változata is, amelyek fő célja a magyar neveléstörténeti kutatások külföldi megismertetése.
Neveléstörténeti kutatóközpontunk ugyanakkor együttműködik a Rivnei Demianchuk Nemzetközi Egyetem Heuréka című szakfolyóiratának tartalmi összeállításában is.
A Practice and Theory in Systems of Education c. egyetlen hazai angol nyelvű pedagógiai folyóirat szerkesztésben szintén részt veszt veszünk. (bővebben: www.eduscience.hu)
A KJF Neveléstudományi Tanszéke figyelmet szentel a kiemelkedő képességű hallgatók tehetségének kibontakoztatására, lehetővé teszi számukra, hogy a főiskolai infrastruktúrát kreatívan saját elképzelésük megvalósítására használják. Gondoskodunk arról, hogy minden tanulmányi és kutatási projekttel kapcsolatos pályázat a hallgatók tudomására jusson. A tehetséggondozás kettős célt szolgál: a kiemelkedő tehetségű hallgatóknak lehetőséget nyújt a képességeik kibontakoztatására, másrészt felkészíti és orientálja a továbbtanulni szándékozó hallgatókat a PhD tanulmányok folytatására. A főiskola szakkollégiumi hálózatot működtet, amely kiváló alapja a tehetséggondozásnak. A szakkollégiumok a tehetséggondozás egyik fő lehetőséget nyújtják. A hallgatók munkáját rendszeres konzultációkkal, havonta egyszer tartott témamegbeszélésekkel, beszámolókkal, ismertetésekkel segítjük.
Az alábbi témaköröket ajánljuk, amelyeket az igényeknek megfelelően folyamatosan bővítünk:
A témák a hallgatók aktív részvételével kerülnek feldolgozásra, amelynek része a szakirodalom feldolgozása, az elméleti háttér megismerése, empirikus vizsgálatok elvégzése. A szakkollégiumi munka a helyi, regionális és országos TDK konferenciákra is felkészülési lehetőséget nyújt.
A tehetséggondozásnak fontos színhelye a tudományos diákkör, az ehhez kapcsolódó TDK-konferencia. A hallgatók munkáját rendszeres konzultációkkal segítjük. Az elmúlt években számos hallgatónk jutott tovább a regionális és országos versenyekre.
A szakkollégiumok keretében vendégprofesszorok is tartanak kurzusokat. A KJF széles körű kapcsolatai és partnerintézményeinek rendszere lehetővé teszi, hogy legtehetségesebb hallgatóink egy-egy szemesztert külföldi intézményekben töltsenek el és ezzel szélesítsék idegen nyelvi és szakmai ismereteiket. Ezért az Erasmus programok, valamint a bilaterális egyezmények mentén megvalósuló nemzetközi partnerkapcsolatok szintén komoly szerepet töltenek be a tehetséggondozás rendszerében.
A rossz szociokulturális helyzetű, illetve fogyatékkal élő kiemelkedő képességű hallgatók fokozott személyre szabott segítő, fejlesztő pedagógiai támogatása, egyéni tanulási programok, utak biztosításával.
Az elmúlt években a következő hallgatók vettek részt és nyertek el helyezést az intézményi TDK versenyen, illetve jutottak tovább a regionális és országos versenyre:
1. Kovács Margit: Az agresszió megjelenésének összehasonlító vizsgálata a különböző életkori csoportokban és iskolatípusokban
2. Sipos Gabriella: Mennyire élnek egészségesen a diákok?
3. Szilágyi Judit: A „Kedves-ház" programjának bemutatása
4. Kepes Katinka: Előítélet vagy elfogadás?
5. Voleszák Gábor: Konfliktusok az iskolában
6. Csöngei Gabriella: Tanulási stratégiák vizsgálata
7. Kiss Klaudia: Egy szellemiség jegyében az óvodától az érettségiig
8. Nascsó Karolina: Iskolaválasztás. Hogyan választanak a szülők általános iskolát gyermekeiknek?
9. Kovács Levente: Az én-kép és az iskolai teljesítmény
10. Szedleczky Zsófia Anna: A drogprevenciós oktatás alkalmazása a középiskolai angol nyelvoktatásban
11. Szedleczky Zsófia Anna: A drámapedagógia fogalmának alakulása hazánkban az elmúlt huszonöt évben
12. Pető Zsuzsanna: Iskolapélda
13. Kovács Klára: Családi kapcsolatok szerepe a fiatalkori drogfogyasztás kialakulásában
14. Madarász Csaba: Környezeti nevelés az ezerarcú kommunikációban
15. Sorosy Dóra: A keresztény nevelés első évszázadai hazánkban
TANÁR SZAKOS HALLGATÓK ISKOLAI GYAKORLATAI NAPPALI TAGOZAT
3. félév: 15 órás gyakorlat (általános)
Helyszín:
Kodolányi János Középiskola, Székesfehérvár
A gyakorlat célja:
A gyakorlat alapvető funkciója a további gyakorlatok előkészítése, valamint a hospitálási tevékenység megismertetése, bevezetés a gyakorlóiskolák, -helyek működésébe.
Feladat:
10, nem szakos óra megfigyelése, az órákról jegyzőkönyv készítése. A jegyzőkönyveknek tartalmazniuk kell a tanár tevékenységet és ezzel párhuzamosan a diákok tevékenységét. Minden egyes tevékenységnél jelezni kell a ráfordított időt. A hallgatóknak a jegyzőkönyvet úgy kell elkészítenie, hogy abban konkrétumok is szerepeljenek, pl. egy-két feladattípus.
A gyakorlat szervezése, ellenőrzése:
A gyakorlat megkezdése előtt az Iskola- és Szociális Gyakorlati Centrum vezetője konzultál a Kodolányi János Középiskola vezetésével. A gyakorlat elindítása és ellenőrzése a helyszínen történik az Iskola- és Szociális Gyakorlati Centrum vezetője és/vagy munkatársa által. A gyakorlat ideje alatt, illetve a gyakorlat után Iskola- és Szociális Gyakorlati Centrum vezetője és/vagy munkatársa konzultál az iskola vezetésével, illetve a hallgatókkal az esetlegesen felmerült problémákról.
A gyakorlat megkezdése előtt minden hallgató egyéni igazolólapot kap, melyen előre fel van tüntetve az óra pontos időpontja és a tantárgy, és amely dokumentumot az órákat tartó szaktanárok aláírásukkal igazolnak. A tanórák látogatása kisebb csoportokban történik, a gyakorlathoz kapcsolódó feladatot a hallgatók önállóan végzik. A gyakorlat dokumentálásával kapcsolatos egyéni kérdésekben az 5., 10. és 15. héten az Iskola- és Szociális Gyakorlati Centrum munkatársa nyújt segítséget a hallgatóknak egyéni konzultáció keretében (a főiskola által biztosított időpontban és helyszínen).
A gyakorlat értékelése:
A 15. héten történik a leadott feladatok értékelése, az érdemjegyek rögzítése a Neptunban, vizsgalapon, valamint az indexekben. A félév egy előre meghatározott időpontjára a hallgatóknak le kell adniuk 5 pontosan kidolgozott, letisztázott jegyzőkönyvet. Minden jegyzőkönyvhöz csatolniuk kell egy rövid - kb. fél oldalas - összegzést, amely észrevételeiket, benyomásaikat tartalmazza. Mindezekhez természetesen csatolniuk kell a szaktanárok által hitelesített igazolólapot. A beadott anyagot az Iskola- és Szociális Gyakorlati Centrum vezetője és/vagy munkatársa értékeli.
4. félév: 30 órás gyakorlat (általános)
Helyszínek:
Kodolányi János Középiskola, Székesfehérvár
Munkácsy Mihály Általános Iskola, Székesfehérvár
Tóvárosi Általános Iskola, Székesfehérvár
A gyakorlat célja:
Ezen a gyakorlaton a hallgatók egy általános és egy középiskolában ismerkednek meg a hallgatók a pedagógusoktól elvárt, de nem tanári szerepekkel, funkciókkal. A hallgatók kisebb csoportokban (max. 10-15 fő) teljesítik a gyakorlatot.
Feladat:
A hallgatók 10-10 órát töltenek a Kodolányi János Középiskolában és az egyik általános iskolában, melynek ideje összesen kb. 7-10 munkanap. A hallgatók olyan tanórán kívüli tevékenységekbe kapcsolódnak be, melyek azonban szerves részét képezik a pedagógus mindennapi munkájának. A hallgatók tevékenyen részt vesznek iskolai rendezvények szervezésében, lebonyolításában (március 15-i ünnepség, farsang, Kodolányis Napok stb.); megismerkednek az iskolai adminisztrációs feladatokkal (osztálynapló kitöltése, statisztikák készítése stb.); segítenek a tanulók iskolán kívüli, de tanórai keretben zajló tevékenységében (testnevelés órák uszodában, korcsolyapályán stb.); megtapasztalják a szakkörökben, a napköziben és a tanulószobában zajló tanulói tevékenységet, és az ehhez kapcsolódó tanári feladatokat.
A gyakorlat szervezése, ellenőrzése:
A gyakorlat megkezdése előtt az Iskola- és Szociális Gyakorlati Centrum vezetője konzultál a Kodolányi János Középiskola, a Munkácsy Mihály és a Tóvárosi Általános Iskola vezetésével. A gyakorlat elindítása és ellenőrzése a helyszíneken történik az Iskola- és Szociális Gyakorlati Centrum vezetője és/vagy munkatársa által. A gyakorlat ideje alatt, illetve a gyakorlat után Iskola- és Szociális Gyakorlati Centrum vezetője és/vagy munkatársa konzultál az iskolák vezetésével, illetve a hallgatókkal az esetlegesen felmerült problémákról.
A gyakorlat megkezdése előtt minden hallgató egyéni igazolólapot kap, melyen a hallgatók jelzik az adott tevékenységet, és amelyet a gyakorlatot vezető pedagógusok az aláírásukkal igazolnak. A gyakorlattal kapcsolatos egyéni kérdésekben az 5., 10. és 15. héten az Iskola- és Szociális Gyakorlati Centrum munkatársa nyújt segítséget a hallgatóknak egyéni konzultáció keretében (a főiskola által biztosított időpontban és helyszínen).
A gyakorlat értékelése:
A 15. héten történik a gyakorlat értékelése, az érdemjegyek rögzítése a Neptunban, vizsgalapon, valamint az indexekben. A gyakorlathoz nem kapcsolódik önállóan elkészítendő és beadandó dokumentum. A hallgatók teljesítményét a gyakorlóiskolában és a bázis iskolákban a gyakorlatot vezető pedagógusok értékelik a gyakorlat során.
7. félév: 45 órás gyakorlat (szaki)
Helyszín:
több székesfehérvári és budapesti közép- és általános iskola (beleértve a gyakorlóiskolát és a két bázis iskolát)
A gyakorlat célja:
A gyakorlat célja az idegennyelv-tanári, -tanítási tapasztalatok szerzése. A gyakorlat során szakirányú óralátogatásokra és legalább 15 önállóan megtartott tanítási órára kerül sor.
Feladat:
A hallgatóknak 2 intézményben, egy általános és egy középiskolában kell hospitálniuk és tanítaniuk. Minden egyes intézményben 12-13 szakórát hospitálnak és 10 szakórát tanítanak. A gyakorlathoz kapcsolódik a vizsgatanítás, melyet a hallgató - lehetőség szerint - a második gyakorlóhelyen teljesít. A hallgatók az összes óráról (hospitált + tanított órák) ún. Hospitálási Naplót vezetnek.
A gyakorlat szervezése, ellenőrzése:
A gyakorlat megkezdése előtt az Iskola- és Szociális Gyakorlati Centrum vezetője felveszi a kapcsolatot a gyakorlóhelyekkel és konzultál a gyakorlóhelyeken dolgozó vezetőtanárokkal; egyezteti a hallgatói létszámot és a vezetőtanárok vállalásait; majd a hallgatók beosztását továbbítja a vezetőtanároknak, illetve az illetékes intézetek és tanszékek vezetőinek, szakmódszertanosainak. Ügyelünk arra, hogy a hallgatók a gyakorlat egyik felét egy általános, míg a másik felét egy középiskolában töltsék. Így a tanárjelölteknek alkalmuk van megismerni a különböző iskolatípusokat és korosztályokat, megtapasztalják, hogy melyik korosztállyal tudnak hatékonyabban, összehangoltabban dolgozni. Ez fontos segítség lehet számukra abban, hogy milyen iskolában keressen maguknak állást.
A gyakorlat ellenőrzése folyamatosan történik a szakmódszertanosok és az Iskola- és Szociális Gyakorlati Centrum vezetője által. Az említett kollégák folyamatosan látogatják a hallgatók által tartott órákat; az óralátogatásokat minden esetben megbeszélés, értékelés követi. Ekkor a főiskola oktatóinak lehetőségük nyílik arra is, hogy megfigyeljék, a vezetőtanárok hogyan kommunikálnak a tanárjelöltekkel, milyen módon és mennyire hatékonyan tudják átadni szakmai, módszertani és pedagógiai tudásukat a leendő pedagógusoknak.
A vezetőtanárok kiválasztása gondos mérlegelés alapján történik. A Kodolányi János Főiskola hosszú évek óta dolgozik együtt egy jól felkészült vezetőtanári gárdával. Vezetőtanáraink között több korosztály is megtalálható: vannak fiatalabbak és idősebbek is, de a többség kb. 15-20 éve dolgozik pedagógusként. A gyakorlatba újonnan bekapcsolódó vezetőtanárokat általában egy, őt jól ismerő kollégája vagy az igazgatója ajánlja. A tanárjelöltekkel történő munka megkezdése előtt az illető kolléga óráját minden esetben meglátogatja a szakmódszertanos vagy az Iskola- és Szociális Gyakorlati Centrum vezetője, hogy felmérjék, alkalmas-e a kolléga vezetőtanári feladatok ellátására. A gyakorlat alatt és után az illetékes tanszékek szakmódszertanosai és az Iskola- és Szociális Gyakorlati Centrum vezetője konzultál a vezetőtanárokkal és a hallgatókkal is az esetlegesen felmerült problémákról. A hallgatók visszajelzései nagymértékben segítik munkánkat, hogy a vezetőtanárok közül kik a legalkalmasabbak a feladatra, kik végzik szívesen és lelkesen a hallgatókkal való munkát.
A gyakorlat ideje alatt a hallgatók a szakmódszertani órákon és a Pedagógusmesterség c. órákon kapnak segítséget a gyakorlat közben felmerült kérdésekben, problémákban. Míg a szakmódszertani órákon a szakmai, módszertani problémákat beszélik meg a hallgatók az oktatókkal, addig a Pedagógusmesterség órán a pedagógiai-pszichológiai kérdésekben vitatják meg.
A gyakorlat értékelése:
A gyakorlat során a hallgatók a Hospitálási Naplóban folyamatosan vezetik mind a hospitált, mind a tanított órák idejét, az osztályt és a tevékenységet; az órákat vezetőtanár aláírásával igazolja. A gyakorlathoz nem kapcsolódik önállóan elkészítendő és beadandó dokumentum. A hallgatók teljesítményét a gyakorlóhelyeken a vezetőtanárok értékelik szövegesen és érdemjeggyel is. A vizsgatanítást a vezetőtanár és a szakmódszertanos közösen értékeli.
7. félév (legeleje): 60 órás gyakorlat (összefüggő)
Helyszín:
a hallgatók által önállóan választott közoktatási intézmény
A gyakorlat célja:
A gyakorlat célja, hogy a hallgató „éles" helyzetben, azaz az általa kiválasztott intézményben, nem gyakorlóiskolában is szerezzen tapasztalatokat, ismerkedjen meg a tanévkezdéshez kapcsolódó tevékenységekkel, feladatokkal, és ismerje meg még jobban saját képességeit, lehetőségeit.
Feladat:
A gyakorlathoz 3 feladat kapcsolódik, melyekben nagy szerephez jut a gyakorlati tapasztaláson alapuló ismeretszerzés (megfigyelés, interjú, dokumentumelemzés stb.), illetve ezek összevetése elméleti ismeretekkel 1. Tanévkezdési iskolai feladatok: a hallgatók megismerkednek a tanévkezdési teendőkkel és feladatokkal (értekezletek, tanévnyitó ünnepség, pótvizsgák stb.); 2. Iskolatükör: részletesen tanulmányozzák az adott iskola dokumentumait (Pedagógiai Program, Házirend, SzMSz), és az ezekben foglaltakat összehasonlítják az iskolában tapasztaltakkal; 3. Osztálytükör: behatóan megfigyelnek egy általuk választott osztályt (óralátogatásokkal végigkísérik egy napjukat, megismerik az iskolában betöltött helyét, szerepét, az osztályban tanító pedagógusok véleményét stb.). Minden egyes részfeladatról 4-5 oldalas dokumentumban számolnak be.
A gyakorlat szervezése, ellenőrzése:
A gyakorlatot megelőző félévben az Iskola- és Szociális Gyakorlati Centrum vezetője és/vagy munkatársa tájékoztatja a hallgatók a gyakorlat mibenlétéről, a várható feladatokról, a követelményekről; Az anyagok elhelyezik az Intrán, az Iskolacentrum hirdetőjén. Az Iskola- és Szociális Gyakorlati Centrum vezetője és/vagy munkatársa a hallgatók által választott helyszíneket regisztrálja a befogadó nyilatkozatok alapján a félévet megelőző vizsgaidőszak utolsó napjáig. A gyakorlat ideje alatt, illetve a gyakorlat után Iskola- és Szociális Gyakorlati Centrum vezetője és/vagy munkatársa konzultál az iskolák vezetésével, illetve a hallgatókkal az esetlegesen felmerült problémákról. A gyakorlat befejezése után az Iskola- és Szociális Gyakorlati Centrum konzultációs lehetőséget biztosít a dokumentáció elkészítéséhez.
A gyakorlat értékelése:
A 15. héten történik a leadott feladatok értékelése, az érdemjegyek rögzítése a Neptunban, vizsgalapon, valamint az indexekben. A félév egy előre meghatározott időpontjára a hallgatóknak le kell adniuk a feladatokhoz kapcsolódó esszéket, részletesen elemezve saját tapasztalataikat és összevetve ezeket elméleti ismereteikkel. A kidolgozott feladatokhoz csatolniuk kell az iskola igazgatója által hitelesített (pecsét, aláírás) igazolást, hogy a hallgatók a gyakorlatot a meghatározott időben és módon teljesítették. A beadott anyagot az Iskola- és Szociális Gyakorlati Centrum vezetője és/vagy munkatársa értékeli.
TANÁR SZAKOS HALLGATÓK ISKOLAI GYAKORLATAI LEVELEZŐ TAGOZAT
3. félév: 15 órás gyakorlat (általános)
Helyszín:
a hallgatók által választott közoktatási intézmény
A gyakorlat célja:
A gyakorlat alapvető funkciója a további gyakorlatok előkészítése, valamint a hospitálási tevékenység megismertetése, bevezetés az iskolák működésébe.
Feladat:
10, nem szakos óra megfigyelése, az órákról jegyzőkönyv készítése. A jegyzőkönyveknek tartalmazniuk kell a tanár tevékenységet és ezzel párhuzamosan a diákok tevékenységét. Minden egyes tevékenységnél jelezni kell a ráfordított időt. A hallgatóknak a jegyzőkönyvet úgy kell elkészítenie, hogy abban konkrétumok is szerepeljenek, pl. egy-két feladattípus. Ezenkívül csatolniuk kell még egy Iskolatükröt, amely az adott intézményt mutatja be az iskola dokumentumai elemzése alapján, kiegészítve a hallgató meglátásaival.
A gyakorlat szervezése, ellenőrzése:
A gyakorlat ideje alatt, illetve a gyakorlat után Iskola- és Szociális Gyakorlati Centrum vezetője és/vagy munkatársa konzultál az iskola vezetésével, illetve a hallgatókkal az esetlegesen felmerült problémákról. A gyakorlat dokumentálásával kapcsolatos egyéni kérdésekben az 5., 10. és 15. héten az Iskola- és Szociális Gyakorlati Centrum munkatársa nyújt segítséget a hallgatóknak egyéni konzultáció keretében (a főiskola által biztosított időpontban és helyszínen).
A gyakorlat értékelése:
A 15. héten történik a leadott feladatok értékelése, az érdemjegyek rögzítése a Neptunban, vizsgalapon, valamint az indexekben. A félév egy előre meghatározott időpontjára a hallgatóknak le kell adniuk 5 pontosan kidolgozott, letisztázott jegyzőkönyvet. Minden jegyzőkönyvhöz csatolniuk kell egy rövid - kb. fél oldalas - összegzést, amely észrevételeiket, benyomásaikat tartalmazza. Ezenkívül a dokumentumokon és saját megfigyeléseken alapuló Iskolatükröt. A kidolgozott feladatokhoz csatolniuk kell az iskola igazgatója által hitelesített (pecsét, aláírás) igazolást, hogy a hallgatók a gyakorlatot a meghatározott időben és módon teljesítették. A beadott anyagot az Iskola- és Szociális Gyakorlati Centrum vezetője és/vagy munkatársa értékeli.
4. félév: 30 órás gyakorlat (általános)
Helyszín:
a hallgatók által választott közoktatási intézmény
A gyakorlat célja:
Ennek a gyakorlatnak a célja kettős: elsősorban azt szeretnénk, ha a hallgatók betekintést nyernének a választott intézmény nyelvtanítási gyakorlatába, a nyelvtanárok munkájába; valamint megfigyelnének olyan fontos, ám nem szorosan a szaktanári szerephez kapcsolódó tevékenységeket, mint pl. az osztályfőnöki óra, tanórán kívüli foglalkozások. Ezenkívül pedig tapasztalatokat szerezhetnek a tanári tervezésről is.
Feladat:
A gyakorlathoz kapcsolódóan a hallgatóknak 3 részfeladatot kell teljesíteniük. 1. A hallgatóknak az önállóan választott oktatási intézményben 10 szakos órát kell meglátogatniuk, és 5-ről jegyzőkönyvet kell készíteniük az előző félévből már ismert formátumban. Majd az órákról egy összegzést kell készíteniük, a következő szempont alapján: a nyelvoktatás módszerei és hatékonyságuk alapján elemzi-értékeli a látott órákat. Javasoljuk a hallgatóknak, hogy célszerű több, eltérő életkorú tanulócsoportot és/vagy különböző pedagógusok óráit meglátogatni. 2. Meg kell figyelniük egy osztályfőnöki órát vagy valamilyen tanórán kívüli tevékenységet (pl. szakkör, korrepetálás, tanulószoba, kirándulás séta stb.) és a látottakat 1-2 oldalban értékelniük kell, különös tekintettel azokra az észrevételeikre, amelyek a gyerekek viselkedésére, magatartására vonatkoznak. 3. Egy tematikus tervet kell készíteniük egy osztályfőnöki órán feldolgozandó témáról, ügyelvén arra, hogy a választott témát altémákra bontsák, a tematikus tervben pedig az alapfogalmakon kívül szerepet kapjanak a szervezési módok, szervezeti keretek is.
A gyakorlat szervezése, ellenőrzése:
A gyakorlat ideje alatt, illetve a gyakorlat után Iskola- és Szociális Gyakorlati Centrum vezetője és/vagy munkatársa konzultál az iskola vezetésével, illetve a hallgatókkal az esetlegesen felmerült problémákról. A gyakorlat dokumentálásával kapcsolatos egyéni kérdésekben az 5., 10. és 15. héten az Iskola- és Szociális Gyakorlati Centrum munkatársa nyújt segítséget a hallgatóknak egyéni konzultáció keretében (a főiskola által biztosított időpontban és helyszínen).
A gyakorlat értékelése:
A 15. héten történik a leadott feladatok értékelése, az érdemjegyek rögzítése a Neptunban, vizsgalapon, valamint az indexekben. A félév egy előre meghatározott időpontjára a hallgatóknak le kell adniuk a pontosan kidolgozott feladatokat. A kidolgozott feladatokhoz csatolniuk kell az iskola igazgatója által hitelesített (pecsét, aláírás) igazolást, hogy a hallgatók a gyakorlatot a meghatározott időben és módon teljesítették. A beadott anyagot az Iskola- és Szociális Gyakorlati Centrum vezetője és/vagy munkatársa értékeli.
8. félév: 45 órás gyakorlat (szaki)
Helyszín:
több székesfehérvári és budapesti közép- és általános iskola (beleértve a gyakorlóiskolát és a két bázis iskolát)
A gyakorlat célja:
A gyakorlat célja az idegennyelv-tanári, -tanítási tapasztalatok szerzése. A gyakorlat során szakirányú óralátogatásokra és legalább 10 önállóan megtartott tanítási órára kerül sor.
Feladat:
A hallgatóknak 1 intézményben, egy általános vagy egy középiskolában kell hospitálniuk kb. 10 és tanítaniuk kb. 10 órát. A hallgatók az összes óráról (hospitált + tanított órák) ún. Hospitálási Naplót vezetnek.
A gyakorlat szervezése, ellenőrzése:
Mivel a levelezős hallgatók a tanulás mellett dolgoznak - nem egy közülük tanít - így sajnálatos módon nincs lehetőség arra, hogy a gyakorlatot két különböző iskolatípusban teljesítsék. Mivel azonban a levelezős hallgatók egy része már pedagógusként dolgozik, így már volt alkalma megismerni a tanulókat.
A gyakorlat megkezdése előtt az Iskola- és Szociális Gyakorlati Centrum vezetője felveszi a kapcsolatot a gyakorlóhelyekkel és konzultál a gyakorlóhelyeken dolgozó vezetőtanárokkal; egyezteti a hallgatói létszámot és a vezetőtanárok vállalásait; majd a hallgatók beosztását továbbítja a vezetőtanároknak, illetve az illetékes intézetek és tanszékek vezetőinek, szakmódszertanosainak. A gyakorlat ellenőrzése folyamatosan történik a szakmódszertanosok és az Iskola- és Szociális Gyakorlati Centrum vezetője által. Az említett kollégák folyamatosan látogatják a hallgatók által tartott órákat; az óralátogatásokat minden esetben megbeszélés, értékelés követi. Ekkor a főiskola oktatóinak lehetőségük nyílik arra is, hogy megfigyeljék, a vezetőtanárok hogyan kommunikálnak a tanárjelöltekkel, milyen módon és mennyire hatékonyan tudják átadni szakmai, módszertani és pedagógiai tudásukat a leendő pedagógusoknak.
A vezetőtanárok kiválasztása gondos mérlegelés alapján történik. A Kodolányi János Főiskola hosszú évek óta dolgozik együtt egy jól felkészült vezetőtanári gárdával. Vezetőtanáraink között több korosztály is megtalálható: vannak fiatalabbak és idősebbek is, de a többség kb. 15-20 éve dolgozik pedagógusként. A gyakorlatba újonnan bekapcsolódó vezetőtanárokat általában egy, őt jól ismerő kollégája vagy az igazgatója ajánlja. A tanárjelöltekkel történő munka megkezdése előtt az illető kolléga óráját minden esetben meglátogatja a szakmódszertanos vagy az Iskola- és Szociális Gyakorlati Centrum vezetője, hogy felmérjék, alkalmas-e a kolléga vezetőtanári feladatok ellátására. A gyakorlat alatt és után az illetékes tanszékek szakmódszertanosai és az Iskola- és Szociális Gyakorlati Centrum vezetője konzultál a vezetőtanárokkal és a hallgatókkal is az esetlegesen felmerült problémákról. A hallgatók visszajelzései nagymértékben segítik munkánkat, hogy a vezetőtanárok közül kik a legalkalmasabbak a feladatra, kik végzik szívesen és lelkesen a hallgatókkal való munkát.
A gyakorlat ideje alatt a hallgatók a szakmódszertani órákon és a Pedagógusmesterség c. órákon kapnak segítséget a gyakorlat közben felmerült kérdésekben, problémákban. Míg a szakmódszertani órákon a szakmai, módszertani problémákat beszélik meg a hallgatók az oktatókkal, addig a Pedagógusmesterség órán a pedagógiai-pszichológiai kérdésekben vitatják meg.
A gyakorlat értékelése:
A gyakorlat során a hallgatók a Hospitálási Naplóban folyamatosan vezetik mind a hospitált, mind a tanított órák idejét, az osztályt és a tevékenységet; az órákat vezetőtanár aláírásával igazolja. A gyakorlathoz nem kapcsolódik önállóan elkészítendő és beadandó dokumentum. A hallgatók teljesítményét a gyakorlóhelyeken a vezetőtanárok értékelik szövegesen és érdemjeggyel is. A vizsgatanítást a vezetőtanár és a szakmódszertanos közösen értékeli.
8. félév: 60 órás gyakorlat (összefüggő)
Helyszín:
a hallgatók által önállóan választott közoktatási intézmény
A gyakorlat célja:
A tanári képzést lezáró gyakorlat célja, hogy a hallgató „éles" helyzetben szerezzen tapasztalatokat, ismerje meg még jobban saját képességeit, lehetőségeit.
Feladat:
A gyakorlat 2 változatban teljesíthető. 1. változat: nyári táboroztatás (30 óra a 60-ból), melyről egy rövid összefoglalót kell készíteni; 10 óra hospitálás és/vagy tanítás egy, a hallgatók által választott közoktatási intézményben, a tízből 2 óra vázlatának elkészítése az értékelő elemzéssel együtt; az Intrán található feladatsorból egy feladat kiválasztása és kidolgozása ügyelvén az elmélet és a gyakorlat arányos megjelenítésére.
2. változat: 20 óra hospitálás és/vagy tanítás egy, a hallgatók által választott közoktatási intézményben, a húsz órából 5 óra vázlatának elkészítése az értékelő elemzéssel együtt; Intrán található feladatsorból 3 feladat kiválasztása és kidolgozása ügyelvén az elmélet és a gyakorlat arányos megjelenítésére. A kidolgozandó 3 feladatot úgy kell kiválasztani, hogy mindhárom terület (Osztály, Pedagógus, Szülő) megjelenjen.
Néhány a választható témák közül: Tanulói reakciók a teljesítményértékelésre; Szegregáció, differenciálás, szelekció - egy osztályban; A kirekesztés mint iskolai ártalom; A fegyelmezés, a jutalmazás és a büntetés kérdései; A kiégéshez vezető út- megküzdési stratégiák; A pályakezdő pedagógus nehézségei; A családi háttér szerepe az elvárásokban és az eredmények értékelésében; Szülői részvétel az iskola életében stb.
A gyakorlat szervezése, ellenőrzése:
A gyakorlatot megelőző félévben az Iskola- és Szociális Gyakorlati Centrum vezetője és/vagy munkatársa tájékoztatja a hallgatók a gyakorlat mibenlétéről, a várható feladatokról, a követelményekről; Az anyagok elhelyezik az Intrán, az Iskolacentrum hirdetőjén. Az Iskola- és Szociális Gyakorlati Centrum vezetője és/vagy munkatársa a hallgatók által választott helyszíneket regisztrálja a befogadó nyilatkozatok alapján a félévet megelőző vizsgaidőszak utolsó napjáig. A gyakorlat ideje alatt, illetve a gyakorlat után Iskola- és Szociális Gyakorlati Centrum vezetője és/vagy munkatársa konzultál az iskolák vezetésével, illetve a hallgatókkal az esetlegesen felmerült problémákról. A gyakorlat befejezése után az Iskola- és Szociális Gyakorlati Centrum konzultációs lehetőséget biztosít a dokumentáció elkészítéséhez.
A gyakorlat értékelése:
A 15. héten történik a leadott feladatok értékelése, az érdemjegyek rögzítése a Neptunban, vizsgalapon, valamint az indexekben. A félév egy előre meghatározott időpontjára a hallgatóknak le kell adniuk a feladatokhoz kapcsolódó esszéket, részletesen elemezve saját tapasztalataikat és összevetve ezeket elméleti ismereteikkel. A kidolgozott feladatokhoz csatolniuk kell az iskola igazgatója által hitelesített (pecsét, aláírás) igazolást, hogy a hallgatók a gyakorlatot a meghatározott időben és módon teljesítették. A beadott anyagot az Iskola- és Szociális Gyakorlati Centrum vezetője és/vagy munkatársa értékeli.
Együttműködő partnerek:
| partner neve | tevékenységi kör |
| Magyar Pedagógiai Társaság | Pedagógiai szakmai közélet formálása, konferenciaszervezés |
| Magyar Pszichológiai Társaság | pszichológiai kultúra terjesztése |
| MTA VEAB | tudományos közélet |
| MTA Pedagógiai Bizottság | Tudományos közélet |
| Neveléstudományi Egyesület | tudományos-szakmai közélet formálása |
| Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete | osztályfőnöki munka segítése |
| Tanárképzők Szövetsége | Tudományos-szakmai közélet, a tanárképzés színvonalának fejlesztése |
| Budapest Fórum Európai Regionális Tanulmányok Hálózata Egyesület | Tudományos-közélet |
A Neveléstudományi Intézet fontosnak tartja a tudományos közéleti tevékenységet, a kutatási eredmények megismertetését a szakmai közönséggel. Ezért rendszeresen tartunk felolvasó üléseket, workshopokat, konferenciákat.
Az elmúlt időszak rendezvényei:
További rendezvények, terveink:
